MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Épp ezért a betegek életkilátásaik rosszabbak, mint egészséges társainak. Ám az utóbbi években olyan gyógyszeres és eszközös terápiák állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen javítják az életminőséget, nem egyszer évekre megállítják az állapotromlást, többé-kevésbé panaszmentes állapotban. Olyan készítmények váltak elérhetővé, melyek forradalmasították a szívelégtelenség kezelését.

Az év ötödik hetében 244 ezer ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, közülük 38 ezernél influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. Az influenza a magas láz miatt kifejezetten veszélyes a keringési betegségben szenvedőkre.

A szívbetegségek többsége csendes gyilkosként viselkedik: leggyakrabban évekkel a tünetek megjelenése előtt már észrevehető lenne a probléma. A magas vérnyomás és -koleszterinszint hosszú évekig, évtizekig károsíthatja észrevétlenül a szervezetet. 

Bár a tünetek elbírálása az orvos feladata, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy milyen esetben keresse fel az orvost - hiszen gyakran túl későn fordulunk szakemberhez.

A szívinfarktus és az angina pectoris tünetei, az orvoshoz fordulás ideje.

Ha a szívben több eret is érint a szívkoszorúér-betegség, akkor az nagyon komolyan nehezíti a szív munkáját, illetve bonyolítja az orvosok dolgát is, ha az állapoton javítani akarnak.

A myocarditis, magyarul szívizomgyulladás súlyos, ám ritkán előforduló állapot, ilyenkor gyulladás alakul ki a szívizomban vagy a szívfal középső, izmos részében.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.

A szívkoszorúér-betegség (CAD) akkor alakul ki, amikor a szívkoszorú-artériák túlzottan beszűkülnek vagy az érfalon koleszterinlerakódásból elzáródás alakul ki. A szívkoszorú-artériák látják el a szívet oxigénnel és vérrel.

Éves szinten a szívelégtelenségben szenvedő betegek 13 százaléka hal meg – derült ki abból a 11 ország 600 ezer szívelégtelenségben szenvedő beteg adatait értékelő tanulmányból, amely a héten jelent meg a British Medical Journal szaklapban, így ez a betegség veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus. Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben, a betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja. A kórkép a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra – hangsúlyozza a Szívelégtelenség Hete kapcsán Dr. Borbély Attila, a Magyar Kardiológusok Társasága Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoportjának vezetője.