A„nagy gondolkodó” sajátja, hogy gondolatait kimeríthetetlenül újra és újra lehet interpretálni, hogy nem ragad bele kora bornírt kérdésfeltevéseibe és tematikájába. Mindig aktuális – mindig felkínálja magát arra, hogy kiolvassák belőle és beleolvassák az éppen aktuális kérdéseket, és persze a válaszokat is. „Tehetséges volt, de ma már senkit sem érdekel. Elfelejtették. – Teljes joggal: nem tett meg minden óvintézkedést annak érdekében, hogy félreértsék.”1 – találja fején a szöget írásában Cioran. A félreérthetőség korokon átnyúló örök dinamikát ad a mű befogadásának. - olvasható a Szellem és Kultúra cikkében.
"Ugyanakkor a „nagy gondolkodó” mindig kellően provokatív is ahhoz, hogy ne „nyugtassa meg” teljesen az utódokat; hogy miközben a mindenkori olvasó rátalál benne a saját problémáira és az éppen csak formálódó, még inkább csak amorf válaszait világosan, kimondottan felfedezni véli benne, aközben a nagyság egyik jeleként mindig maradnak munkásságának olyan aspektusai, amelyek túl távoliak vagy túlságosan deviánsak a kortársak számára még ahhoz is, hogy egyáltalán észrevegyék azokat."
A teljes cikk megtalálható
ide kattintva!