A MRT Gyermekradiológia Szekciója fájdalommal tudatja, hogy 92 éves korában elhunyt dr. Köteles György főorvos úr, a magyar gyermekradiológia doyenje.

Köteles György 1927 augusztusában született Kalocsán. Édesapja orvosként dolgozott Tatabányán.
Orvosi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetemen fejezte be 1952-ben, 1956-ban pedig megszerezte a radiológus szakorvosi képesítést.
A katonai szolgálat után a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikáján dolgozott Gefferth Károly tanársegédjeként. Kemény Pál hívására 1958-tól a Madarász utcai Gyermekkórház elsô főállású radiológus főorvosaként dolgozott, és több mint 40 évig maradt hűséges a gyermekradiológiához. Gyermekorvosok és gyermekradiológusok nemzedékeit oktatta és nevelte az egyre inkább kiteljesedő új szakterület művelésére.

Folyamatosan követte a legújabb módszerek alakulását. Jó érzékkel meglátta az ultrahang-diagnosztikában rejlő lehetôségeket, és elsôként támogatta a kórházban az önálló UH-laboratórium kialakítását.

Az 1960-as évek kezdetétôl az OTKI (Országos Továbbképzô Intézet), majd OTE (Orvostovábbképző Egyetem) tanfolyamainak előadója, címzetes egyetemi docens. 1976 után mint a főváros gyermekradiológiai szakfelügyelője, kielemelkedő szerepet játszott a sugárvédelmi szabályok kialakításában.

Tudományos tevékenységét még a gyermekklinikán kezdte, számos egyszerû eljárást és eszközt vezetett be a gyermekek, csecsemők rögzítésére a röntgenvizsgálatok megkönnyítése érdekében. Számos tanulmányt és cikket írt. Elsők között számolt be a radiológiai szakirodalomban a csecsemőgyomor elhúzódó kontrasztürülésének okairól, a tompa mellkasi sérülések gyermekkori sajátosságairól.
Először írta le a gyermektraumatológia számos kórképét a hazai szakirodalomban. Ô ismertette az első hazai, Burkitt-lymphomát utánzó leukaemia röntgeneltéréseit. Ugyancsak az ő nevéhez fűzôdik a pulmonalis interstitialis emphysema jellegzetességeinek, valamint a gyermekek hosszú csöves csontjain megfigyelhető traumás elhajlásnak és átépülésnek a leírása. Ismertette a Hirschsprung-betegség korai tüneteit, az invaginatio röntgendiagnosztikáját és a desinvaginatio technikáját.

Összefoglaló közleményben foglalkozott az újszülött és csecsemő intenzív osztályok radiológiai ellátásával és az újszülöttek diagnosztikájával, amely a radiológiai közlemények szupplementumaként látott napvilágot 1978-ban. Az Akadémia Kiadónál 1982-ben jelent meg angol nyelven a hasonló témakörrel foglalkozó „X-Ray Diagnosis in Neonates” címû monográfiája. Gyermekradiológiai kézikönyve „Képalkotó diagnosztika a gyermekgyógyászatban” címmel a Magyar Radiológusok Társasága támogatásával került kiadásra 1994-ben.
Összességében több, mint 80 közleménye jelent meg, és mintegy 200 előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon.

A magyar gyermek radiológia fejlesztése érdekében kifejtett munkásságáért Gefferth Károly emlékérmet kapott.

Számomra megadatott, hogy támogatásával kialakíthattam az elsô gyermekkórházi UH-diagnosztikai laboratóriumot a Madarász utcai Gyermekkórházban. Mindvégig követte, segítette tudományos munkámat, szakmai fejlôdésemet, bölcs tanácsaival késôbb is segítségemre volt, és mindig számíthattam szakmai tapasztalatára és barátságára akkor is, amikor a kórház igazgatója lettem.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Dr. Harmat György,
MRT Gyermekradiológiai Szekciója,
és a Magyar Radiológusok Társasága