Kardiopulmonális szekció

A Kardiopulmonális Munkacsoport a múlt évezredben, 1993. november 24-én alakult meg. Ebben a tényben alapvetően két furcsaság is szembetűnő. Az egyik az, hogy a Kardiopulmonális munkacsoport az akkori jegyzőkönyv tanúsága szerint Pulmo-Kardiológiai Munkacsoport néven alakult meg. A másik a dátum. Szinte hihetetlen, hogy annak a tevékenységnek a művelői, mely akkor már több évtizedes múlttal büszkélkedhetett hazánkban, csak ekkor léptek hivatalosan valamiféle „sorsközösségbe”.
A gyökerek részben a vizsgálómódszerekből adódtak. Robicsek Ferenc[1] és Halmágyi Dénes[2] 1950-ben Budapesten illetve Szegeden már szívet katétereztek (természetesen vénás behatolásból, túlnyomórészt jobb szívfelet), az összekötő kapocs kettőjük között egy boszorkányos technikus, Szeitz2 Károly volt. A Forschmann önkísérletéből kifejlődött módszer, mely bizonyos esetekben ma is „gold standard”, alattomosan csábító egyszerűségével, egzaktságával, reprodukálható és összehasonlítható eredményeivel közel negyven évig a kisvérkör (ebből két évtizedig a bal szívfél indirekt, shunt esetén direkt) meghatározó vizsgáló eljárása maradt. Felhasználták a preoperativ diagnosztikától a gyógyszer hatástan kutatásig gyakorlatilag mindenre. Meghatározó információkat nyertünk belőle, mely biztos alapja, támasza lett az egyéb nonivaziv vizsgálatoknak (echokardiográfia, impedancia kardiográfia, arrhythmologia).
A 70-es évek kezdték a változást hozni a kardiopulmonális szemléletben, tevékenységben: a phthysiologia tüdőgyógyászatba váltott, ezzel óhatatlanul fel kellett vállalnia belgyógyászati tevékenységet is, a belgyógyászati osztályokon egyre markánsabb arculattal kezdett kirajzolódni a kardiológiai tevékenység, az évtized végén már kardiológus szakorvosok jelenlétével.
1980-tól a megyei tüdőgyógyászati intézetek mellett kardiológiai rehabilitációs osztályok szerveződtek, a tüdőgyógyász alapképzettségre egyre többen építették rá a kardiológus szakképesítést. A kardiológiai rehabilitációt az egyes osztályok igen heterogén feltételek és lokalis koncepció mellett végezték, adott volt a szakmai igény a szintentartásra, továbblépésre. Mihóczy László és Naszlady Attila professzorok spiritus rectorsága mellett minden lehetőséget megragadtak a két Társaság ( MKT és MTT) fórumain a közös plattform létrehozására, amibe Tahy Ádám Mosdósról (majd Balatonfüredről), Bíró Barna Miskolcról, Szász Károly, Boros István és Somfay Attila Deszkről, Fónay Károly Sopronból is egyre aktívabban vett részt csapatának képviseletében.
1990-ben Kaposvárott a Tüdőgyógyász Naggyűlésen külön kardiológiai (kardiopulmonális) szekció volt Tahy Ádám szervezésében .(Vezető referátumok: Mihóczy László: Egy élet tapasztalatai a kardiológia és pulmonológia összefüggéseiről. Naszlady Attila: 20 év kardiológia tüdőgyógyintézetben.) Itt merült fel, s történt felmérés először a kardiopulmonális munkacsoport megalakítására s Szász Károly Tahy Ádámmal együtt a MKT elnökségének jelezte a a munkacsoport alakítási szándékot[3].
1992-ben Sopronban a MTT 47. Naggyűlése erősítette meg a szándékot (Vezető referátumok: Naszlady Attila: Az informatika szerepe a kardiopulmonális kölcsönhatások kutatásában. Mihóczy László: Szívtüdő-tüdőszív? Fónay Károly: A secunder polycythaemia kardiopulmonális hatásai és terápiás lehetőségei).
1993. május 18-19-én Deszken hazai és külföldi előadók részvételével szerveztünk fiatalok számára továbbképző fórumot. (Téma: Kardiopulmonológiai terheléses vizsgálatok.)
Mint látható és már utalás is történt rá, szervezi forma nélkül is aktívak voltak a „műhelyek”, s a késztetés a szervezett együttműködésre 1993. november 24-re érett meg. Ekkor tartotta meg alakuló gyűlését a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság a bevezetőben már jelzett „Pulmo-kardiológiai Munkacsoportja.
Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet J épületének előadótermében a jelenléti ív tanúsága szerint 24-en vettek részt.
A jegyzőkönyv szerint az üléselnök Naszlady Attila volt, aki akadémiai doktori értékezésének is tárgyául szolgált kardiopulmonális kölcsönhatásokról tartott előadást.
Ugyancsak ő foglalta össze a megelőző kardiopulmonális együttműködés három évtizedes hazai történetét, kiemelve a gödöllői célzott lakosságszűrést.
Karlócai Kristóf az ergospirometriáról, mint a kardio-pulmonológia közös diagnosztikus módszeréről tartott előadást.
Tahy Ádám a tüdőgyógyászati intézetek mellett működő kardiológiai, kardiopulmonális osztályok tárgyi és személyi feltételeiről folytatott adatgyűjtésének eredményeit ismertette.
A tervezett tudományos programok a jegyzőkönyv tanúsága szerint a szívműtétek során észlelhető légzésfunkciós eltérések, a postinfarctusos rehabilitáció standardizálása. Az oxyergometriás és spiroergometriás vizsgálatok, a terheléses jobbszívfél katéterezések, a shuntkeringés változásának vizsgálata a légzőrendszer megbetegedéseiben voltak Balog József, Weltner Amália, Váradi Tamás, Pataki Géza hozzászólásával. A munkacsoport elnökének Tahy Ádámot, titkárának Karlócai Kristófot választották.
A munkacsoport illetve szekció[4] első szervezett megnyilvánulása 1994-ben a MTT 48. Naggyűlésén, Szegeden volt két szekcióban is (az egyikben a pulmonális embolia,, thrombemboliás pulmonális hypertonia keretében Lengyel Mária, Temesvári András tartott többek között előadást, a másikban a terheléses vizsgálatok szerepeltek P. Wassermann, Tahy Ádám, Somfay Attila közreműködésével).
1995-ben volt vezetőválasztás a munkacsoportban (MKT kongresszus, Balatonfüred), ahol változatlanul Karlócai Kristóf maradt a titkár és Boros Istvánt választották elnöknek.
Az MTT naggyűlésein ezt követően folyamatos volt a mindig nagy érdeklődéssel kisért jelenlét, rendszerint külön szekcióban. Így volt ez Balatonfüreden 1996-ban is, ahol nem kis nehézséget okozott, hogy egy időben zajlott a MKT és az MTT kongresszusa. Mindkét helyen szerepeltek a munkacsoport tagjai. (Az MTT külön szekciójában Naszlady Attila elnökölt, ahol a veoocclusiv betegség, arrhytmiák, frekvencia variabilitás volt a téma.) Ezen a Naggyűlésen fogadta el a MTT Közgyűlése a munkacsoport szervezeti és működési szabályzatát, mely öszzhangban volt a MKT statutumával is, a Kardiopulmonális megnevezés szerepelt ettől kezdve hivatalosan a Szekció nevében is.
A munkacsoport ekkor már régen átlépte a cor pulmonale szemlélet korszakát. Tulajdonképpen csak a tényleges helyzetet felismerve „nyitott” az intenziv therápia irányába tagja közé gyűjtve a két Társaság intenziv terápeutáit. Egyértelműen nyereség volt, s igen nőtt a munkacsoport aktivitása.
1997-ben került sor Szegeden a munkacsoport első önálló országos rendezvényére.
„Izgalmas kérdésekre izgalmas válaszokat keresni” mottóval jelölte meg a munkacsoport vezetője a rendezvény feladatát és Naszlady Attila, Édes István elnökök közreműködésével Rudas László (A keringés neurohumoralis regulációja), Karlócai Kristóf (A szívbetegek terhelhetőségének respiratorikus korlátai), Somfay Attila (A tüdőbetegek terhelhetőségének kardiológiai korlátai), Jokkel Gábor, Kollai Márk (Roströvidülési sebesség és végsystolés falfeszülés összefüggései a légzés függvényében) előadásai valóban erre válaszoltak.
Az előadások alapján írt közleményekből Naszlady Attila „vendégszerkesztésével” a Medicina Thoracalis tematikus száma jelent meg (LI.évf. 2. szám 1998. április).
Sajnos ebben az időszakban Severin Daum professzor már visszavonult, bár nagy szeretettel vártuk volna rendezvényeinken. Nevét a kardiopulmonális területen elismert tudományos tevékenységén túlmenően azért is meg kell itt említeni, mert a kezdeményezésére alapított (majd róla elnevezett) ösztöndíj révén a munkacsoport tagjai közül jónéhányan megfordultak németországi tanulmányúton Így Barzó Pál, Csapó Kálmán, Somfay Attila Münchenben, Boros István (őt Baumann professzor közreműködésével a Herz u. Kreislauf Gesellschaft is támogatta) Berlinben töltött pár hetet.
Az önálló rendezvények sorában Kis Ernő szervezésében 1998-ban a szekszárdi tudományos ülés következett 131 résztvevővel. A fő téma a secunder pulmonális hypertonia, légzési elégtelenség volt. Referátumokat Pénzes István (aki első alkalommal vett részt rendezvényünkön, de ettől fogva lelkes motorja volt a tudományos ülések aktiv magas színvonalú vitáinak), Böszörményi Nagy György, Lengyel Mária, Sárosi György, Boros István, Papp Lajos, Troján Imre tartottak. Kiváló volt a tudományos és szociális program egyaránt (Gemenci hajókirándulás vadpörkölttel, borkóstoló a volt vármegyeházi börtönben-Kiss Ernő és Szekszárd kiváló vendéglátó volt). Az itt tartott vezetőségi ülésen választották Karlócai Kristófot munkacsoport vezetőnek, Boros Istvánt helyettesnek és Kiss Ernő maradt a titkár. A vezetőség tagjai a tisztségviselők mellett Pénzes István és Naszlady Attila voltak, a választásokért Ugocsai Katalin felelt.
1999-ben Karlócai Kristóf szervezte Dobogókőn „Tudomány színesben” címmel és céllal a tudományos ülést. (Gyönyörű őszi idő is volt hozzá.) Fő téma a kisvérköri keringés vizsgálata (Naszlady Attila: A hypertonia diagnózisa a WHO adatbázis tükrében, Kemenes Miklós: A kisvérköri keringés izotópvizsgálata), a NO szerepe a pulmonális hypertonia kezelésében (Peter Schenk: Application of inhaled NO in pulmonary hypertension University of Vienna, Austria), a jobbszívfél és a kisvérköri keringés CT, UH vizsgálata voltak (Karlócai Kristóf: disztenzibilitás klinikai vizsgálata, Monostori Zsuzsa: A kisvérköri keringés CT, MR vizsgálata, Tomcsányi János: Pulmonális hypertóniás esetbemutatások a mellkas Rtg, EKG, CT, izotópvizsgálatok tükrében) .
Sopron következett 2000-ben Fónay Károly szervezésében és természetesen az egyik főtéma a vérviszkozitás szerepe volt a keringésben (ez volt kandidátusi disszertációjának is a témája). Pergő ritmusu, mindenkit szinte együttműködésre késztető kazuisztikai fórumot vezetett Strausz János a tüdőemboliáról.
Ugyanebben az évben a Fiatal Pulmonologusok Kazuisztikai fórumán elhangzó legjobb kardiopulmonális előadás jutalmazására különdíjat (tárgyjutalom) alapítottunk, és decemberben adtuk át első alkalommal.
2001-ben a kardiopulmonális diagnosztika és therápia minőségbiztosítása volt a fő célja, témája a Mátraházán Karlócai Kristóf által szervezett ülésnek, mondhatni már hagyományosan október második felében. A résztvevők száma száz felett volt, egyre több fiatal próbálta oroszlánkörmeit igényes előadással. Jellemző volt erre a tudományos ülésre is az a fesztelen demokrácia, baráti hangulat, ami a kardiopulmonális tudományos üléseket kezdettől jellemezte és az idősebbeknek nosztalgikusan a 70-es évek Balatonfüredét idézte.
Néhányan az előadók közül: Barzó Pál, Strausz János, Rudas László, Lengyel Mária, Bodor Elek, Pénzes István. Itt döntött úgy a közgyűlés, hogy a vezetőségét két taggal bővíti: Tölgyes Annát és Hajdú Lászlót választották a vezetőségbe. Tölgyes Anna vállalta a 2002-es ülés rendezését Szolnokon, s Hajdú László már a 2003-as rendezvény megtartására jelentkezett Kiskunhalason.
2002-ben a MKT statutumnak megfelelően ismét új-régi elnököt választott a munkacsoport: Boros István elnökként, Karlóczai Kristóf helyettesként vezeti a munkacsoportot, s a titkárok gyöngye, Kis Ernő változatlan funkcióban és lelkesedéssel tevékenykedik.
A szolnoki program kerekasztallal kezdődött Természetes kockázat, tévedés, gondatlanság, műhiba. Résztvevői: Karlóczai Kristóf, Rudas László, Boros István klinikusként, Hegedűsné dr Nagy Ágnes büntető jogász, dr Kurucz Márta polgári jogász, Seller Ibolya betegjogi képviselő, Varga Tibor igazságügyi orvos szakértő, Poczkodi Sándor a MOK etikai Bizottságának elnöke, igazságügyi orvos szakértő. A további szekciók előadásainak is a fő témája a Kardiopulmonális beavatkozások infekciózus és nem infekciózus szövődményei voltak - nagy közérdeklődéssel.
Kiskunhalas most következik (2003. október 17-18.) Hajdú László, az ország egyetlen Kardioőulmonáls Gondozójának vezetője szervezte. Ez lesz a harmadik előzetesen akkreditált programu tudományos ülése a Kardiopulmonális Munkacsoportnak. Az elmúlt közel egy évtized bebizonyította, hogy nem csak szenvedély, de a hasznosság is jellemzi a munkacsoportot, ami két tudományos társaság erkölcsi támogatását is élvezi, remélhetőleg tartósan. Az egyik a MKT, melynek logójában nincsen tüdő, a másik a MTT, melynek logójából a szív hiányzik.
A munkacsoport illetve szekció bizonyíthatja, hogy szívvel-léleggel dolgozunk mindkét helyen.

[1] Akkori munkahely: Budapesti Orvostud. Egyetem Sebésztovábbképző Klinikája. Igazgató: Littmann Imre

[2] Akkori munkahely: Szegedi Orvostud. Egyetem Belgyógyászati Klinika. Igazgató: Hetényi Géza

[3] Szász Károly (Deszk, Kardiológiai Rehabilitációs O.) szóbeli közlése

[4] A MTT-ben Kardiopulmonális Szekció a MKT-ben Kardiopulmonális Munkacsoport a hivatalos megnevezés a két társaság eltérő szervezeti felépítéséből adódóan.

örökös tiszteletbeli elnök: Prof.dr. Naszlady Attila
Budai Irgalmasrendi Kórház, Igazgatóság
1023 Budapest, Frankel L. u. 54.
1-438-8631
naszlady.attila@irgalmas.hu

elnök: dr. Kis Ernő
Tolna Megyei Kórház, Belgyógyászati ITO
7100 Szekszárd, Béri B. Á. U. 5-7.
74/501-589
20/972-0011
kis.erno @tmkorhaz.hu

alelnök: Prof. Dr. Pénzes István,
SEÁOK Aneszteziol. és Int.Ther. Klinika
1125 Budapest. Kútvölgyi út 4.
1-355-6565
20/954-5010
penzesi@kut.sote.hu

titkár: dr. Karlócai Kristóf
Országos Korányi Tbc és Pulm. Intézet Kardiológiai Osztály
1529 Budapest Pihenő u. 1.
1-391-3249
20/466-7059
karlocai@koranyi.hu

vezetőségi tag: dr. Somfay Attila, Ph.D.
SZTE Pulmonológiai Tanszék
6772 Deszk, Alkotmány u. 36.
62/571-515
20/4433-388
somfay@deszk.szote.u-szeged.hu

vezetőségi tag: dr. Hajdú László
Semmelweis Kórház Tüdőgondozó Intézet
Kiskunhalas Dr.Monszpart L. u. 1.
77/522-077
30/2181-521
korhaz@halasi-korhaz.hu

vezetőségi tag: dr. Tölgyes Anna
Hetényi Géza Kórház Aneszt.Int.Th. Osztály
5000 Szolnok, Tószegi út 21.
56/503-639
tolgyeanna@freemail.hu

A kardiológia és a pulmonológia határterületén tudományos, klinikai, gyakorlati kérdésekkel foglalkozó és ezek iránt érdeklődő, az MKT vagy a MTT tagjainak összefogása, továbbképzése, számukra tudományos fórum biztosítása

A szekció létszáma: 259
Tervezett rendezvények: 2001. november 16. Szolnok, Megyeháza

Beszámoló a Kardiopulmonális Szekció 2002-2004. évi tevékenységéről

A pécsi Naggyűlés óta eltelt időszakban a Munkacsoport a következő aktiv tevékenységet fejtette ki:
2002. november : Kardiopulmonalis Tudományos Ülés, Szolnok
Szervező: dr Tölgyes Anna
Fő téma: Szövődmények, hibák, tévedések, műhibák a kardiopulmonális tevékenységben.
Kerekasztal klinikus, polgári jogász, büntető jogász, igazságügyi orvos szakértő, orvosetikai szakértő.
Referátumok száma: 4
Csatlakozó előadások száma: 16

2003. május, MKT Kongresszus, Balatonfüred, kardiopulmonális szimpózium
Téma: A primer és szekunder pulmonális hypertonia gyógyszeres és sebészi kezelése
Referátumok száma 4.
Elnökök: Prof. Dr. Naszlady Attila, Dr Boros István

2003. október 18-19 Kardiopulmonális Tudományos Ülés, Kiskunhalas
Szervező: Dr Hajdú László
Főtéma:

2003. december: Szegedi Akadémiai Bizottság Tudomány napja rendezvénye.
4 Kardiopulmonális előadás.

Célok: A kardiopulmonális rendezvények közvetítsenek használható ismereteket a területi betegellátás résztvevőinek.
Rendezvényeink háziorvosok, belgyógyászok, tüdőgyógyászok, kardiológusok és intenziv therápeuták számára akkreditáltak.
Következő rendezvényünk:

2004. Szeged, október 15-16.
Szervező: dr Boros István (Deszk)
Főtéma: A komplex kardiopulmonális rehabilitáció