MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Szerzők: Dr. Ábrahám György, Kéky Kira

Izgalmas történet következik! Eláruljuk, hogy miként, mi miatt lett ilyen óriási csőrendszer bennünk? És miért van más élőlényeknek ennél jóval egyszerűbb keringési rendszerük? És hogyan alkalmazkodott a szervezet az egyre nehezebb, bonyolultabb körülményekhez?

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.

Egy világra szóló orvosi áttörés keretében genetikailag módosított sertésszívet ültettek be egy beteg testébe a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában, és a páciens még majdnem 6 hetet élt a xenotranszplantáció után és ez idő alatt sokat volt a családjával. A történelmi beavatkozásról szóló tudományos közlemény most jelent meg. Ez a xenotranszplantáció a világon másodszor valósult meg, és új távlatokat nyitott a szervhiány kezelésében. A beteg, aki maga is kutatólaborban dolgozott, tudatos döntésével a tudomány fejlődését is segítette.

A hétfői napok nemcsak a munkakezdés miatt terhelőek, hanem komoly egészségügyi kockázatot is rejtenek magukban. Egy friss kutatás szerint hétfőnként fordulnak elő a leggyakrabban halálos szívinfarktusok, különösen Írországban. Az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus és a pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak a jelenségben.

Ahogy búcsút intünk 2024-nek és köszöntjük az új esztendőt, érdemes visszatekintenünk az elmúlt év kardiológiai eredményeire, amelyek nemcsak a tudományos közösséget, hanem mindannyiunk életét is pozitívan befolyásolják. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak, de örömteli, hogy a hazai szakemberek több nemzetközi kutatásban is kulcsszerepet vállaltak.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben, de az orvosok véleménye eltérő abban, hogyan és milyen célokra érdemes használni. A Medscape 2024-es európai felmérése – amelyben hat ország 5355 orvosa vett részt – megmutatta, hogy az MI jövője kapcsán lelkesedés és aggodalom egyaránt jelen van.

A kutatások szerint a koronavírus több agyi területen súlyos gyulladást és idegrendszeri károsodásokat idézhet elő. A COVID-19-betegség miatt kialakuló gyulladások különösen a szinapszisok és a mielinhüvely károsodását okozhatják, amely hosszú távon neurodegeneratív betegségeket és akár depressziót is előidézhet.

Mi állhat az eszméletvesztés hátterében? A videó rávilágít, hogy a szívproblémák gyakran okozói ennek. Szívritmuszavar, koszorúér-betegség, sőt, hirtelen szívmegállás is lehet a ludas, így az ismétlődő ájulások esetén érdemes kardiológiai vizsgálatot kérni.

Egy új, pókméregből készült gyógyszer segíthet megvédeni a szívet a szívinfarktus okozta károsodástól. Az ausztrál tölcsérhálós pók mérgében található Hi1a molekulát hamarosan embereken is tesztelik, és ha beválik, a mentősök is használhatják szívinfarktus kezelésére. Ez a gyors beavatkozás jelentősen javíthatná a szívrohamot szenvedett betegek életben maradási esélyeit.

A rendszeres szex nemcsak az örömökről szól, hanem a szíved egészségéhez is hozzájárulhat – akár annyira, mint a dohányzásról való leszokás vagy az alkohol elhagyása! Férfiaknál az andropauza okozta merevedési zavarok gyakran figyelmeztető jelei lehetnek a szív- és érrendszeri problémáknak, míg a szívbetegséggel élő nők gyakran aggódnak a biztonságos szex miatt. A megoldás? Nyílt beszélgetés az orvossal és a partnerrel, hogy a szexuális élet visszatérhessen, és a szív is biztonságban maradjon.