MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Mérgezett levegő, orvosetika, új eszközök és eljárások, párna a has alá, a beteg saját karjával végzett újraélesztés, a nyelv huzigálása - újabb érdekes próbálkozásokról olvashatunk Debrődi Gábortól (OMSZ).

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

Folytatjuk Debrődi Gábornak az újraélesztési eljárások fejlődéséről készült összefoglalóját, amelyben kiderül: meglepő módokon próbálták  újraéleszdteni a meghaltakat. 

Az alábbiakban Debrődi Gábor tanulmányából idézünk, amely az újraélesztés módjait követi nyomon a felvilágosult abszolutizmus korától.

Szerzők: Dr. Ábrahám György, Kéky Kira

Izgalmas történet következik! Eláruljuk, hogy miként, mi miatt lett ilyen óriási csőrendszer bennünk? És miért van más élőlényeknek ennél jóval egyszerűbb keringési rendszerük? És hogyan alkalmazkodott a szervezet az egyre nehezebb, bonyolultabb körülményekhez?

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.

Egy világra szóló orvosi áttörés keretében genetikailag módosított sertésszívet ültettek be egy beteg testébe a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában, és a páciens még majdnem 6 hetet élt a xenotranszplantáció után és ez idő alatt sokat volt a családjával. A történelmi beavatkozásról szóló tudományos közlemény most jelent meg. Ez a xenotranszplantáció a világon másodszor valósult meg, és új távlatokat nyitott a szervhiány kezelésében. A beteg, aki maga is kutatólaborban dolgozott, tudatos döntésével a tudomány fejlődését is segítette.

A hétfői napok nemcsak a munkakezdés miatt terhelőek, hanem komoly egészségügyi kockázatot is rejtenek magukban. Egy friss kutatás szerint hétfőnként fordulnak elő a leggyakrabban halálos szívinfarktusok, különösen Írországban. Az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus és a pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak a jelenségben.

Ahogy búcsút intünk 2024-nek és köszöntjük az új esztendőt, érdemes visszatekintenünk az elmúlt év kardiológiai eredményeire, amelyek nemcsak a tudományos közösséget, hanem mindannyiunk életét is pozitívan befolyásolják. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak, de örömteli, hogy a hazai szakemberek több nemzetközi kutatásban is kulcsszerepet vállaltak.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben, de az orvosok véleménye eltérő abban, hogyan és milyen célokra érdemes használni. A Medscape 2024-es európai felmérése – amelyben hat ország 5355 orvosa vett részt – megmutatta, hogy az MI jövője kapcsán lelkesedés és aggodalom egyaránt jelen van.