Migrén
Ez az a
fejfájás, amiről legtöbb szó esik, gyakran az erős fejfájás szinonimájaként
említik. Előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12%, ezen belül
leggyakoribb a 20-50 közötti nők körében, ebben a csoportban 20-25%-ot is elér
a gyakorisága. A migrén rohamok formájában jelentkezik, melyek 4 órától 3 napig
tarthatnak és havonta többször ismétlődhetnek. Előfordulhat azonban több
hónapos, esetleg éves szünet is, máskor havi 6-8 roham is. A fájdalom általában
lüktető, görcsös jellegű, szinte mindig hányinger, de legalábbis
étvágytalanság, máskor hányás, a külvilág ingerei (fények hangok, szagok)
iránti fokozott érzékenység kíséri. A betegek többsége nehezen vagy alig tudja
ellátni napi teendőit, legjobb, ha sötét, nyugodt szobában le tudnak feküdni, ahol
nem zavarja őket senki. A betegek egy része a rohamokat már egy nappal előre
megérzi, elsősorban hangulatváltozás hívhatja fel a közelgő rohamra a
figyelmet. Ezt a szakirodalomban prodromának nevezik. A rohamok kb. negyedét
látászavar vezeti be, ilyenkor előfordul, hogy a látótér egy részén csak fekete
folt van, mást nem látunk, máskor villogó pontok vagy fényes, esetleg színes
vonalak, gömb vagy csillag alakzatok jelennek meg. Ezek a jelenségek
fokozatosan alakulnak ki és 15-20 perc alatt megszűnnek. Ennél jóval ritkábban
a végtagok zsibbadása, gyengesége, beszédzavar vagy szédülés is előfordulhat.
Ezt aurának nevezik. Előfordul az is, hogy valakinek vannak aurával bevezetett
rohamai, máskor csak fejfájás van, aura nélkül és megint máskor esetleg csak az
auratünet jelenik meg.
A súlyos
migrén roham jellegzetes, külső személő számára is riasztó lehet. Nem csoda,
hogy már az egyiptomiak is leírták, bár még nem nevezték migrénnek. Ez a
kifejezés a francia eredetű, a fejfájás gyakran féloldali jellege miatt a
görögök nevezték hemicraniának, ami aztán a korabeli angol nyelvbe
„megrim”-ként került, innen származik a „franciásított” migraine vagy migrén
szó. Hosszú ideig a lélek betegségének tartották, de ma már biztosan tudjuk,
hogy nem erről van szó, de az igaz, hogy szellemi vagy lelki megterhelés a
rohamokat kiválthatja. Mai tudásunk szerint a migrénre való hajlam öröklődik,
ennek genetikai alapjáról is vannak már ismereteink, de még számos
megválaszolatlan kérdés vár tisztázásra. A genetikai „hiba” következménye az
agy csökkent energiatartaléka, ami könnyen kimeríthető, annál is inkább, mivel
az egyik fontos élettani folyamat, az ismétlődő környezeti ingerekhez való
alkalmazkodás képessége (azaz habituáció) sem működik tökéletesen. Ezeken kívül
biztosan szerepet játszanak a hormonális változások, hiszen sok nőnek csak a
menseshez kapcsolódóan van migrénes rohama, ugyanakkor a terhesség és szoptatás
ideje alatt egyáltalán nincs. Bizonyos ételek (sárga sajtok, csokoládé),
alkohol, rendszertelen táplálkozás, kevés alvás, időjárási frontok a rohamokat
szintén kiválthatják, de ezekre mindenki különböző mértékben érzékeny.
A migrén
kezelésében megkülönböztetünk roham- és megelőző kezelést. Rohamkezelésre
mindenkinek szüksége van, de ez nem jelent feltétlenül minden esetben
gyógyszeres kezelést. Első lépésként a lehető legtöbb kiváltó tényező
kiiktatása javasolt, mert így is kivédhetünk legalább néhány migrén rohamot. A
megmaradó rohamok kezelésében többféle lehetőségünk van: enyhébb rohamokat a
patikában kapható fájdalomcsillapítók is megoldhatnak, erősebb rohamok esetén
azonban migrén kezelésében specfikus gyógyszerekre lehet szükség, amit az
ideggyógyász szakorvos írhat fel. A migrén roham kezelésekor szem előtt kell
tartani, hogy a rohamot minél hamarabb kezeljük, ne akkor, amikor már több
órája tart és kiteljesedett, mert ilyenkor az eredményes kezelés esélye jóval
kisebb. Figyelni kell arra, hogy a kombinált fájdalomcsillapítók rendszeres
(heti többszöri) szedése a fejfájást is mindenapossá teheti a gyógyszerhez való
hozzászokás révén. A gyógyszerek megválasztásakor figyelni kell a roham
jellegzetességeire (pl. erős hányingerrel, gyorsan jelentkező hányással kísért
rohamokban a tabletta nem válik be) és az egyéb betegségekre, mivel ezek miatt
bizonyos gyógyszerek használata fokozott kockázatot jelenthet.
Megelőző
kezelésre akkor van szükség, ha a rohamok gyakran jelentkeznek és/vagy a
rohamkezelés nem megoldott. Ez azt jelenti, hogy kúraszerűen a migrén
kialakulásának esélyét csökkentő gyógyszert kell szedni. Több gyógyszercsalád
áll rendelkezésre, a megfelelő gyógyszert orvos választja ki, figyelembe véve
az egyéb betegségeket és a lehetséges mellékhatásokat is.