Magyar Pszichiátriai Társaság

"Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) megszűnése után több száz ember is kieshetett az ellátórendszerből a lapunk által megkérdezett pszichiáterek szerint, míg a hivatalos adatok alapján a skizofréniában szenvedők közül csaknem százan maradtak ellátatlanul. Három-négy évvel a Lipót megszűnése után a korábban ott dolgozó orvosok negyven százaléka már nem praktizált itthon. Nyugdíjba mentek, vagy külföldön vállaltak munkát. Lapunk úgy értesült, hogy a már korábban beharangozott új központ felállításának előkészítése az utolsó fázisba érkezett, így hamarosan megkezdheti működését.

Olyanok voltunk, mint egy nagy család - emlékezett vissza az OPNT-beli időkre Gaszner Péter, az intézet egykori osztályvezető főorvosa. A professzor által vezetett, kettes számú osztályon 140 állandó, és számos "bejárós" beteget kezeltek. Az intézményben tíz-húsz ezer volt azoknak a nem bentlakásos betegeknek a száma, akik rendszeresen bejártak az intézetbe.
- Az OPNT-ban kezeltek egyszerűen érezték, hogy tartoznak valahová. A betegek az orvosokhoz és nővérekhez bármikor fordulhattak - hangsúlyozta Gaszner Péter. Az intézmény bezárásával - a professzor szavai szerint - ez a nagy család is megszűnt, a korábban oly meghatározó orvos-beteg kapcsolatok megszűntek. A legtöbben ugyanis "idegenné" váltak más kórházakban, mivel már nem abban a bánásmódban részesültek, mint a Lipótban.
Gaszner szerint az intézmény megszűnését követően a legtöbb öngyilkos ebből a csoportból került ki.
A professzor egyébként az intézet bezárása után a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájára került, ahol a mai napig egyetemi oktatóként tanít. Emellett magánrendelést is folytat, amely során sok, korábban az OPNT-ban kezelt betegét is fogadja. - A mai napig vannak, akik eljönnek hozzám közülük, többek között skizofrének és depressziósok. őket ingyen kezelem, hiszen a legtöbbjüknek még zsíros kenyérre sem telik - magyarázta Gaszner Péter.
- Papíron az intézmény valamennyi betegének lett helye, hivatalosan tehát senki nem került utcára - tárta elénk a száraz adatokat Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház főigazgató főorvosa. A pszichiáter ugyanakkor elismerte: sokan szétszéledtek, akikről viszont nem rendelkeznek információval. Mivel az orvos-beteg kapcsolat a pszichiátriai betegek esetében kiemelt jelentőségű, voltak olyanok, akik korábbi orvosuk elvesztése miatt maradtak kezeletlenül. Az elkallódott betegek egy másik része pedig azért került utcára, mert a családjuk nem fogadta vissza őket az intézmény felszámolása után.
A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke lapunkat úgy tájékoztatta, egy évvel az OPNT bezárása után a TAJszámok nyomon követése alapján maga a minisztérium - amely egyébként tagadta, hogy bármilyen ellátási zavar keletkezett volna - hozta nyilvánosságra, hogy az intézményben kezelt skizofrének közül 87 beteg egy éve nem kapott gyógyszert, tehát ellátatlan maradt. Lehóczky Pál ugyanakkor hozzátette, más betegségcsoportra nem készült ilyen felmérés. - Amennyiben más betegeknél is hasonló mértékű volt az ellátásból való kiesés, az több száz embert jelenthetett - fogalmazott.

Hiányzó ágyak 

Az intézet összesen 849 fekvőbeteg-ágygyal működött. Ezek egy részét a nagyobb fővárosi kórházakba helyezték át, így kapott a Nyírő Gyula Kórház körülbelül hetvenet és a Merényi Gusztáv Kórház több mint százat. Nagy számban kapott ágyakat a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája is, és a három budapesti intézményen kívül a fővároshoz közeli kerepestarcsai kórházba is jutott legalább húsz hely. A neurológiai ágyak többségét azonban Németh Attila tájékoztatása szerint megszüntették, és hasonló sorsa jutott száz-kétszáz pszichiátriai fekvőhely is.
Az OPNT bezárásával nem csak a betegek helyzete vált bizonytalanná. Németh Attila elmondta, három-négy évvel a Lipót megszűnése után a korábban ott dolgozó orvosok negyven százaléka már nem praktizált, ők ugyanis vagy nyugdíjba mentek, vagy külföldre vándoroltak. A szocialista-szabad demokrata időszak egészségügyi kormányzata akkor azzal érvelt, hogy az OPNT dolgozói majd a vidéki kórházak osztályain helyezkednek el, ezzel csillapítva a számos megyét érintő orvoshiányt. Ez az elképzelés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanolyan kevés orvos dolgozott, mint korábban. - Az orvosok hatvan százaléka maradt a szakmában, ők többnyire Budapesten nyitottak magánpraxist, vagy pszichiátriai gondozókban helyezkedtek el, tehát kevesen folytatták a munkát kórházi osztályon - fogalmazott a főorvos.
Lehóczky Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az OPNT bezárásakor, hanem az elmúlt években is csökkent a pszichiátriai ágyak száma. Elmondása szerint Európában az utolsó harmadba tartozunk, ezen belül is különösen aggasztó az ágyak eloszlásának területi aránytalansága és a krónikus, valamint a rehabilitációs ágyak majdnem teljes megszűnése. Mindez a hosszabb ellátást igénylő pszichiátriai betegek esetében a "forgóajtó-effektus" kialakulásához vezet, azaz a még nem teljesen meggyógyult betegek elengedésüket követően olykor néhány napon belül viszszakerülnek az akutbeteg-osztályra.
- A pszichiátriai ellátásban nem az az elsődleges gond, hogy kevés az ágy, hanem az, hogy nincs kialakult ellátási folytonosság, amely a lakosság közeli, közösségi ellátástól a járóbeteg-ellátáson át a kórházakig tart - szögezte le a társaság elnöke. Elmondása szerint úgy szüntettek és szüntetnek meg ellátási kapacitásokat, hogy annak pótlásáról, intézményi kiváltásáról nem gondoskodtak és gondoskodnak jelenleg sem. - Fontosnak tartjuk, hogy kapacitásokat a jövőben csak a szakmával való egyeztetés után, hatástanulmányok elkészítését követően lehessen leépíteni bármelyik ellátási területen - fogalmazott Lehóczky.

Minden negyedik ember pszichés zavarokkal küzd

Az utóbbi években a szakma többször figyelmeztetett arra, hogy az OPNT bezárása és az öngyilkosságok számának megnövekedése között összefüggés lehet.
utóbbit Németh Attila is megerősítette, hozzátéve: ehhez nemcsak az intézmény bezárása, hanem a járóbeteg-ellátás finanszírozásának csökkenése is hozzájárulhatott. Tájékoztatása szerint 1986 és 2006 között a halállal végződő öngyilkosságok száma folyamatosan csökkent, 2007-ben megállt, ezt követően pedig enyhe emelkedés kezdődött. Mindezt közvetve bizonyítja az is, hogy a mentőszolgálatnál regisztrált öngyilkossági kísérletek száma is növekedett az utóbbi években.
Lehóczky Pál szerint mindez az antidepresszív szerek finanszírozásának változásával is összefügghet.
- Az OPNT-n kívüli fekvőbeteg-intézmények ágyszámának csökkentése, a pszichiátriai gondozók működési bizonytalansága és a funkcióinak beszűkülése mind hozzájárul a jelenséghez. Ezen túlmenően európai felmérés bizonyítja, hogy a munkanélküliség egyszázalékos növekedése az öngyilkosságok 0,8 százalékos emelkedéséhez vezet - hívta fel a figyelmet a pszichiáter.
Egy nemrég publikált nemzetközi vizsgálat szerint ma az Európai unió lakosságának egynegyede küzd pszichés zavarokkal. Németh Attila hangsúlyozta, a hazai adatok is nagyjából megegyeznek a nyugat-európai országokéval, az alkoholizmust illetően azonban még ki is emelkedünk a sorból.
A pszichiátriai problémával küzdőknél jellemző, hogy a zavar eléri vagy meghaladja a klinikai értelemben vett betegség enyhe fokát. Lehóczky Pál felhívta a figyelmet, hogy az érintetteknek ugyanakkor kevesebb mint fele fordul orvoshoz, és kerül be a pszichiátriai ellátásba. Magyarország egyébként meglehetősen roszszul áll a pszichiáter szakemberek számát illetően: jelenleg az európai uniós lista vége felé kullogunk. Ezzel, arányait tekintve, Kazahsztánnal vagyunk egy szinten.
Arra a kérdésünkre, hogy a bezárás óta nőtt-e az olyan bűncselekmények száma, amelyek hátterében pszichiátriai betegségek állnak, Lehóczky Pál úgy fogalmazott: erről nincs pontos adat, az azonban nemzetközileg is megerősített tény, hogy a kezelt pszichiátriai betegek között alacsonyabb a kriminalitás aránya, mint a nem beteg populációban. A társaság elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az olyan bűncselekmények esetén, amikor pszichiátriai beteg - legyen az kezelt vagy nem kezelt - követ el bűncselekményt, a média azonnal a pszichiátriai betegséget jelöli meg okként, és a szakmára hárítja a felelősséget.

Új országos központ nyílik

Már 2010 decemberében felmerült, hogy a kormány egy új országos központot hozna létre Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAT) néven, amely betöltheti az egykori lipótmezei ideg- és elmegyógyászati intézet szerepét.
Korábban két intézmény, a fővárosi Szent Tstván-Szent László Kórház és a Nyírő Gyula Kórház neve merült fel az OPNTutód lehetséges helyszíneként, tavaly ősz óta pedig már biztos, hogy a centrumot az utóbbiban alakítják ki.
Az egészségügyért felelős államtitkárság lapunkat úgy tájékoztatta: az OPAT előkészületi munkálatai az utolsó fázisban vannak, így az intézet hamarosan megkezdheti a működését. Az új intézet létrehozásával kapcsolatban Németh Attila elmondta, a szakmai előkészületek megtörténtek, így a Nyírő Gyula Kórház készen áll arra, hogy egy módszertani-, betegellátó- és kutatócentrumnak adjon otthont. A főigazgató elmondása szerint az intézményben olyan hiánypótló speciális ambulanciákat, illetve részlegeket alakítanak ki, ahol játékszenvedéllyel küzdőket, szexuális zavarban szenvedőket, kényszerbetegeket és pszichoszomatikus problémákat is kezelnének a többi pszichiátriai kórképen kívül.

MOLNÁR LAJOS ELINTÉZTE.

Lassan hat éve annak, hogy a nagy múltú Országos Pszichiátriai és Neurológiai Tntézet (OPNT) bezárta kapuit. A Gyurcsány-kormány alatt felszámolt intézet nemcsak betegellátással foglalkozott, hanem a hazai pszichiátria módszertani, oktató-, tudományos és kutatóközpontjaként is működött. Az intézet fekvőbeteg-ellátásának felszámolását 2007. április elsejével rendelte el Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter, végül azonban a betegellátás csak december 31-ével szűnt meg, addig fokozatosan küldték el a betegeket és a dolgozókat. A Lipótként is emlegetett intézmény megszűnése komoly politikai, szakmai és társadalmi viták kereszttüzébe került. Szabó Máté ombudsman 2008as jelentésében megállapította: az OPNT bezárása aggályos helyzetet teremtett az ellátottak, az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára. A biztos hangsúlyozta, a valódi problémát azoknak a betegeknek a sorsa jelenti, akik a megszűnő ágyakon feküdtek, és akiket a minél gyorsabb ágyszámcsökkentés érdekében elbocsátottak az intézetből. Közülük kerültek ki jelentős számban az ellátás nélkül maradó betegek. Jelentésében Szabó Máté úgy fogalmazott: mivel az érintettek jelentős része nem rendelkezett a betegségével kapcsolatos belátási képességgel, ezért visszautasították a kezelést, és elbocsátásuk után röviddel vagy nyomban abbahagyták a gyógyszerek szedését. ők azok, akik nem mentek el az ideggondozóba, így romló állapotuk következtében az utcán kötöttek ki, ezáltal növelve a hajléktalanok számát. (SZ. L.)

LESZOKÁST TÁMOGATÓ KÖZPONT

Hivatalosan is megnyitották március elején a dohányzásról való leszokást támogató módszertani központot a fővárosi Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben.
Az akkreditált intézményi háttér szükségességét az indokolja, hogy a dohányzásról való "spontán leszokás" aránya Magyarországon kevesebb, mint öt százalék. A központ call centerében pszichológusok, orvosok és egészségügyi szakdolgozók a nap 24 órájában érhetők el, és a tavaly október óta ingyenesen hívható telefonszám (06-80/ 442-044) az év minden napján él. Kiemelték, a telefonos tanácsadás átlagosan 40 százalékkal növeli a leszokás esélyét. A központ felállításával párhuzamosan a dohányzásról leszokást támogató internetes weboldal fejlesztése is elkezdődött. A honlapon megtalálhatók lesznek többek között a rendeléseket, képzéseket végző szakemberek elérhetőségei és a tüdőgondozók adatai. A központ munkatársai dohányzásleszokást segítő, a lakosság számára ingyenes csoportos tanácsadást is végeznek, illetve továbbképzéseket indítanak a tüdőgondozókban dolgozó szakembereknek és háziorvosoknak. (MN)"