Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

A jóga jótékony hatásai: hogyan segíti a szív egészségét és a mentális jólétet?

Életmód 2025.02.14.

A jóga nemcsak egy ősi indiai mozgásforma, hanem tudományosan igazolt módszer is az egészség megőrzésére. Kutatások szerint rendszeres gyakorlása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékelheti a stresszt és hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához. Ha ilyen egészségügyi előnyökkel jár a jóga, akkor hogyan érdemes beépíteni a mindennapi rutinba?

Két hét a műszívbillentyűvel élőkért! – Rendkívüli kezdeményezést indít a SZÍVSN

Betegségek 2025.02.11.

Figyelemfelhívó adományozási kampányt indít a SZÍVSN Országos Betegegyesület a műbillentyűvel élő betegek támogatására, egyben szeretné felmérni: mit jelent ezzel a betegséggel együtt élni. Az akció Gyebnár Brigitta önkéntes, a szervezet koordinátora neve fémjelez, aki tíz éve él ilyen eszközzel, ami alapjaiban változtatta meg az életét, és a SZÍVSN-nel közösen döntötte el: tesz sorstársaiért. Az akció február 11-én, Brigi születésnapján indul, és február 22-ig, a Szívbillentyű Világnapjáig tart.

5 mindennapi szokás, amely károsíthatja a szívet – és sokan észre sem vesszük

Életmód 2025.02.10.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

Krónikus stressz, trauma és gyulladás: hogyan hat mindez a keringési rendszerünkre?

Betegségek 2025.02.09.

A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? Nézzük meg a tudományos hátteret érthetően!

Újabb AI-forradalom: szívinfarktus előrejelzése évekkel korábban

Tudomány 2025.02.03.

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.

A növények és a szív egészsége: így segíthet a zöld környezet és a zöldkedvenc

Lelki tényezők 2025.02.01.

A természet közelsége, a szobanövények jelenléte és a növényekkel való foglalkozás bizonyítottan hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségéhez. A stressz csökkentése, a vérnyomás szabályozása és a mentális jóllét javítása mind szerepet játszanak a szívbetegségek megelőzésében. De mi van azokkal, akik nemcsak szeretik a növényeket, hanem valódi érzelmi kötődést is kialakítanak velük? Nekik itt a zöldkedvenc!

Debrecenben már tíz éves a kardiológiai rehabilitációs osztály

Terápiák 2025.01.30.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján 2015 januárjában kezdte meg működését a rehabilitációs osztály, ahol szívműtéten, valamint infarktuson átesett betegek teljes felépülését segítik. A rehabilitáció fontos része a gyógytorna mellett a betegek képzése is. A páciensek a klinika szakembereitől hasznos tanácsokat kaphatnak többek között a helyes táplálkozással és a mozgással kapcsolatban is. Az évforduló kapcsán a kardiológiai rehabilitáció történetéről és a jelen kihívásairól tartottak tudományost ülést a klinikán.

Új remény a szívgyógyászatban: genetikailag módosított sertésszív mentett életet

Tudomány 2025.01.27.

Egy világra szóló orvosi áttörés keretében genetikailag módosított sertésszívet ültettek be egy beteg testébe a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában, és a páciens még majdnem 6 hetet élt a xenotranszplantáció után és ez idő alatt sokat volt a családjával. A történelmi beavatkozásról szóló tudományos közlemény most jelent meg. Ez a xenotranszplantáció a világon másodszor valósult meg, és új távlatokat nyitott a szervhiány kezelésében. A beteg, aki maga is kutatólaborban dolgozott, tudatos döntésével a tudomány fejlődését is segítette.

Szuperélelmiszer - a tudomány nem ismer ilyet

Táplálkozás 2025.01.27.

Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.

Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel

Betegségek 2025.01.24.

Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. Prof. Dr. Merkely Béla felhívta a figyelmert arra, hogy már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását.