Bár a jelenlegi helyzet más, mégis kulcsfontosságú egy olyan széles körű és interdiszciplináris válasz kidolgozása, mely detektálja a kockázat fokozódásának módját és hatékony megelőzési módszereket alkalmaz. Ez utóbbit két nagy csoportra osztja: szelektív és általános beavatkozásokra.
A pandémia káros mentális hatásait fokozhatja a félelem, az elszigeteltség és a fizikai távolság, de a megbetegedett személyekkel kapcsolatos stigma is. A pszichiátriai betegséggel élőknél a tünetek súlyosbodása, másoknál új mentális egészségügyi problémák jelentkezhetnek, kiemelendő a depresszió, szorongás és poszttraumás stressz, melyek mindegyike egyben megnövekedett öngyilkossági kockázattal jár.
A mentálhigiénés szolgáltatóknál már érezhető a járvány hatása, akár a megnövekedett munkaterhelésben, akár az ellátásban alkalmazott új munkamódszerekben.
A magasabb öngyilkossági kockázatú betegcsoportok különös figyelmet igényelnek. Előfordulhat, hogy egyesek nem kérnek segítséget, attól tartva, hogy a szolgáltatók túlterheltek vagy hogy a személyes találkozón való részvétel veszélyeztetheti őket. Mások segítséget kérnek pl. különböző segélyvonalakon, melyek túlterhelődhetnek a hívások számának növekedése, esetleg az önkéntes munkatársak számának csökkenése miatt.
A szolgáltatóknak világos betegutakat kell kidolgozni az öngyilkossági krízis ellátásra, valamint a személyzet képzését és az új munkamódszerek támogatását is meg kell valósítania.
A digitális képzési formák segíthetik azokat, akik korábban nem dolgoztak együtt öngyilkossági krízisben érintettekkel; a bizonyítékokon alapuló online beavatkozások és alkalmazások elérhetővé tétele szintén a prevenció része.
Jól ismert kockázati tényezők, melyeket a pandémia tovább növel: a munka elvesztése, pénzügyi stressz, ehhez kell kapcsolódnia kormányzati szinten a szociális háló erősítésének, pl. élelmezési, lakhatási, munkanélküliségi támogatásokkal, aktív munkaerő-piaci programokkal. Előfordulhat, hogy sok fiatal megszakította tanulmányait, aggódik jövőbeli kilátásai miatt. E kockázati csoportnak lehet válasz az oktatási intézmények részéről alternatív módszerek kidolgozása, bevezetése, pl. a tanév befejezésére. Szintén kulcsfontosságú, hogy a világjárvány idején növekedhet a családon belüli erőszak és az alkoholfogyasztás is. Hatékony válasz kell a családon belüli erőszak áldozatainak támogatására, és az alkoholfogyasztással kapcsolatos társadalmi üzenetek átadására. Az elszigeteltség és a magányosság hozzájárul az öngyilkosság kockázatához, valószínűleg növekszik is a világjárvány idején, különösen veszélyeztetett csoport a gyászolók köre. Mind a közösségi, mind a családi, baráti támogatás alapvető, ennek támogatása és könnyített elérhetősége szükséges.
A kockázati tényezők közé tartozik az eszközökhöz való hozzáférés is, jelen helyzetben potenciálisan halálos eszközök pl.: lőfegyverek, peszticidek, fájdalomcsillapító gyógyszerek nemcsak elérhetőek, de az otthonokban felhalmozhatóak. Mérlegelhető ideiglenes értékesítési korlátozás, gondosan megfogalmazott társadalmi üzenettel ennek okáról.
Az öngyilkosság felelőtlen megjelenítése a médiumokban szintén kockázatos, a már meglévő és a jelen helyzetre adaptált, specifikus irányelvek követése alap kell hogy legyen a médiaszakembereknek számára.
A mentális egészségügyi szolgáltatók igényeinek és kapacitásának figyelemmel kísérése az elkövetkező hónapokban nélkülözhetetlen lesz, a források elosztását, megfelelő koordináció megvalósítását reprezentatív keresztmetszeti és longitudinális felmérések tudják segíteni.
A világjárvány öngyilkossággal kapcsolatos következményei egy-egy ország közegészségügyi rendszerétől, szocio-kulturális és demográfiai struktúrájától, a digitális/telemedicina ellátási formákhoz való hozzáféréstől, illetve a már meglévő támogatási formáktól függően változhatnak. Rosszabbak lehetnek erőforrás-szegény környezetben, ahol a gazdasági hátrányokat súlyosbítják az elégtelen szociális támogatások.
Összefoglalóan elmondható, hogy példátlan időket élünk, a világjárvány szorongást okoz és sok embert kiszolgáltatottá tesz a mentálhigiénés problémák és az öngyilkos magatartás szempontjából. A mentális egészségre gyakorolt következmények valószínűleg hosszabb ideig lesznek jelen és a tényleges pandémia későbbi szakaszában jelentkeznek, de a kutatási eredmények és tapasztalatok alapján fel kell készülni a fentebbi teendőkre.
Teljes cikkért kattintson ide!
