MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az idei Szívünk Napja látogatói 3 kvízt tölthettek ki a Millenárison szeptember 25-én, de most a Szívderítő olvasóival is megosztjuk, hogy próbára tehessék a szívvel kapcsolatos tudásukat. Ha rovatunk rendszeres olvasója, sok választ biztosan azonnal rá fog tudni vágni! Lássuk az első kérdéssort!

Ezt a kvízt érdemes gyermekeket bevonva kitölteni, hiszen több kérdésre is fogják tudni a helyes választ. A megoldás a cikk végén megtalálható!

Bár az alább olvasható történetek némelyike laikusoknak talán nehezebben érthető, de már csupán azért is érdemes végigfutni őket, hogy lássuk: elképesztő mennyiségű felfedezés segíti a mai kardiológusok munkáját és a betegek kezelését, gyógyulását!

Szabó Lőrinc (1900–1957) neve minden érettségizett diák számára ismerősen cseng, hiszen a Kossuth-díjas költő és műfordító a modern magyar líra egyik legnagyobb és máig legnépszerűbb alakja. Verseiben egyaránt megjelenik a társadalmi konvenciók elleni lázadás, az erotika, a nyugati és keleti filozófiák iránti érdeklődés, valamint a harmónia és a megnyugvás iránti vágyakozás. 

„A szívbetegek Mekkája” Balatonfüred. A település nem véletlenül vált kardiológiai profilúvá, és megérdemelten emlegetik a páciensek jelenleg is hálával az itteni gyógyítókat.

A Magyar Kardiológusok Társasága hagyományosan minden évben május elején tartja tudományos kongresszusát az Állami Szívkórház városában, Balatonfüreden, amely többek között a bármely évszakban hangulatos Tagore sétányról is ismert. A méltán Európa-hírű gyógyintézmény és a több mint 1 km hosszú Balaton-parti sétaút története pedig szorosan összefonódik a kardiológia és a költészet majd’ 100 évvel ezelőtti találkozásának köszönhetően.

Lesznai Anna a magyar szecessziós irodalom és képzőművészet emlékezetes alakja, aki egyaránt ismert népi motívumokat idéző hímzéseiről és a Nyugat több nemzedékéhez fűződő alkotói-baráti kapcsolatáról. Számos munkájában központi szerepet tölt be a szívmotívum mint a nőiség, a természet és a szerelem jelképe. Olvasson egy felnőtteknek (is) szóló mesét tőle, melynek címe „Mese az eperszemnyi szívről” az Idődíszítés című kötetből!

A szív anatómiája (La autopsia, 1890) című festménye egycsapásra világhírűvé tette Enrique Simonet Lombardo spanyol festőművészt a 19. század végén. De vajon mi a festmény titka, miért tartották olyan különlegesnek a művész kortársai, és mit üzenhet 21. századi nézőinek?

Meddig vezethető vissza a kardiológia története? Mik voltak a legfontosabb felfedezések, amelyek máig meghatározzák a szív- és érrendszeri betegségek felismerését és kezelését? Hány híres szívspecialistát ismer? Az alábbiakban 10 mérföldkőnek számító tudományos eredményt foglalunk össze A szív és a verőerek betegségei című könyv alapján, amelyet orvostanhallgatók számára szerkesztett Prof. Dr. Csanádi Zoltán és Dr. habil. Czuriga Dániel a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetében 2019-ben.

Az előző cikkben egyiptomi, görög, iszlám, római és kelta hiedelmekről szóltunk a szív kapcsán. Prof. Dr. Lozsádi Károly (1935-2021) kardiológus és Király László Szívparafrázisok: Mítosz, filozófia és művészet a szívről című kötete a példák kimeríthetetlenül gazdag tárháza, íme újabb 5 érdekesség a szív mitikus jelentéseiről.