2. A fertőzés gyanúja és az emiatt szükséges izoláció komoly stresszt jelent, mely számos pszichés tünetet is eredményezhet.
Így megjelenhet:
- a.) a páciens saját és a szerettei egészsége iránti aggodalom, félelem, szorongás, depresszió, érzelmi labilitás, irritábilitás, alvászavar;
- b.) a folyamatos stressz és aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan jelentkeznek a betegség tünetei;
- c.) a szomorúság, düh és frusztráció amiatt, hogy a szerettei kerülik a vele való kontaktust a fertőzésveszély miatt;
- d.) bűntudat, mely abból származik, hogy nem tudja ellátni a munkáját és nem tud gondoskodni a szeretteiről;
- e.) a karantén negatív hatásai: információhiány, félelem a megfertőződéstől, unalom, nem megfelelő feltételek, stb.
3. Bizonyos esetekben ez a speciális helyzet érzelmi krízisállapotot válthat ki, ilyenkor a lelki segítségnyújtás feltétlenül szükséges. Ez nem igényel pszichiátriai-pszichológiai szakképesítést, ezt bármely segítő végezheti, aki kapcsolatba kerül krízisben lévő páciensekkel. Ennek általános szempontjai:
- a.) az „itt és most” helyzetre fókuszálva erősítsük és támogassuk a krízisben lévő klienst, hogy megóvjuk az aktuális helyzet negatív következményeitől és helyreállítsuk az egyén lelki egyensúlyát;
- b.) közvetlen cél a krízisállapot, a lélektani beszűkültség, a regresszió oldása, az ineffektív problémamegoldó eszközök helyreállítása, a stresszel való megküzdő mechanizmusok erősítése, az alkalmazkodás elősegítése, az érzelmi egyensúly és a személyiség funkcionalitásának visszaállítása az eredeti szintre.
- c.) a megértő, empátiás légkör alapvető eszköz a páciensekkel való kapcsolat kialakításában, valamint a szorongás hátterének megértésében és oldásában
4. A lelki segítségnyújtás módszere és eszközei:
- a.) hiteles, empatikus és támogató kommunikáció - rogers-i beállítódás (empátia, elfogadás) alkalmazása az empatikus és tiszteletteljes kapcsolat kialakítása érdekében
- b.) figyelem, tisztelet, támogatás kifejezése (szemkontaktus, bólogatás, érintés) – saját nonverbális reakcióink kontrollja
- c.) a megértés kifejezése, kongruens kommunikáció, remény közvetítése, érzelmi támogatás, a páciens szélsőséges érzelmeinek kezelése, és a negatív viszonyulásának, indulatainak tolerálása és empatikus kezelése (a konfrontáció kerülése)
- d.) Fontos kommunikációs technikák: lágy hangszín, önbizalomra utaló meleg, nyílt tekintet, ellazult testtartás, együttérző, figyelmes, támogató mimika és gesztusok, támogató attitűd, a negatív érzelmek (düh, frusztráció, ellenségesség) higgadt kezelése és tartalmazása (hiszen ez nem a kezelő személyzetnek, hanem a helyzetnek szól);
- e.) Nonverbális és metakommunikatív eszközök:
i. aktív hallgatás és figyelem kifejezése
ii. szemkontaktus – visszajelzi az érdeklődést
iii. bólogatás – megértés kifejezése, bíztatás a folytatásra
iv. odafordulás, laza testtartás (pl. félig szemben ülés, előredőlés, stb.)
v. figyelmet kifejező hangok, pl. hümmögés, aha, értem, stb.
vi. megnyugtató arckifejezés, hanghordozás, mosoly
- f.) a páciens nagyfokú ventillációs igényének, illetve dependencia és megkapaszkodási szükségletének kielégítése, a páciens bizalmának és együttműködésének elnyerése érdekében és a meghallgatás élményének biztosítása céljából;
- g.) konkrét, tömör és lényegre törő, világos és érthető módon történő információközlés, megelőzendő, hogy a szorongó páciens a hiányos információk és a negatív információfeldolgozási sémái miatt félreértelmezze ezeket (pl. katasztrofizáció, pánik, stb.);
5. A karanténban lévők speciális helyzetéhez illeszkedő kommunikációs jellemzők:
- a.) gyors és hatékony kommunikáció szükséges a szituatív szorongás csökkentésére
- b.) higgadt és empatikus viselkedés a beteg gyors megnyugtatása érdekében, testi és lelki szükségleteinek felmérése és kielégítése
- c.) adekvát információközlés - megfelelő tájékoztatás az új helyzet okozta bizonytalanság oldása érdekében; a helyzet megértésének elősegítése (mi fog történni, mik a szabályok és lehetőségek /látogatás, kapcsolattartás, stb./, meddig fog előreláthatólag tartani, stb.)
- d.) önhatékonyság erősítése: mit tud tenni, hogy szeretteit és saját magát is meg tudja védeni a fertőzéstől, milyen stresszoldó módszereket ismer és használ, stb.
- e.) az izoláció önkéntességének támogatása – az altruista magatartás előnyeinek hangsúlyozása, hogy áldozata megvédi a szeretteit és másokat a fertőzéstől
- f.) aktivitás és tevékenységek facilitálása a tehetetlenség és az unalom okozta pszichés tünetek megelőzése érdekében
AJÁNLOTT IRODALOM:
Brooks SK, Webster RK, Smith LE, Woodland L, Wessely S, Greenberg N, Rubin GJ. The psychological impact of quarantine and how to reduce it: rapid review of the evidence. Lancet 2020; 395: 912–20, Published Online, February 26, 2020. https://doi.org/10.1016/
S0140-6736(20)30460-8
Osváth P. Krízisek és a krízisintervenció a gyakorlatban. Medical Tribune, 2017. november 30.
Zhang J, Wu W, Zhao X, Zhang W. Recommended psychological crisis intervention response to the 2019 novel coronavirus pneumonia outbreak in China: a model of West China Hospital. Precision Clinical Medicine, 00(00), 2020, 1–6
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/prepare/managing-stress-anxiety.html
