MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Nagyobb eséllyel kell szembesülniük az artériás érfalmerevség kockázatával a rendszertelen alvásszokásokkal élő idősödő embereknek, azokhoz képest, akik rendszeres időben fekszenek le, és eleget alszanak – áll egy friss tanulmányban.

Valószínű, hogy a világ különböző helyein élő népességnek más és más diétára van szüksége a kockázatok csökkentéséhez. 

A szívkoszorúér-betegség (orvosok által használt rövidítése CAD) akkor alakul ki, amikor az artériák falán koleszterinlerakódások épülnek ki. Ez az állapot elzáródásokat okoz a szívet oxigéndús vérrel ellátó artériákban; ilyenkor az artéria megkeményedik és gyulladás keletkezik.

Egy hazánkban még kevéssé ismert vitamin segíthet abban, hogy a kalcium ne rakódjon le az erekben. A K2-vitamin fontos szerepét az érelmeszesedés elleni harcban egyre több orvosi kutatás erősíti meg.

Ha a hölgyek tudatosan készülnek arra, hogy a menopauza időszakában milyen testi-lelki változások mennek végbe a szervezetben, a kellemetlen változókori tünetek is könnyebben átveszélhetők. A hormonrendszer felborulása ugyanis változatos tüneteket okozhat a hőhullámoktól a hangulati ingadozásokon át a csökkenő csontsűrűségig, emellett súlygyarapodással is járhat, ha az érintettek nem változtatnak étkezési szokásaikon és korábbi életvitelükön.

A mediterrán mellett és az alacsony szírtartalmú diéta is csökkenti a halálos és a nem halálos kimenetelű szívinfarktus kockázatát azoknál a felnőtteknél, akiknek amúgy is nagyobb a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk. Emellett a mediterrán diéta még valószínűleg a stroke kockázatát is mérsékli – derült ki egy friss, véletlenszerűen kiválasztott alanyok módszerével végzett, nagy elemszámú tudományos vizsgálatból.

Az alacsony zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú diéták egészségre gyakorolt hatásáról szóló egyik legnagyobb kutatásban a tudósok felhívták a figyelmet arra, hogy a zsírok étrendi szerepéről szóló elképzelésünk eddig teljesen hibás volt.

A többeres szívkoszorúér-betegség súlyos állapot, amelynek során két vagy több szívet vérrel ellátó nagy koronáriaartéria beszűkül a plakklerakódás miatt. Mivel ezek az artériák rendkívül fontosak, ezért a többeres szívkoszorúér-betegeknek kiemelkedő kockázata van a szívinfarktusra vagy a szívelégtelenségre. 

A többszörös szívkoszorúér-betegség akkor fejlődik ki, amikor a plakkok beépülnek a szívkoszorú-artériák falába, egyszerre többe is. Többféle oka lehet, és sok kockázati tényező kapcsolódik hozzá.

Ha a szívben több eret is érint a szívkoszorúér-betegség, akkor az nagyon komolyan nehezíti a szív munkáját, illetve bonyolítja az orvosok dolgát is, ha az állapoton javítani akarnak.