A 25000 évvel ezelőtt, tektonikai süllyedéssel keletkezett Balatonba nyúlik bele a Tihanyi félsziget, mely két medencére osztja a tavat. Vulkanikus erők alakították a tájat, melynek eredménye két kalderra és a vulkanikus utótevékenység folytán kialakult gejzírkúpok. Ezen gejzírkúpok egyik legszebbike az Aranyház, melynek szikláit aranysárga zuzmó borítja. A krátermaradványokban kialakult két, a Balaton vízszintjénél magasabban álló lefolyástalan tó. A Belső tó a horgászok birodalma, a Külső tó a vízimadarak kedvelt élőhelye.

A félsziget már az őskorban lakott terület volt, a rómaiak víziátkelőhelyként használták. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. A latin nyelvű alapítólevél a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz, ezért ez a magyar nyelv egyik legbecsesebb emléke. A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói.

Az egész Tihanyi-félsziget természetvédelmi terület. A félsziget délnyugati oldalánál lévő Bozsai-öböl a part eredeti, természetes állapotát őrzi háborítatlan nádasaival. A Belső- és a Külső-tó vulkáni kráter helyén keletkezett. A félsziget legmagasabb pontja a Csúcs-hegy, amely a bazalttufából feltörő gejzír maradványa. A Belső-tótól délre található mezőn az egykori gejzírműködés megkövesedett maradványai láthatók, ezek közül a legnagyobb az Aranyház.
A Lóczy-tanösvény körbevisz a félszigeten, kiindulópontja a Sajkod melletti apáti templomromnál van, vége pedig a hajóállomásnál: kellemes, jelzett sétaút, amely elvezeti a turistát a felsorolt látnivalókhoz.
Több éves előkészítés, számtalan nemzetközi értékelés, minősítés után a természeti értékek védelmének elismeréseként, hazánkban harmadikként a Tihanyi-félsziget is elnyerte az Európa Diplomát.

Apátsági templom és rendház
Tihany legismertebb látnivalója az apátsági templom és rendház. Az altemplom (1055-ből) teljes épségében megmaradt háromhajós román stílusú csarnokkripta, az egyetlen, Árpád-kori, épségben fennmaradt királyi temetkezőhely. Itt nyugszik az 1060-ban elhunyt I. András király.
A ma látható barokk templomot és kolostort 1719 és 1760 között építették, különösen szép a templom gazdag barokk berendezése. A rendházban működik a Tihanyi Bencés Apátság Galériája, amely nyaranta országos rangú tárlatoknak ad helyet.



Bencés Apátsági Múzeum
A múzeum a templommal egyidőben épült rendházban kapott helyet. Az új kiállítóterem, melybe a templomon keresztül juthat a látogató, időszaki kiállításoknak ad helyet.
Kiállítások >>

Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költők által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektől fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes időben, különösen este ma is hűségesen ismétli szavainkat.

Óvár
Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsánc-rendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült, keleti oldalában (a puha bazalttufa sziklafalban) ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket a középkorban. Ez a Kárpát-medencében, sőt Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt remetetelep.


Halomsírok
Az Óvár déli lejtőjén - az autóparkoló helyén és a környékén - a földvár fejedelmeinek sírjai fölé mészkőből és földből több méter magas halmot emeltek. A halomsírok egy részét az 1970-es évek elején feltárták, a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit, bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak.

Kálvária
1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképező, feliratos és bronz domborműves kőből készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták.

Népi építészet emlékei
A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható a Pisky sétányon az ún. parasztgazda háza, és a hálászcéh háza, a Batthyány J. utca végén a fazekasház, a többi védett ház ma is lakott vagy egyéb turisztikai célokat szolgál.
Skanzen, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Pisky Sétány 12., Nyitvatartás: Április 20. - Június 30.: 10.00 - 18.00


Babamúzeum
Magyar Királyok Történelmi Panoptikum
Eötvös Lóránd állandó emlékkiállítás
egykori apátsági majorság
egykori apátsági borospince, présház
egykori apátsági magtár (mai művelődési ház)
Nyársas hegy
Akasztó domb
Újlaki templomrom
Apáti templomrom

A műemlékekről és történelmi emlékhelyekről Tihany hivatalos web-oldalán a www.tihany.hu oldalon olvashat részletesebben.