Magyar Pszichiátriai Társaság

Kísérleti jelleggel, várhatóan 2012. április 1-jétől bevezetik a koleszterinszint-csökkentőknél az úgynevezett hatóanyag-alapú gyógyszerrendelést. Ez azt jelenti, hogy az orvos nem írhatja fel a receptre a gyógyszer nevét, csak a hatóanyagét, a patikusnak pedig a legolcsóbbat kell majd kiadnia az azonos hatóanyagú medicinánk közül. Ettől azonban eltérhet a gyógyszerész, ha a beteg kifejezetten kéri, hogy az addig használt orvosságát szeretné továbbra is szedni. A jelenlegi szabályozás megengedi, hogy három hónapra vagy egyes esetekben ennél is hosszabb időre írjon fel az orvos gyógyszert a betegének. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizsgálata azonban azt állapította meg, hogy a páciensek a háromhavi mennyiséget sokszor egyszerre váltják ki. Ez azonban pazarláshoz vezet, ha az adott időszak alatt a betegség alakulása miatt más terápiára kell váltani. Ezért jövőre előírják, hogy háromhavi mennyiség rendelése esetén a gyógyszertárban a beteg egyszerre csak egyhavi adagot válthasson ki. A beváltás kezdő időpontját feltüntetik a recepten, így követhető, mikor adható ki a következő egyhavi adag. Jövőre bizonyos esetekben szankcionálnák, ha a beteg nem működik együtt az orvossal, nem tartja be az utasításait, például nem szedi rendesen a gyógyszereit, vagy nem tesz olyan életmódbeli változtatásokat, amelyek elősegítik a gyógyulását. Az egészségbiztosító ezt azzal indokolja, hogy felmérések szerint a fejlett országokban a krónikus betegek együttműködési aránya csak 50 százalék körüli, s a kórházi beutalások 10 százaléka vezethető vissza az együttműködés hiányára. Egy független szakértői elemzés bemutatja, hogy a lipidszintcsökkentők alkalmazásánál például csak 22 százalék azoknak a pácienseknek az aránya, akik a számukra rendelt gyógyszert egy évvel a kezelés megkezdése után is megfelelően kiváltották. Ezért olyan modell bevezetését javasolják, amelyik mind a beteg, mind az orvos, mind pedig a gyógyszerész esetében megteremti a megfelelő érdekeltséget. Első lépésként a nagy népegészségügyi jelentőségű kardiovaszkuláris, valamint a krónikus tüdőbetegségek (például COPD) esetében vezethető be a beteg-együttműködés rendszere. A kezelőorvos érdekeltsége néhány módosítással a már működő háziorvosi indikátorrendszer keretében fenntartható, ez különböző paraméterek alapján anyagilag „díjazza” az orvost. A betegek esetében olyan ösztönzőrendszert kell kialakítani, amelyben azok, akik teljesítik az együttműködés szempontjából jogszabályban meghatározott, életmóddal összefüggő elvárásokat, paramétereket, a teljes mértékű tb-támogatásra jogosultak. Ha viszont a felkínált ingyenes életmód-változtatási programot a páciens nem veszi igénybe, csak alacsonyabb tb-támogatást kaphat a gyógyszere kiváltásához, azaz többet kell fizetnie a patikában. Csak csökkentett támogatást kaphat akkor is, ha a betegsége kezelésére meghatározott időn belül nem az előírásoknak megfelelően váltotta ki a gyógyszereit. Az új szabályozás alapján a gyógyszeres kezelés alatt is dohányzó COPD-s betegeknek például egy központilag támogatott leszoktató-programon kellene részt venniük. A program utáni kontrollidőszakban a gondozóintézetekben figyelemmel kísérnék, hogy a beteg dohányzik-e még. Azoknál is folytatható a gyógyszeres kezelés, akik nem hajlandók részt venni a leszoktató-programon, vagy nem hagyják abba a cigarettázást, de ők e medicinákat csak magasabb térítési díj ellenében kaphatják meg. A COPD-ben használt gyógyszerek ára havonta 10-15 ezer forint körül mozog, a jelenlegi 90 százalékos tb-támogatás mellett a betegnek körülbelül 1000-1500 forintot kell fizetnie. Csökkentett mértékű, 55 százalékos támogatás esetében viszont már havonta 4000-6000 forintot kellene a patikában hagynia ezekért a szerekért. Az előterjesztésből kiderül az is, hogy jövő év elején elindul az e-recept rendszere. Erről egyelőre annyit tudni, hogy az e-recept nem tartalmaz majd a jelenleg használt vényen feltüntetett adatoknál több vagy eltérő személyes és egészségügyi adatot. Változás lesz az is, 2012-ben, hogy számos gyógyszert átsorolnak a patikai forgalomból a kórházi ellátásba. Ha valakinek a fekvőbeteg-ellátás után is szüksége van az adott készítményre, akkor azt a kijelölt kórházakban speciális vényíró szoftverrel kiállított recepten rendelheti meg az arra jogosult szakorvos, a szert pedig csak az ottani intézeti gyógyszertár adhatja ki. A Széll Kálmán-terv és a gyógyszer-ártámogatásra szánt keret tarhatósága érdekében már az idén számos takarékossági intézkedés lépet hatályba, amelyek hatása a jövő évre is áthúzódik. A bevételt növelő intézkedések 2011. július 1-jétől élnek, ezek következtében például a gyógyszergyártók tb-támogatott forgalmuk utáni 12 százalékos befizetése húsz százalékra emelkedett, az orvoslátogatók után fizetett díj pedig évi ötmillió forintról tízmillióra nőtt. A kiadást csökkentő intézkedések közül talán a leglátványosabb változás október elsejétől lépett hatályba. Ez volt az úgynevezett vaklicit, amelynél a gyártók versenytársaik ajánlatát nem ismerve – csökkenhették áraikat. A biztosító különböző intézkedésekkel igyekezett piaci előnyt nyújtani a legolcsóbb készítményeknek térnyerésük érdekében. Ennek következtében megváltoztak a patikai térítési díjak, több mint 500 terméknek csökkent, míg több mint 1600-nak emelkedett a lakossági térítési díja.