• Figyelem!

  A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

  A gyógyító tokaji
  [2015.05.29.] - eLitMed - Hírkategória: Pszichiátria és kultúra
  Tokajinak azokat a borokat nevezzük, amelyek a Zempléni-hegység déli lábánál fekvô, 6200 hektáros, vulkanikus-löszös talajú Tokajhegyaljai borvidéken teremnek. Ez a borvidék ma 27 településbôl áll. A 19. század közepéig azonban csak tíz települést tartottak számon „tokajiként”, mégpedig Szántót, Keresztúrt, Olaszit, Mádot, Monokot, Liszkát, Tarcalt, Tokajt, Tállyát és Patakot, és csak az ezek határából származó bort illette meg a tokaji jelzô. - olvasható az eLitMed cikkében.
  
  "Tokaj-Hegyalja vidékének középkori neve egyébként Hímesudvar lehetett, csak a 16–17. századtól nyerte a latin Districtus Submontaneus Tokaiensis, német Tokajer Wein-Gebürg, még késôbb magyar Tokaji vagy Hegyaljai Borvidék nevét. (A Tokaj-Hegyalja elnevezés 20. századi csupán). A vidék 1737 óta számít zárt borvidéknek, és e nemben a világon idôrendben az elsô. 2002-ben a borvidéket a Világörökség részének nyilvánították.
  A tokaji egyik szakértôje, az orvosdoktor Má - di Szabó Dávid szerint az „igazi” tokaji bor a kö - vetkezô 24-féle szôlôbôl készülhet: Petre zse - lyemszôlô, Bakator, Kecskecsöcsû. Görbeszôlô, Romonya, Moskotály, Gohér, Bógár, Gercset, Purcsin, Rózsaszôlô, Bivalborosszôlô, Furmint, Lyányszôlô, Fehérszôlô, Hárslevelû, Királyédes, Gyöngyfehér, Bakabánt, Leltszôlô, Bátai, Boros, Polyhos és Erdélyi. E szôlôfajták természetesen az utóbbi idôben, különösen a 19. század végi nagy filoxérajárvány után kiegészültek és módosultak, egyes fajták pedig végképpen eltûntek, s a helyükbe újak kerültek."
  
  A teljes cikk elolvasásához kattintson ide!

Vissza