MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Egy kevéssé ismert eljárás eredményességét javíthatja a Semmelweis Egyetem új kutatása, mely a világon elsőként hasonlította össze szervdonorokból nyert vénák és artériák hatékonyságát alsó végtagi perifériás érbetegség utolsó stádiumában lévő betegeken. Az értranszplantáció kevéssé vizsgált terület, ám fontosságát és a kutatás jelentőségét mutatja, hogy érszűkülettel világszinten 200 millió ember küzd, akik harmadánál számítanak végállapot kialakulására. Magyarországon évente 4000-4500 amputáció történik –  ezek egy része a fenti eljárással kivédhető volna.

A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a nem megfelelő koleszterinszint. Örökletes tényezők is szerepet játszhatnak ebben, de elsősorban általában az életmódi tényezők, így a nem megfelelő táplálkozás és testmozgás befolyásolják a szintjét.

Azon szívbetegek, akiknek olyan szívbetegségük van, amely rövidebb-hosszabb ideig lehetetlenné teszi eredeti tevékenységük folytatását, rehabilitációra szorulnak.

Több kardiológus is ott volt, amikor Scherer Péter színészt újra kellett éleszteni. Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője adta az instrukciókat, Dr. Kovács Enikő, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke végezte a szívmasszázst, dr. Zima Endre kardiológus (a laikus újraélesztés tanításának kiemelkedő alakja) kezelte a laikusok által is használható félautomata defibrillátort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke és főtitkára pedig kommentálta az eseményeket. Mindezt videón mutatjuk!

A szívelégtelenség legsúlyosabb, végső stádiumában lévő betegeken segíthet a szívtranszplantáció, a szívátültetés, vagy ideiglenesen (akár hosszú évekre is) a műszív. Akinek műszíve van, annak nincs pulzusa, nem hallani a mellkasában szívdobogást, maximum halk suságás hallatszódik - a keringés ugyanis folyamatos. Két traszplantált és egy műszíves páciens osztja meg velünk a tapasztalatát és elképesztő történetét.

Hol vagyunk már attól, hogy a szívbeteget ágyban fekvésre ítéljük? A kezdeti fizikai kímélet helyét szerencsére időben átvette a gondosan megtervezett fizikai rehabilitáció.

Magyarországon még újdonságnak számító módszerrel távolítottak el a koszorúérből kemény meszes lerakódást a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján. Ezzel az eljárással koszorúérszűkület sikeresen tágítható és stentelhető.

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánk halálozási és megbetegedési statisztikája élén állnak. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) kardiológiai eszközfejlesztésének célja a dél-dunántúli régióban a szív- és érrendszeri halálozási okok csökkentése, valamint a megbetegedések legkorszerűbb eszközökkel történő diagnosztizálása és kezelése. Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek annak okán is, hogy a világjárvány következményeként igen jelentős számú a poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg: szívizom- és/vagy szívburokgyulladás, a szív szisztolés teljesítményének csökkenése, ritmuszavarok, s egyéb kardiovaszkuláris szövődmények.

Mi a műszív és hogyan helyettesíti a szív munkáját? Meddig lehet élni a műszívvel és milyen életminőséggel? Mennyivel más, mint a szívtransztplantáltaknak? A szívátültetett embereknek hogyan változik meg az élete? Erről szinte minden kiderül az érintettektől!