MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Egy hazánkban még kevéssé ismert vitamin segíthet abban, hogy a kalcium ne rakódjon le az erekben. A K2-vitamin fontos szerepét az érelmeszesedés elleni harcban egyre több orvosi kutatás erősíti meg.

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

Ahogy egyre több születésnapot élünk meg, úgy merül fel egyre gyakrabban a kérdés bennünk, hogy mikortól számítunk majd idős embernek, és mivel fog ez járni.

Az ország vezető kardiológusai osztják meg tapasztalataikat a Debreceni Egyetemen szerdán kezdődött 28. Debreceni Kardiológiai Napokon. A négynapos rendezvény fókuszában ezúttal a koszorúérbetegség, a szívritmuszavarok, a szívelégtelenség, illetve ezek megelőzése áll.

A szívkoszorúér-betegség (CAD) akkor alakul ki, amikor a szívkoszorú-artériák túlzottan beszűkülnek vagy az érfalon koleszterinlerakódásból elzáródás alakul ki. A szívkoszorú-artériák látják el a szívet oxigénnel és vérrel.

Hazánkban 45-50 ezer ember kap évente szélütést, közülük minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali  bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd. Mint sok más esetben is, ennél a betegségnél is a megelőzés a legbiztosabb megoldás.

Szakmai körökben jól ismert, de a betegeink számára nehezen megértethető tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén 2-4x magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásásnak a valószínűsége. Hogyan okozhat szívbetegséget a diabétesz? MIt tehetünk a megelőzésért? Erről beszél Dr. Nagy Klaudia Vivien a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érsebészeti Klinika kardiológus szakorvosa.

Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek ebben a betegségben. A szívelégtelen betegek megközelítőleg 20 százaléka egy éven belül meghal. A kórkép 5 éves halálozása 50 százalékra tehető, míg a legsúlyosabb, már nyugalomban levegőért kapkodó betegek esetében az egyéves halálozás elérheti az 50 százalékot is.

Jó lenne, ha már fiatal felnőttként tudnánk róla, hogy fokozott genetikai hajlamunk van egyes (akár életveszélyes) keringési betegségekre, melyek így megelőzhetővé válnának? Mindez ma már létezik. Az egyedi genetikai hátteret és az egészségesnek tartott tartományoktól való egyéni eltéréseket ma már nagyon hatékonyan képes kimutatni a laborvizsgálat.