Az idei, öt plusz egy napos konferencia jelmondata a „Thinking differently about mind and brain” volt, ami előrevetítette azt, hogy a fórum több eseménye is a pszichiátria lehetséges szemléletváltásaival foglalkozott. Ennek egyik momentuma a poszter prezentációk voltak, mely során minden ország delegáltjai előre elkészített posztereket prezentáltak abban a témakörben, hogy a pácienseket hogyan lehetne bevonni a különböző terápiás formákba. A magyar poszter - amit a három küldött közösen készített – ezt a feladatot a hazai példák szemléltetésével oldotta meg. A teljesség igénye nélkül mutattuk be azt, ahogy például az addiktológiai gondozásban megjelennek a tapasztalati szakértők, hogy nappali kórházas keretek között mód van arra, hogy a páciensek is aktív résztvevők legyenek, illetve a segítséget, amit a betegséggel való megküzdés tapasztalatainak leírása jelenthet a sorstársaknak, például pszichotikus zavarokban.
A mottónál maradva a tudományos nap fő fókusza a neurobiológiai szemlélet megjelenésének lehetősége volt a mindennapi gyakorlatban. Ennek bemutatására neves előadókat kértek fel Angliából, az Egyesült Államokból, illetve Franciaországból. Az idegtudomány új módszerek elterjedésével (pl. fMRI, genomikai vizsgálatok, két-foton- ill szuperrezolúciós mikroszkópia, optogenetika és más transzgenetikus eljárások) hatalmas átalakuláson esett át az elmúlt évtizedekben, így egyre többet tudhatunk a központi idegrendszer alap működéseiről és kapcsolatairól. Mindeközben szerte a világon az a tapasztalat, hogy ez az elméleti tudás alig-alig jelenik meg az orvos- és a rezidensoktatás során. Az USA-ban ennek változtatására elindították 2014-ben az National Neuroscience Curriculum Initiative-ot (www.nncionline.org), aminek feladata a idegtudományi eredmények integrálása a rezidensképzésbe. A programot David A. Ross, a Yale Egyetem professzora mutatta be a közönségnek. Ezen felül szó volt még a korai traumatikus életesemények hatásának vizsgálatáról, az ADHD genetikai hátteréről, a legújabb genomikai és konnektomikai eredmények összekapcsolásáról a pszichiátriai zavarokban, az addikciók és az agyi plaszticitás összefüggéseiről, illetve az alvászavarok és mentális betegségek kapcsolatáról.
Az EFPT-nek több munkacsoportja van, ami a pszichiátria különböző területeit érinti, azokról állásfoglalásokat, tanácsokat fogalmaz meg, illetve speciális programokat dolgoz ki. A magyar delegáltak ebben a ciklusban a kutatási és pszichoterápiás munkacsoportokban képviseltetik magukat. Ezek tevékenysége nem korlátozódik csak a fórum idejére, hanem az egész év során, folyamatosan dolgoznak a témákon. A pszichoterápiás munkacsoport fontos teljesítménye idén, hogy létrejött és letölthető egy pszichoterápiás útmutató könyv rezidenseknek (efpt.eu/wg/psychotherapy-wg), aminél a következő feladat a nemzeti nyelvekre történő lefordítás lesz. A kutatási munkacsoport állásfoglalásokat fogalmazott meg a páciensek terápiás bevonásával, illetve a közösségi média térnyerésével kapcsolatban, valamint koordinálta az aktuális kutatási projekteket. A szervezet többi munkacsoportja a gyermekpszichiátria, cseregyakorlatok, a „határokon átívelő” pszichiátria aktuális kérdéseivel foglalkozik.
Lehetőségünk nyílt továbbá az angliai kórházi pszichiátriai ellátás megismerésére is. A magyar delegáltak a bristoli Callington Road Hospital-t keresték fel, ahol egy akut, egy gerontológiai és egy nappali kórházas részleget mutattak be, illetve körbevezettek minket a helyi ECT egységen is. Majd egy előadás következett, ahol egy Münchausen by proxy esetbemutatásán keresztül jártuk körbe a pszichiátriai ellátás aktuális kérdéseit.
A konferencia hivatalos utolsó napján került sor az általános gyűlésre, ahol jóváhagytuk a szervezet új logóját, a tavalyi költségvetést, az év folyamán készült állásfoglalásokat. Megválasztottuk továbbá a 2018-19-es elnökséget is. Ennek a gyűlésnek a keretében hangzott el Guy Goodwin az Oxfordi Egyetem professor emeritusának vitaindító előadása a pszichiátria jövőjéről és az előtte álló feladatokról.
Idén először fordult elő, hogy a konferencia egy ráadás nappal zárult, amit csak pszichoterápiával foglalkozó témáknak szenteltek. Úgy tűnik, egész Európában általános az a tapasztalat, hogy a pszichoterápia háttérbe szorul az oktatás során, illetve egyéni indíttatásból, önköltségen lehet hozzájutni ehhez a képzéshez. Az ezen a napon elhangzott előadások lehetőséget nyújtottak betekinteni a sokrétű alkalmazási lehetőségekbe a Tavistock and Portman NHS Trust tevékenységének bemutatásán keresztül. Ez az intézmény – ami a hazai viszonylatban leginkább pszichiátriai- és mentálhigiénés szakrendelőnek feleltethető meg – számos pszichoterápiás lehetőséget nyújt. Az előadások ezek közül a pszichoszomatikus tünetekben szenvedőknek nyújtott segítséget, a forenzikus pszichoterápiát és a perverziók kezelési lehetőségeit mutatta be.
A munka és az előadások mellett hangsúly volt a különböző nemzetek delegáltjai közötti kapcsolatépítésen is, ami a közösen eltöltött, kötetlenebb programokon keresztül valósult meg. Várost néztünk a Bristolhoz közel fekvő Bath-ban, az egyetlen helyen Angliában, ahol forró vizes források vannak, amik fölé az ókori rómaiak fürdőt is emeltek. Egy másik nap felmentünk az SS Great Britain-re, a világ első óceánjárójára, ami évtizedekig vitte az új életre vágyókat Amerika és Ausztrália partjaihoz. Továbbá minden delegációnak lehetősége volt a saját nemzeti kultúrának egy darabját bemutatni a többieknek a nemzetközi est keretében. A közös élmények és beszélgetések pedig összehozták a kontinens számos pontjáról érkező résztvevőket.
A tapasztalat az, hogy bár nagy különbségek lehetnek a rezidensképzés egyes elemeiben az országok között, mégis hasonló kihívásokkal találkozunk nap mint nap. Az EFPT egy olyan szervezet, ami segíthet abban, hogy az ezekkel való megküzdésben szerzett tapasztalatokat megosszuk egymással, közösen alakítva a pszichiátria jövőjét.
Bene Ágnes, Sörös Petra, Szocsics Péter
