Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle (BVSZ)


ISSN 0006–7768 (print) • HU ISSN 2064–261X (online)


Megjelent a BVSZ legújabb száma:
Prof. Dr. Szalai Zsuzsanna beköszöntője:

Dr. Veres Klára ismerteti a BVSZ 2023/5. számában megjelent cikkeket:

  • Borító
  • Impresszum
  • Tartalom
  • Évfordulók. Szalai Zsuzsanna Zsófia Professzor Asszony köszöntése

    Az idei évben, 2023-ban ünnepeljük azt, hogy 100 évvel ezelőtt jelent meg a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle első száma. Idén van a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekbőrgyógyászati Osztály fennállásának 90 éves évfordulója is. Ezek a jubileumok alkalmat teremtenek arra, hogy az aktuális lapszám elején megjelenő beszámolókkal egy rövid időutazást tegyünk a múltba, majd áttekintsük a jelent és az aktuális differenciál diagnosztikai kérdéseket, és kitekintsünk a jövő terápiás lehetőségeire is. Az ünnepi lapszámunkban megjelenő cikkekkel felhívjuk a figyelmet a multidiszciplináris gondolkodás szükségességére, ezért sebész és plasztikai sebész kollégáink cikkeit is olvashatják, melyek szintén megerősítik a gyermekbőrgyógyászat multidiszciplináris jellegét.

  • A Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztályának története (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.1)

    PÓK ZSÓFIA, Magyar Állami Királyi Gyermekmenhely, Heim Pál Gyermekkórház Bőrgyógyászati Osztály, kórháztörténet, művelődéstörténet, Földes Elemér, Farkas Lili, Török Éva

    A ma Heim Pál Gyermekkórházként ismert intézet elődjében, a Magyar Királyi Állami Gyermekmenhelyen gondozottak ellátására hívták életre a gyermekbőrgyógyászati osztályt. A cikk első részében a Gyermekmenhely és az abból kialakult Gyermekkórház története kerül ismertetésre. Ezután pedig a magyar gyermekbőrgyógyászatot jelentősen meghatározó Bőrgyógyászati Osztály története kerül bemutatásra 1934-től napjainkig.

  • A jelen kérdései a gyermekkori arci tünetek és tumorok differenciáldiagnosztikájában (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.2)

    SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR., GÁL ANDREA IZABELLA DR., VERES KLÁRA DR., FODOR ANNAMÁRIA DR., NOVOTH BÉLA DR., PÉTER GYÖRGY DR., VASS VIKTÓRIA DR., RIMELY ENDRE DR.

    Gyermekkorban az arcon megjelenő bőrelváltozások általában nagy riadalmat keltenek a szülőkben, de néha az orvosokban is. A kérdés az, hogy jóindulatú, átmeneti jelenségről van-e szó, vagy sürgős beavatkozást igénylő állapottal állunk szemben. Felnőttek esetében a szövettani mintavétel a kétes esetekben segítséget nyújt, azonban ez gyermekkorban különösen megfontolandó, a narkózis, a kötözés–sebgyógyulás és a maradandó heg következményei miatt. A cikk összefoglalja a javasolt diagnosztikai lépéseket ebben az életkorban. Az algoritmusok korát éljük, ahol a mesterséges intelligenciára támaszkodunk majd a jövőben, azonban ez az összefoglaló különös hangsúlyt fektet arra, hogy az egyes tünetek értékelése mellett a megfelelő orvosi tapasztalat és intuíció a differenciáldiagnosztika megkerülhetetlen és pótolhatatlan részét képezi ma még.

  • Terápiás újdonságok a gyermekbőrgyógyászatban (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.3)

    VERES KLÁRA DR., GÁL ANDREA IZABELLA DR., FODOR ANNAMÁRIA DR., GARAMI MIKLÓS DR., CSÓKA MONIKA DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    Az orvostudomány fejlődésével, célzott terápiás lehetőségek megjelenésével olyan veleszületett betegségek, illetve tumorokkal járó szindrómák váltak kezelhetővé, melyekben korábban csak limitált, átmeneti eredményeket lehetett elérni sebészi beavatkozásokkal. A szerzők a legfrissebb kutatási eredményeket, terápiás lehetőségeket ismertetik jelentős kihívást jelentő, gyermekeket érintő betegségekben. Bemutatásra kerülnek a congenitalis melanocytás naevusok területén javasolt aktuális követési sémák és esetleges terápiás lehetőségek, valamint a gyermekkorban ritkaságnak számító melanoma malignum terápiás lehetőségei. A közleményben leírásra kerülnek a vascularis és lymphatikus malformációk, valamint a neurofibromatosisban elért legfrissebb eredmények, terápiás modalitások is.

  • A gyermekkori nagyméretű és óriás festéksejtes anyajegyek eltávolításának szempontjai (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.4)

    MIKÓCZI MÁRIÓ DR., NOVOTH BÉLA DR.

    A közönséges naevusok eltávolítása rendszeres ellenőrzés mellett csak irritáció, panaszokat okozó változás, vagy bőrgyógyászati javaslat esetén szükséges. A speciális anyajegyek (pl. Spitz-naevus, Halo naevus stb.) sebészeti eltávolításának szükségessége esetén ugyancsak alapvető fontosságú a bőrgyógyászati szakvizsgálat és javaslat. Különleges entitás a congenitalis melanocytás naevus. Az újszülöttek 1-3%-ában találkozunk kisméretű (<1,5 cm) congenitalis festéksejtes anyajeggyel, ritkábban pedig óriás (≥40 cm) naevussal. A melanoma előfordulási valószínűségének szempontjából a méretnél fontosabb a congenitális melanocytás naevusok száma, lokalizációja és morfológiája. Ezen naevusok kezelése egyénenként változó és csapatmunkát igényel (pl. bőrgyógyász, onkológus, sebész, aneszteziológus, gyermekgyógyász). Minden bőrmetszés heget hagy maga után és az életre szóló hegek tulajdonságait számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik az életkor és a sebészeti technika is. A gyermekkorban végzett plasztikai sebészeti műtéteknél célszerű a legegyszerűbb – de a legkedvezőbb későbbi eredményre vezető – technikát választani, amikor lehetséges, kerülni a bonyolult lebenyplasztikákat és bőrpótló eljárásokat. A műtéti stratégia kialakításánál a társszakmák mellett elengedhetetlen a szülő és a gyermek bevonása is, valamint a gyermekkor sajátosságainak szem előtt tartása. A rekonstrukció befejezése optimális esetben a közösségbe menetel előtt, de legkésőbb tinédzser korig megtörténik.

  • Perforáló dermatosisok áttekintése, fókuszban a Kyrle betegség (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.5)

    GYŐRBIRÓ CSILLA DR., GÁL ANDREA IZABELLA DR., VASS VIKTÓRIA DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    A perforáló dermatosisokat klasszikusan négy fő csoportba sorolhatjuk. Mindegyik esetében jellemző a dermis alkotóelemeinek transzepidermális eliminációja. A diagnózis sok esetben kihívást jelent, így a szövettani feldolgozás mindenképpen javasolt. A hyperkeratosis follicularis et parafollicularis in cutem penetrans, szerzői néven Morbus Kyrle (M. Kyrle), az akvirált perforáló dermatosisok csoportjába tartozik. A M. Kyrle gyermekkorban rendkívül ritka előfordulású bőrbetegség, gyakran társul más krónikus alapbetegségekkel.

  • Congenitalis gyorsan növekvő óriás tumorok egy újszülött esetében (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.6)

    FODOR ANNAMÁRIA DR., VASS VIKTÓRIA DR., CSÓKA MONIKA DR., JENŐVÁRI ZOLTÁN DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    A szerzők ismertetik a juvenilis xanthogranuloma egy szokatlan megjelenési formáját, a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat, azok eredményeit a beteg esetén és a felmerülő differenciáldiagnosztikai kérdéseket. A nemzetközi irodalomban leírtak alapján tárgyalják a terápiás lehetőségeket, valamint ezekkel összevetve beszámolnak a beteg esetében választott kezelésről és annak eredményéről. Az esetet a juvenilis xanthogranuloma általában spontán regrediáló formájától lényegesen eltérő, agresszív, gyorsan növekvő tumor gyanúját keltő megjelenés különlegessége miatt tárgyalják a szerzők.

  • Leukemia cutis egy eset kapcsán (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.7)

    SOLTI ANNA DR., FODOR ANNAMÁRIA DR., NEMESÁNSZKY ZSUZSANNA DR., PÉTER GYÖRGY DR., SZEPESI ÁGOTA DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    A leukemia cutis egy extramedullaris leukemia forma, a bőr leukemiás sejtekkel való infiltrációját jelenti, a leukemiával diagnosztizáltak összesen kb. 5%-át érinti. A kórkép bármelyik leukemia típusban megjelenhet, bármely életkorban és mindkét nemben azonos megoszlással. A szerzők egy 14 éves lány esetéről számolnak be, aki az arcon, a hajas fejbőrön és a törzsön jelentkező lividerythemás nodusokkal jelentkezett a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Bőrgyógyászati Osztályán. Klinikai, valamint laboratóriumi vizsgálatok felvetették a lymphoproliferatív betegség gyanúját, majd szövettani és csontvelő vizsgálat alapján bőrérintettséggel járó akut myeloid leukemia igazolódott.

  • Precursor B-sejtes lymphoblastos lymphoma cutan tünetei (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.8)

    JAGODICH MIRA DR., NEMESÁNSZKY ZSUZSANNA DR., VERES KLÁRA DR., PÉTER GYÖRGY DR., BALÁZS GYÖRGY DR., CSOMOR JUDIT DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    Egy 15 éves, precursor B-sejtes lymphoblastos lymphoma cutan és subcutan beszűrődésével diagnosztizált fiúgyermek esete kerül bemutatásra. Az első bőrtünetek a fiú felvételét megelőzően 4 hónappal jelentkeztek, melyeket kezdetben területi bőrgyógyászaton és háziorvosi vizsgálat során a szülő elmondása szerint lipomának véleményeztek. Az esetleírás differenciáldiagnosztikája kapcsán röviden áttekintésre kerülnek a gyermekkori nodularis formában megjelenő dermatológiai kórképek klinikai sajátosságai is.

  • Ártalmatlan bárányhimlő? Komplikált bakteriális bőr-, és lágyrész fertőzések a gyermekbőrgyógyászatban egy eset kapcsán (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.9)

    NEMESÁNSZKY ZSUZSANNA DR., JAGODICH MIRA DR., SOLTI ANNA DR., GEDEI ALEXANDRA DR., VERES KLÁRA DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    A komplikált bakteriális bőr-, és lágyrész fertőzések előfordulása gyermekkorban ritka, de ismeretük potenciálisan életet veszélyeztető voltuk miatt kiemelt fontosságú. A gyors diagnózis, az adekvát antimikrobiális terápia, valamint egyes esetekben az azonnali sebészi beavatkozás a túlélés kulcsa lehet. Az eset ismertetése során egy 7 éves obez, egyéb krónikus alapbetegséggel nem rendelkező lánygyermek kórtörténete kerül bemutatásra, akinél kezdetben ártalmatlannak tűnő, varicellás bőrtünetek talaján alakult ki életet veszélyeztető folyamat. Az esetbemutatás mellett röviden ismertetésre kerül a komplikált bakteriális bőr- és lágyrészfertőzések differenciáldiagnosztikája és kezelése is.

  • Toxikus sokk szindróma gyermekkorban, – fókuszban a nekrotizáló fasciitis (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.10)

    MARTONOSI ÁGNES RITA DR., MIKÓCZI MÁRIÓ DR., MOLNÁR DIANA DR., SZABÓ LÁSZLÓ DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    A toxikus sokk szindróma (TSS) egy akut, toxin-mediált, lázzal, hipotenzióval, többszervi elégtelenséggel, diffúz rash-sal (diffúz macularis erythrodermia) és hámlással kísért súlyos betegség. A nekrotizáló fasciitis (NF) egy rapidan progrediáló lágyrészfertőzés, amely fulmináns szövetpusztulással, súlyos szisztémás toxicitással és magas halálozási rátával jár. A betegség gyakran diagnosztikai kihívást jelent, ugyanis a kezdeti tünetek aspecifikusak, emellett a felszínesen elhelyezkedő szövetek épnek tűnhetnek. A megfelelő kezelés alapját az antibiotikus terápia és a korai sebészeti intervenció képezi.

  • Neuroblastoma: egy fontos differenciáldiagnózis csecsemőkorban (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.11)

    SCHVEIBERT ÁGNES DR., GÁL ANDREA IZABELLA DR., PÉTER GYÖRGY DR., SZALAI ZSUZSANNA ZSÓFIA DR.

    A neuroblastoma a leggyakoribb malignus kórkép csecsemőkorban, amely változatos klinikai képet mutat a primer tumor lokalizációjának és a metasztázisok kialakulásának megfelelően. A szerzők egy 2 hónapos csecsemő esetét ismertetik, akinek az abdominális régióban egy születése óta meglévő teriméje volt. Az első ultrahang vizsgálat alapján lymphangiomát véleményeztek negatív hasi státusszal, azonban az intézményünkben készült további vizsgálatok a neuroblastoma diagnózisát igazolták.

  • Kamaszkori sinus pilonidalis: a localis kezeléstől a lebenyelforgatásig (DOI 10.7188/bvsz.2023.99.5.12)

    FADGYAS BALÁZS DR., GERGELY BRIGITTA DR., MIKÓCZI MÁRIÓ DR.

    A pilonidalis betegség (PD) kezelése kihívásokkal teli: recidívára hajlamos, sok a nemkívánatos esemény. Rizikófaktorai a férfi nem, túlsúly, rigid, dús szőrzet, inaktivitás, rossz higiéniás viszonyok. Kórismézése alapvetően fizikális vizsgálattal elvégezhető. Akut formája a helyi gyulladás – cellulitis, abscessus, míg krónikus megjelenése a „sacralis pit”, sipoly(ok). Akut tályog esetén konzervatív terápia (localis kezelés mellett antibiotikum adagolása), valamilyen „off-midline” incisio alkalmazása javasolt. A krónikus formák esetében elsődleges a rizikótényezők csökkentése: fogyás, fizikai aktivitás növelése, higiénia fokozása, tartós szőrtelenítés. Amennyiben műtétre kerülne sor, a lehető legkevésbé invazív megoldást válasszuk (trephinatio, PEPSiT) és úgy haladjunk az egyre invazívabb, bonyolultabb megoldások felé (pl. lebenyplasztika). Maga a műtét önmagában nem elégséges, fontos, hogy az utógondozás során a higiénia és a szőrtelenítés végig adekvát legyen.

  • A kettős (IL-17A és IL-17F) gátlás jelentősége a psoriasis kezelésében

    GYULAI ROLLAND DR.

    Az IL-17A a krónikus szöveti gyulladás kulcsfontosságú mediátora, és számos immunmediált gyulladásos betegség, például a pikkelysömör patofiziológiájában központi szerepet játszik. Az IL-17F szerkezeti homológiát és részben átfedő biológiai funkciót mutat az IL-17A-val. A bimekizumab egy humanizált, monoklonális IgG1 antitest, mely mind az IL-17A mind az IL-17F biológiai funkcióját hatékonyan és szelektíven semlegesíteni képes. A szerző a közleményben összefoglalja az IL-17A és IL-17F közötti különbségek jelentőségét a psoriasis patogenezise szempontjából, illetve a bimekizumab által kifejtett kettős IL-17 gátlás nyújtotta potenciális lehetőségeket a betegség kezelésében.

  • Hazai hírek
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31