MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Arra már egyértelmű bizonyítékaink vannak, hogy a házikedvencek oldják a magányt és növelik a fizikai aktivitást, azonban a további előnyös hatásukra csak feltételezések vannak, és egyáltalán nincsenek tudományosan annyira megalapozva, mint amennyire általában gondolnánk.

A hála több mint egy közhelyes szó. Egy olyan viselkedésmód és gyakorlat ez, ami megváltoztathatja a jóllétről való elképzelésünket.

A rajzolás és a festés nem csak művészeti tevékenységek, hiszen végzésük közben számos pozitív változás következik be az agy működésében, ez kihat a stressztűrő-képességre, ez pedig a kardiológiai betegségek kockázatát befolyásolja.

Nagyon sokáig a magyar lakosság a szívbetegségek fő okaként (a közvéleménykutatások szerint) a stresszt jelölte meg. Évtizedekig tartotta magát az a tévhit, hogy nem más, csakis a folytonos munka, a főnökök által ránk nehezedő nyomás, a túlórázás és a magánéleti problémák miatt megy tönkre a szívünk. Nézzük, hogy mi történik velünk stressz esetén!

A depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, a szívbetegségek pedig a betegek részénél depressziót okoznak. Mi az összefüggés?

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

Tény, hogy a nők vezető haláloka valamilyen szív- és érrendszeri betegség. Bár náluk a kockázat a menopauza időszakában emelkedik meg, de akkor hirtelen, háromból egy halálozást ez a betegségcsoport okoz. Ez az édesanyáink, nővéreink, húgaink, barátaink, szomszédasszonyaink, kolléganőink egyharmadát érinti. Tehát a nők egyharmadával emiatt a betegség miatt nem maradhatunk együtt.

A gyermekeknek is joguk van tudni, ha valamilyen súlyos betegség érint egy családtagot. Az elhallgatás a legrosszabb megoldás, de az információk átadásának módja sem mindegy.

A stroke-ot gyakran követi depresszió, és lényeges, hogy ezzel az összefüggéssel tisztában legyenek a betegek, valamint az egészségügyi ellátók – hívta fel a figyelmet dr. Ricardo Jorge, a Houstoni Baylor Orvosi Főiskola pszichiáter és magatartástudományi professzora.

Vélhetőleg mindenki járt már úgy, hogy az orvostól hazafelé jutott eszébe: mi mindent akart még elmondani, megkérdezni. Épp ezért érdemes a vizit előtt összeszedni a gondolatainkat, és leírni egy papírra. Ezt aztán az orvosnál elővéve ellenőrizhetjük: mindent megbeszéltünk-e.