Egy, a neves British Journal of Psychiatry szaklapban nemrég megjelent tanulmány (Bodnar és mtsai, 2012) szerint a memóriadeficitek és az agyi aktiváció eltérései képesek bejósolni a betegség későbbi lefolyását és súlyosságát szkizofréniában.
Egy korai pszichózis intervenciós központban végzett kis esetszámú (42 beteg) fMRI kutatás szerint azok az első-epizódos szkizofréniában szenvedő betegek, akik nem értek el remissziót a kezelés első évében, azoknál emelkedett aktivitás volt észlelhető a bal poszterior cingulátumban memóriafeladatok végzése során azokhoz képest, akik később remisszióba kerültek (és az egészséges kontrollszemélyekhez képest is). Sőt, ezeknél a pácienseknél a vizsgált memóriafunkciók (kódolás, felismerés, felidézés) is rosszabbak voltak, mint a remisszióba került betegek esetében. A vizsgálat során azt is egyértelműen kimutatták, hogy a memóriadeficitek rosszabb klinikai és funkcionális kimenetellel párosulnak. Emellett hangsúlyozták, hogy ez az első olyan vizsgálat, amely során - a strukturális eltéréseken túl - eltérő neuronális aktivációt sikerült kimutatni bizonyos kulcsfontosságú agyi régiókban a szkizofrénia különböző alcsoportjaiban. Mindez megnyithatja az utat az olyan specifikus farmakológiai és pszicho-szociális intervenciók előtt, melyek szelektíven egy adott agyi régió működésének változását célozzák meg. Az újabb farmako-fMRI technikák segítségével olyan „cél-specifikus antipszichotikumok” kifejlesztésére és alkalmazására nyílhat lehetőség, melyek segítséget nyújthatnak azon első-epizódos szkizofrén pácienseknek is, akik súlyos memória-deficitekkel rendelkeznek, és nem-megfelelően reagálnak a jelenleg elérhető optimális kezelési módszerekre.
A cikkhez kapcsolódó szerkesztőségi levélben (Borgwardt és Fusar-Poli, 2012) továbbá arra irányítják rá a figyelmet, hogy túl kell lépni a korai szkizofrénia neuro-biológiai alapjait vizsgáló egyszerű paradigmákon, és olyan harmadik-generációs pszichiátriai képalkotó technikák alkalmazása szükséges (mint például az SVM – support vector machines), melyek klinikailag is hasznos információkkal szolgálhatnak, elsősorban a betegség-kimenetel, a remisszió, a terápiás válasz, valamint az intervenciók hatékonyságának megítélését és bejóslását illetően.
Felhasznált irodalom: Bodnar M, Achim AM, Malla AK, Joober R, Benoit A, Lepage M.: Functional magnetic resonance imaging correlates of memory encoding in relation to achieving remission in first-episode schizophrenia. BJP 2012;200:300-7.
Borgwardt S, Fusar-Poli P. Third-generation neuroimaging in early schizophrenia: translating research evidence into clinical utility. BJP 2012;200:270-2.
Brauser D. Memory deficits predict schizophrenia severity. Medscape Medical News, Psychiatry.
http://www.medscape.com/viewarticle/762235?src=mpnews&spon=12 
