Magyar Dermatológiai Társulat

Ajánlás

A bőr mikotikus infekcióinak kezelésére napjainkban számos lokális és szisztémás készítmény áll rendelkezésre.
A megfelelő terápia megválasztásához megbízható mikrobiológiai diagnosztika, illetve az antimikotikumok pontos hatásmechanizmusának és mellékhatásainak ismerete szükséges. Az előny-kockázat mérlegelése meghatározó a döntéshozatal során, a páciens társbetegségeit és az erre alkalmazott gyógyszereit, valamint compliance-t is számba kell vennünk. Amennyiben körültekintően járunk el a felsoroltakkal kapcsolatban, adekvát dózisban és ideig alkalmazzuk
az antimikotikumokat, az infekciók kezelése számos sikerélményt tartogat magában. Ugyanakkor kihívás elé állíthatja a szakembereket a virulencia faktorok módosulása és az egyre inkább terjedő antifungális rezisztencia.

A wide range of topical and systemic products are now available for the treatment of mycotic skin infections. The choice of an appropriate therapy requires reliable microbiological diagnostics and knowledge of the exact mechanism of action and side effects of antimycotics. Risk-benefit considerations are important in the choice of therapy, including the patient’s co-morbidities and the medication used, as well as compliance. If all these issues are carefully considered, and antimicrobials are used at the correct dose and for the proper duration, infection treatment can be successful. However, the modification of virulence factors and the increasing antifungal resistance may be a challenge for the practitioner.

Az onychomycosis hazánkban is egy gyakori, a láb- illetve a kéz körmeit érintő infekció, amelyet dermatophytonok, sarjadzó- illetve penészgombák okozhatnak.
A diagnózis felállítása elsősorban a klinikai kép alapján történik, melyet megerősít a kórokozó gomba mikrobiológiai kimutatása (KOH preparátumok, tenyésztés, szövettani vizsgálat, PCR vizsgálat). Kezelése történhet lokális vagy szisztémásan alkalmazott antimikotikummal.
Az onychomycosis amellett, hogy jelentősen befolyásolja az életminőséget, emeli a bakteriális fertőzések (orbánc) kockázatát, illetve a gombás fertőzés a lábhátra, talpra is tovább terjedhet.
Klinikailag elsősorban a psoriasis körömtüneteitől, traumás köröm-eltérésektől, onychogryphosistól kell elkülöníteni.

Onychomycosis is a common, chronic fungal nail infection affecting the toenails and fingernails. Causative agents are dermatophytes, yeasts and nondermatophyte moulds, however mixed infections can also occur. Microscopy and fungal culture are the gold standard techniques for onychomycosis diagnosis, however histology and PCR are also accurate methods.
There are several treatment options available, including oral and topical antifungal drugs, and devices. Onychomycosis may cause physical dyscomfort and increase the risk for bacterial infections (erysipelas, cellulitis) in immunocompromised patients.
Differential diagnosis of onychomycosis includes psoriasis, traumatic nail disorders, and onychogryphosis.

A kerion Celsi a hajas fejbőrre lokalizálódó, mély, heves gyulladásos reakcióval és purulens váladékozással kísért mycosis. A fertőzés hátterében leggyakrabban Microsporum és Trichophyton törzsek identifikálhatóak. A diagnózis felállítása általában nem jelent nehézséget az igen jellegzetes klinikai tüneteknek köszönhetően. Kezelésében a szisztémás antimycotikus kezelés korai bevezetése lényeges. Az erythaema nodosum az alsó végtagok feszítő oldalára lokalizálódó
gyulladásos bőrbetegség, amelynek hátterében gyermekkorban leggyakrabban infekciók állnak. Tinea capitis, kerion Celsi fennállása esetén az erythaema nodosum id- vagy dermatophytid reakció következménye: a fungalis antigének hatására a primer fertőzés helyétől távolabb kialakult gyulladásos válaszreakció keletkezik. Az irodalomban mindössze néhány esetriport számol be az erythaema nodosum és a kerion Celsi együttes előfordulásáról gyermekkorban,
a szerzők esetüket ezen ritka konstelláció prezentálása céljából tartják bemutatásra érdemesnek.

Kerion Celsi is a markedly inflammatory presentation of tinea capitis, usually caused by Microsporum and Trichophyton infections. Rapid introduction of aggressive systemic antifungal therapy is pivotal in the treatment.
Erythema nodosum is a hypersensitivity reaction characterized by red, tender, nodular lesions usually on the pretibial surfaces; the most common etiologic causes in childhood are infections. Erythema nodosum is an “id” or dermatophytid reaction in kerion Celsi; the hypersensitivity
reaction is the consequence of vast amount of fungal antigens. There are only a few case reports in the literature on the common occurrence of kerion Celsi and erythema nodosum in children, the authors find their case worthy of presentation because of this rare constellation.

A phaeohyphomycosisok gombás fertőzések ritka csoportja, melyet pigmentált fonalú penészgombák okoznak.
Hátterében számos gombafaj állhat, a subcután fertőzések gyakori klinikai manifesztációja a subcután nodus, abscessus, cysta. A szerzők egy 52 éves, szívtranszplantáció miatt immunszupprimált beteg esetét mutatják be, akinél mindkét lábon subcután erythemás, livid nodusok jelentkeztek.
Szövettani vizsgálat során kiterjedt dermális lobos beszűrődés mellett PAS reakcióval pozitív szeptált gombaelemek voltak láthatóak, ismételt szövettani mintavétel és tenyésztés során Curvularia sp. infekció igazolódott, a bioptátumban észlelt növényi tüske a traumás inokuláció
tényét támogatta. A beteg bőrtünetei 4 hónapig tartó voriconazol terápia mellett szűntek.

Phaeohyphomycosis comprises a rare group of fungal infections caused by pigmented filamentous (mold) fungi, caused by various species. The most common manifestations of subcutaneous
infection include subcutaneous nodules, abscesses, and cysts. The authors present the case of a 52-year-old patient, immunosuppressed due to heart transplantation, who developed subcutaneous erythematous, livid nodules on both legs. During histological examination, in addition to extensive dermal lobular infiltration, PAS reaction-positive septated fungal elements were visible. During repeated histological sampling and culture Curvularia infection was confirmed. The plant spike detected in the second biopsy supported the fact of traumatic inoculation. The skin signs resolved after 4 months of voriconazole therapy.

A célzott biológiai terápiák fejlesztése jelentős előrelépéshez vezetett számos immunmediált gyulladásos betegség kezelésében, mint például a pikkelysömör (PsO), arthritis psoriatica (PsA), gyulladásos bélbetegség (IBD), rheumatoid arthritis (RA), spondylitis ankylopoetika (AS). A kezelt
betegség patogenezisében kulcsszerepet játszó citokinek megcélzásával a szervezet veleszületett és adaptív immunválasza megváltozik, ami a fertőzések, különösen a gombás fertőzések fokozott kockázatához és fogékonyságához vezet.
A felületes gombás fertőzések és a mucocutan candidiasis a leggyakoribb állapotok, amelyek biológiai szerekkel, különösen az IL-17 inhibitorokkal vannak összefüggésben. Az egészségügyi szolgáltatóknak tudniuk kell, hogy a biológiai szerek képesek megváltoztatni a gombás fertőzések tipikus megjelenését, így az időben felismert és kezelt fertőzések csökkentik a betegek morbiditását és mortalitását.

The development of targeted biologic therapies has led to significant advances in the treatment of several immunemediated inflammatory diseases like psoriasis (PsO), psoriatic arthritis (PsA), inflammatory bowel disease (IBD), rheumatoid arthritis (RA), ankylosing spondylitis (AS). By targeting the cytokines which play crucial role in the pathogenesis of treated disease, there is disruption of hosts innate and adaptive immune response, leading to the increased risk and susceptibility to infections, especially fungal infections. Superficial fungal infections and mucocutaneous candidiasis are the most common and frequent conditions that associate with biologics, especially IL-17 inhibitors. Healthcare providers should know that biologics have an ability to alter typical presentation of fungal infections, so timely recognized and treated infection
can reduce patients’ morbidity and mortality.

A Malassezia nemzetség tagjai lipofil gombák, amelyek szorosan alkalmazkodtak a faggyúmirigyekben gazdag bőrterületek milieu-jéhez. A felnőtt bőr mikrobiomjának legfontosabb fungális elemei, amelyek kolonizációja közvetlenül a születést követően megindul. Az elmúlt években számos bőrbetegség patogenezisében felvetették szerepüket, azonban ellentmondásosak az adatok azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen mi lehet a funkciójuk az egyes kórképek etiológiájában. Közleményünkben szeretnénk bemutatni a Malassezia fajok kolonizációjával összefüggésbe hozott komplex immunológiai mechanizmusokat, valamint a bőr barrier integritásához kötődő aspektusokat. A jól ismert, gyakori bőrelváltozások (pityriasis versicolor, Malassezia folliculitis, benignus cephalicus pustulosis) mellett részletesen kitérünk a Malassezia speciesek krónikus gyulladásos kórképekben való közreműködésére, kiemelt figyelmet
szentelve a seborrhoeás dermatitis patogenezisének.

Members of the Malassezia genus are lipophilic fungi that are closely adapted to the milieu of skin areas rich in sebaceous glands. They are the most important fungal elements of the adult skin microbiome, with colonization starting immediately after birth. In recent years, their role in the
pathogenesis of many skin diseases has been suggested, however, data regarding their actual function in etiology of each disease are contradictory. In our report, we would like to present the complex immunological mechanisms associated with colonization of Malassezia species, as well
as aspects related to integrity of skin barrier. In addition to the common skin lesions (pityriasis versicolor, Malassezia folliculitis, benign cephalic pustulosis), we cover in detail the roles of Malassezia species in chronic inflammatory skin diseases, paying special attention to the pathogenesis of seborrheic dermatitis.