MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Oldalunkon már többször olvashattak Szonday Szandrától olyan írásokat, amelyekben a Marfan-szindróma miatti betegségeiről beszél. Mivel Szandrának verseskötetei is megjelentek (a legújabb épp most), így néhány versét mi is feltesszük, gondolatébresztőnek.

Szonday Szandra író, költő 2017. december 5-én esett át egy nyitott szívműtéten. Egy ritka genetikai betegség, a Marfan-szindróma miatt születése óta súlyos betegségekkel küzd. A számos beavatkozáson túlesett fiatal művésznek már több kötete is megjelent, most ismét két, a szívvel kapcsolatos versét olvashatják.  

Christian Schad (1894–1982) német festő és fotográfus 1929-ben készítette az Agosta, a tyúkmellű férfi és Rasha, a fekete galamb című képét, amely számos elemző szerint egy Marfan-szindrómában, egy ritka, örökletes, súlyos szív- és érrendszeri elváltozásokat okozó betegségben szenvedő férfit ábrázol.

Sajátos festmény, ahol a művész maga látható, szenvedése közben. Nyitott inge is betegsége helyére, a mellkasában dobogó, beteg szívére irányítja a figyelmet.

Az ünnepek után és a távolnak tűnő tavaszt várva érdemes elolvasni Tóth Krisztina versét a fűthető kabátról, ami mindig melegen tart, de nehéz is, mint a szív… A költő második itt idézet verse pedig mindazokat veszi számba, akik a szívben laknak, többek között egy orvos is, akinek csak csúzli van a nyakában, úgy dől a kamrafalnak. Tóth Krisztina játékos versei, mint mindig, mély értelmet hordoznak, talán ezért is ihlették meg Borsi Bálintot, aki e két szövegnek ajánlotta saját, Mosatlan című versét, amelyet korábban megosztottunk.

Hol lakik a szív? A város forgatagában vagy az otthon ismerősségében? A fiatal költő, Borsi Bálint verse szerint a szív bármi lehet, de egy kicsit mindig nehéz, hiszen törni tud – összetörhet vagy valaki másét sebezheti meg. A költemény ugyanakkor játékos felelgetés is Tóth Krisztina két versére, amelyekben szintén központi szerepe van a szívnek. Kezdjük az évet egy kis szívkereséssel!

Önnek is elege van a Valenti-napi giccsparádéból? Engedje meg, hogy mégis egy szerelmes verssel lepjük meg a héten! Íme egy Valenti-napi költemény, amely cseppet sem hasonlít a kirakatokból és a tévéképernyőről ismerős szerelmes szlogenekhez, és bár a szívről szól, szokatlan formába csomagolja üzenetét.

Kovács András Ferenc megrendítően szép verse a szív motívumán keresztül beszél az öregedés tapasztalatáról, ahogy a kéz, a szív, az arc, az én valamennyi porcikája egyszerre válik ismerősen idegenné, közelien távolivá.