MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A séta az egyik legrugalmasabb mozgásforma, mert akármikor, akárhol végezhetjük. Az alábbi tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb időben sétálhasson.

Ha a középkorú éveinkben fizikailag aktívak vagyunk – még mielőtt szívinfarktusunk lett volna – csökken az esélye annak, hogy megkapjuk a második infarktusunkat.

A felnőtteknek (kevés speciális esettől eltekintve) hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc intenzív mozgásra lenne szüksége ahhoz, hogy optimálisan terhelje, fitten és egészségesen tartsa a szervezetét – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása. Az azonban nem egyértelmű, hogy a halálozási adatokat vizsgálva hasonló előnyökkel jár-e, ha az egy hétre javasolt fizikai aktivitást több napra osztják el (rendszeresen aktív típus) vagy 1-2 napra sűrítik (hétvégi harcos típus). Erről készült új kutatás.

Az életmódváltó lelkesedés tüze mindenkinél jelentkezik – időről időre. Mielőtt beütne a “jaj, de utálom, hogy még mindig (vagy már megint), hogy hidegben kell futnom” vagy “a nem merek edzésre menni, mert félek az új variánstól” érzés, akkor érdemes közelebbről megnézni a címben többféle névvel illetett, de kis eltérésekkel alapvetően ugyanazt a sportszert, amit az egyszerűség kedvéért hívjunk mostantól kettlebellnek. Nézzük, hogyan hat ez a sport a keringési rendszerünkre!

Határozottan érzékelhető, hogy a tömegsport, a szabadidősport egyre nagyobb divattá kezd válni, és ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, sőt! A mozgás minden korosztály számára hasznos, tényleg nincs kivétel. Csupán az határozza meg a mozgásformát és annak mennyiségét, hogy milyen állapotban van az illető. Ebből következik, hogy a szívbetegeknek is kell mozogniuk, mert az jelentősen javítja az általános egészségi állapotukat.