Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Sajtóközlemény - Lelki egészség és a pszichiátria határterületei[2012.01.24.] - VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda - Hírkategória: Állásfoglalások A magyar pszichiátriai szakma legjelentősebb tudományos rendezvényének 2012. január 25. és 28. között Debrecen városa ad otthont.
A Magyar Pszichiátriai Társaság XVII. Vándorgyűlésének tudományos programja, a 2011-es témák folytatásaként, a „Test, Lélek, Család, Közösség. A fejlődő pszichiátria határai”.
Január 25. és 28. között Debrecenben kerül megrendezésre a Magyar Pszichiátriai Társaság XVII. Vándorgyűlése. A Társaság legjelentősebb tudományos rendezvényének fő témái –a 2011-ben felvetett szakmai kérdések folytatásaként – a „Test, Lélek, Család, Közösség. A fejlődő pszichiátria határai” lesznek.
A háromnapos esemény tudományos programjában az agykutatás új irányvonalai, a pszichoterápia kihívásai, a családok, a közösségi hálózatok, a lakóhely közeli ellátások, a pszichiátriai ellátás közösségi irányba történő átalakulásának nehézségei mellett szintén kiemelt figyelmet kapnak a hazánkban népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség lélektani és pszichiátriai vonatkozásai, valamint az addiktológiai problémák és mentális zavarok.
A konferencia nyitó napján meghívott előadóink közül Freund Tamás akadémikus a neurobiológiai kutatások legfrissebb eredményeit mutatja be: Az agykéreg belső kannabinoid rendszerének működése, a szorongás és az epilepszia új megvilágításban címmel. A konferencia zárónapján, többek között, Pléh Csaba akadémikus a kognitív kutatások hálózati megközelítését taglalja.
A konferencián a hazai pszichiátriai szakma legfrissebb eredményei és aktuális problémái mellett természetesen kiemelt figyelmet kap a nemzetközi együttműködés is, a Pszichiátriai Világszövetség (WPA), a WHO és az Európai Unió hazai és nemzetközi kiemelt előadóinak a részvételével.
Graham Thornicroft a Kings College professzora, előadásában a kiegyensúlyozott pszichiátriai ellátás modelljét mutatja be, amely az eddig elterjedt, kizárólag közösségi pszichiátriai vagy kórházi pszichiátriai ellátásra alapozó betegellátási modellt válthatja fel.
A kiegyensúlyozott pszichiátriai ellátási modell előnye, hogy a mentális betegek gondozása elsősorban a közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció kereteiben valósul meg, azonban szükség esetén a páciens rövid időn belül kórházi kezelésben is részesülhet, azaz a két rendszer legjobb tulajdonságait ötvözi.
A Pszichiátriai Világszövetség képviseletében Afzal Javed professzor a rehabilitáció aktuális kérdéseivel, az önkéntesek és érintett családtagok involválásának lehetőségeivel foglalkozik előadásában.
A pszichiátriai betegek ellátásának egyik fontos és tudományosan is alátámasztott pillére a betegek és családtagjaik bevonás a gyógyítás folyamatába. Ugyanakkor arról, hogy a különböző érdekeltek (betegek, családtagok, önkéntes segítők, egészségügyi specialisták) milyen mértékben vegyenek részt a gyógyítás folyamatában, már megoszlanak a vélemények. Az orvosi ellátás tradicionális felfogása, miszerint a gyógyítás a szakértőkön és szakértelmen alapul, sok esetben a kirekesztettség érzetét kelthetik a páciensekben, míg a betegek bevonódása a gyógyítás folyamatába szemléletváltást, egyben folyamatos továbbképzést igényel az egészségügyi dolgozók, gyógyító teamek részéről.
Az előadás olyan gondozási filozófiát és jövőképet mutat be, amelyben a betegek és hozzátartozóik aktív szerepet játszanak a saját gyógyulási folyamatukban ezzel is hozzájárulva a kezelés sikeréhez.
A 2011-es szakmai munka folytatásaként jelennek meg a rendezvény programjában a magyar soros elnökség ideje alatt elfogadott, a Lelki Egészség és Jólét Európai Paktuma Tanácsi Következtetésének folytatásához, az úgynevezett Közös Akció (Joint Action) kiemelt prioritásaihoz, és annak előkészítéséhez kapcsolódó témák.
Hazánkban évről évre kiemelt fontosságú kérdés az öngyilkosság, valamint a pszichiátriai ellátás közösségi irányba történő átalakulásának nehézségei.
Az EAAD (European Alliance Against Depression) elnevezésű program 2004-ben indult az Európai Unió támogatásával. A program célja a depresszió, mint betegség destigmatizálása, a depresszióval küzdő betegek felismerése és az ellátó rendszerbe juttatása, ezen keresztül az öngyilkosságok számának csökkentése. 17 európai országban hajtották végre ugyanazt a négyszintű beavatkozási programot, Magyarországon Szolnok és a hozzá tartozó kistérség volt a beavatkozás célpontja. A program ideje alatt, 2005-ben Szolnokon az öngyilkossági arány 57 százalékkal, 2006-ban 46 százalékkal volt alacsonyabb az előző 9 év átlagánál, a program befejezése után azonban az öngyilkossági arány az azt megelőző szintre emelkedett vissza.
A programot 2010. januárjától 18 hónapon keresztül az OSPI-Europe (Optimized Suicide Prevention programs and their Implementation in Europe) program követte, melynek során Miskolc városában helyi szakemberek bevonásával került kialakításra egy olyan hálózat, amely önmagában is képes működni. Tagjai a helyi közösségeket megmozdítva, közös fórumra hozva hosszú távon is fenn tudják tartani a kedvező hatást.
A következő beavatkozási program a PREDI-NU, mely egy országos szintű, Internet alapú program.
A konferencián megrendezésre kerülő szakmai kerekasztalon mutatják be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium 2010/2011-es együttműködési megállapodása alapján zajlott „A közösségi pszichiátriai ellátás fejlesztése és öngyilkosság megelőzés” elnevezésű program főbb eredményei. A program fő célja az volt, hogy a kórházi kezelésben részesülő, öngyilkossági kísérletet elkövetőket olyan egészségügyi és szociális ellátásokhoz segítse hozzá lakóhelyükön, amelyek problémáik megoldásában hatékony segítséget nyújthatnak, ezáltal a visszaesés kockázatát csökkenthetik. A programban több mint ezer személy vett részt, akiket több mint húszféle intézménytípusba irányítottak.
A pszichiátria szakmai újdonságai mellett természetesen napirendre kerülnek a hazai ellátás aktuális kérdései és kihívásai is, így külön szekció foglalkozik a tervezett új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet és a hazai szakemberhiány kérdésével.
Közismert, egyben sajnálatos tény, hogy hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek vonatkozásában. Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, a súlyos neurológiai krónikus problémák, a demencia emberek százezreit érinti. Ezen egészségügyi kihívások mellett az elmúlt években nemcsak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása történt meg, hanem jelentős (24 százalékos) országos pszichiátriai aktív ágyszám-csökkentés is lezajlott, a krónikus férőhelyek minimális (4 százalékos) bővülése mellett. Így jelenleg hazánk a pszichiátriai fekvőbeteg ellátó kapacitások tekintetében Európában a 23. helyen van.
Nagy szükség van egy hatékony, módszertani–szervezési, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes, valamint egy korszerű mentális egészséget és a betegségeket is kutató központ újraszervezésére.
Az infrastrukturális hiányosságok mellett egyre szélesebb azon magyar orvosok köre, akik külföldön végzik munkájukat. A konferencia keretein belül külön munkacsoport foglalkozik a témával, hidat teremtve a külföldön dolgozó és itthon maradt pszichiáterek között. Sokuknak már alig, vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk az itthon dolgozó kollégákkal, pedig együttműködésünk nem csak a hazatérést teheti könnyebbé, tapasztalataik és tudásuk beépülhetnek a magyar pszichiátriai életbe. Reményeink szerint a workshop segíteni fog abban, hogy élővé tegyük az informális kapcsolatokat, amelyhez az MPT intézményes hátteret nyújt.
Az idei rendezvény fontos területe a test és a lélek összefüggéseinek vizsgálata, a pszichoszomatikus és szomato-pszichés kapcsolatrendszer feltárása.
A konferencia egyik plenáris szimpóziuma a depresszió, a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek komplex összefüggéseit tárgyalja vezető hazai kardiológus és diabetológus szakértők közreműködésével.
Szintén a konferencián mutatkozik be egy jelentős hazai kutatás, amely a depresszió, szorongásos és vitális kimerültség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek összefüggéseit vizsgálja.
A felmérés eredményei rámutatnak arra, hogy a kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos pszichés tényezők átfogó vizsgálata, és indokolt a vitális kimerültség csökkentését célzó pszichológiai kezelések alkalmazása.
Más aspesktusból, szintén a test és lélek szoros kapcsolatára világít rá egy felmérés, amely túlsúlyos és elhízott betegeknél a depresszió és az öngyilkossági gondolat előfordulásának gyakoriságát vizsgálja. Az eredmények bizonyították, hogy hangulatzavar gyakrabban fordul elő a túlsúlyos/elhízott pácienseknél, illetve az idős túlsúlyos/elhízott betegek körében jelentősen magasabb a depresszív tünetegyüttes előfordulása.
Ezévi tudományos ülésünk egyik érdekes témája a pszichiátria dinamikusan fejlődő területére, az evészavar egyik speciális területére, a gyerekvárás időszakában előforduló testkép és evészavar témájára fókuszál. A várandósság jelei, amelyek a test alakjának gyökeres változását hozza magával, gyakran negatív érzéseket keltenek a kismamában. Neves kutatók vizsgálatai feltárták, hogy az amerikai nők 40 százaléka fél a terhesség alatti súlygyarapodástól, és 72 százalékuk aggódik, hogy nem fogja tudni visszanyerni régi alakját. Az önértékelési problémákkal, testképzavarral, örökös elégedetlenséggel küzdő nők számára a terhesség ideje kész rémálom lehet, ezért kiemelten fontos, hogy időben szakemberhez forduljanak. Más kutatók eredményei igazolják, hogy az evészavaroknak negatív következményei lehetnek a terhességre, valamint a születendő gyerek egészségi állapotát befolyásolhatják, valamint a szülési komplikációk is nagyobb arányban fordulhatnakak elő.
Néhány érdekesség, határterületekkel foglalkozó prezentációkból:
Hazánkban kevéssé ismert terápiás módszer a ló-asszisztált, vagy más néven lovas pszichoterápia is bemutatkozik a rendezvényen.
2004-ben indult el a Magyar Lovasterápia Szövetség első hazai képzése pszichológusok számára, a módszer azóta is keresi helyét és szakmai elfogadtatását. A ló-asszisztált pszichoterápia alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kiegészítő kezelésére. A lovak által nyújtott „tükör” jól használható mind a problémák feltérképezése, „megjelenítése”, valamint a terápia során bekövetkező változás megerősítésére egyaránt.
Szimpózium foglalkozik, a sport előnyös és hátrányos lelki aspektusaival, ahol szakemberek mellett két olimpiai bajnok, Nagy Tímea és Pásztory Dóra (paralimpiai bajnok) meghívott vendégként osztja meg saját tapasztalatait.
