• Figyelem!

  A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

  Minden élő halott
  [2015.06.24.] - eLitMed - Hírkategória: Pszichiátria és kultúra
  Az alsó-ausztriai Tullnban született. Zárkózott, félénk fiú volt. 1905-ben apja meghalt, s ez a legfontosabb érzelmi kapcsolattól fosztotta meg a fiút, anyjával ugyanis soha nem volt igazán jó viszonyban. Maga vallotta, hogy a halálélmény erősen hatott művésszé válására, a halál egyik központi témájává vált. - olvasható az eLitMed cikkében.
  
  "Apja halála után nagybátyja, Leopold Czihaczec gyámsága alá került. Nagybátyja csalódottan vette tudomásul Egon érdektelenségét az akadémiai tárgyak iránt, de ezzel egy időben felismerte a fiú festői zsenialitását. Az ő támogatásával jelentkezett 1906-ban - még csak 16 évesen - a Kunstgewerbeschuléba, majd egy év múlva az Akademie der Bildenden Künste hallgatója lett (mindkettő Bécsben van). Az akadémián meg kellett szoknia a hagyományos, szigorú oktatást, amely elsősorban az antik művészet, a klasszikus beállításokban lévő modellek és a ruházat tanulmányozását ölelte fel. Mindez nem sok hatással volt rá, ugyanakkor Gustav Klimt és a szecesszió sokkal nagyobb benyomást tett rá, amely néhány kisebb munkáján kifejezésre is jutott. Tizenkilenc évesen már a nagyokkal állított ki (Paul Gauguin, Pierre Bonnard, Henri Matisse, Vincent van Gogh, Edvard Munch, Oskar Kokoschka)."
  
  A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!

Vissza