MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Amikor a gyógyszeres terápia már nem segít, és a szív nem tudja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást biztosítani, akkor életveszélyes állapotról beszélünk. A létfontosságú szervek nem kapnak elegendő oxigéndús vért, és a szívizom vérellátása is egyre romlik.

A futás az egyik legegészségesebb sport, legideálisabb a napi 5-8 km megtétele. Aki rendszeresen kocog heti 20-30 km-t, akár 30 százalékkal tovább élhet, mint aki egy lépést sem tesz önmagáért­.  Van egy határ a sportban, amit átlépve már nem tapasztaljuk az előnyös hatásokat. Az extrém terhelés már nem jótékonyabb az állandó, de átlagos intenzitású sportnál, bár még mindig jobb életkilátást biztosít azokhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Betegség esetén is segít a gyógyszerszedést elodázó, gyógyító edzés, ezért lett a sport a fő témája a 23. Szívünk Napja egészségfesztiválnak.  Szeptember utolsó vasárnapján (szeptember 24.) várják az érdeklődőket a Városligetben ingyenes szűrővizsgálatokkal, színes családi programokkal, értékes nyereményekkel, szakmai előadásokkal, számtalan kiállítóval.

Az okoseszközök - ha szeretnénk, ha nem - megkérdőjelezhetetlenül fejlődnek és egyre többen használják őket. Elsődleges céljuk, hogy bizonyos feladatokat, tevékenységeket megkönnyítsenek a felhasználó számára. Természetesen a tudatosabb életmódhoz, az egészségvédelemhez is egyre több eszközt, applikációt dobnak piacra. Lassan minden alapvető életfunkciónkat (mint például a légzést, pulzust, alvást, kalóriafogyasztást) is követni tudjuk napról napra vagy akár percről percre. Ezért alkalmazzák egyre több területen, így például gyógytornászok is, a szív- és érrendszeri fizioterápiában - a betegmonitorozás kiegészítő eszközeként.

Az 52 éves férfi amatőr sportoló kosárlabda-mérkőzés közben esett össze. Csapattársai egyből elkezdték a laikus újraélesztését, majd a helyszínre érkező Országos Mentőszolgálat  tovább folytatta azt.

A séta (illetve pontosabban a gyaloglás) az egyik legrugalmasabb mozgásforma, mert akármikor, akárhol végezhetjük. Az alábbi tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb időben gyalogolhasson.

A szívritmusértékének az ismerete még akkor is hasznos visszajelzést ad az edzettségéről, ha ön nem atléta, ráadásul még felhívhatja a figyelmét valamilyen kialakulófélben lévő egészségkárosodásra is.

Ha a középkorú éveinkben fizikailag aktívak vagyunk – még mielőtt szívinfarktusunk lett volna – csökken az esélye annak, hogy megkapjuk a második infarktusunkat.

A felnőtteknek (kevés speciális esettől eltekintve) hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc intenzív mozgásra lenne szüksége ahhoz, hogy optimálisan terhelje, fitten és egészségesen tartsa a szervezetét – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása. Az azonban nem egyértelmű, hogy a halálozási adatokat vizsgálva hasonló előnyökkel jár-e, ha az egy hétre javasolt fizikai aktivitást több napra osztják el (rendszeresen aktív típus) vagy 1-2 napra sűrítik (hétvégi harcos típus). Erről készült új kutatás.

Az életmódváltó lelkesedés tüze mindenkinél jelentkezik – időről időre. Mielőtt beütne a “jaj, de utálom, hogy még mindig (vagy már megint), hogy hidegben kell futnom” vagy “a nem merek edzésre menni, mert félek az új variánstól” érzés, akkor érdemes közelebbről megnézni a címben többféle névvel illetett, de kis eltérésekkel alapvetően ugyanazt a sportszert, amit az egyszerűség kedvéért hívjunk mostantól kettlebellnek. Nézzük, hogyan hat ez a sport a keringési rendszerünkre!

Határozottan érzékelhető, hogy a tömegsport, a szabadidősport egyre nagyobb divattá kezd válni, és ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, sőt! A mozgás minden korosztály számára hasznos, tényleg nincs kivétel. Csupán az határozza meg a mozgásformát és annak mennyiségét, hogy milyen állapotban van az illető. Ebből következik, hogy a szívbetegeknek is kell mozogniuk, mert az jelentősen javítja az általános egészségi állapotukat.