A teljes cikk elolvasható a MedScape oldalán >> A jelen cikk több szempontból is értékes, mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek számára. Egyrészt azért, mert bár az evészavarok témaköre kedvelt kutatási terület, a férfiak alulreprezentáltak a kutatásokban és a klinikai intervenciókban. A köztudatban az evészavart inkább női betegségnek tartjuk, ezért a férfiak kevésbé valószínűen kérnek segítséget, illetve az egészségügyi szakemberek is ritkábban állapítják meg a férfiak evészavarát. Másrészt a falászavar igen fiatal betegségnek számít, először 1992-ben írták le, mint az evészavarok egy újabb típusát. Az utóbbi 10-15 évben több átfogó tanulmány is született a témakörben, azonban a falászavar lefolyására, valamint az optimális kezelési módszerekre vonatkozó ismeretek nem egyértelműek, ezért további kutatások szükségesek. Harmadrészt a falászavar gyakorlati vonatkozásai, például a betegek munkabeli produktivitásának csökkenése még feltáratlan terület.
A szerzők a bevezetőben ismertetik a falászavar legfontosabb jellemzőit. Mivel a falászavar vezető tünete a kontroll nélküli falásroham kompenzáló viselkedés nélkül, a betegek általában elhízottak. Ezzel párhuzamosan közöttük nagyobb a 2-es típusú diabetes, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma kialakulásának kockázata. A fizikai következmények mellett a falászavar pszichoszociális károsodást is okoz. A falászavarban szenvedők körében gyakoribb az alacsony önértékelés, magasabb szintű az észlelt distressz, gyakoribbak a különböző társuló pszichiátriai betegségek, valamint jellemző az egészségügyi szolgáltatások fokozott igénybevétele. Bár számos epidemiológiai tanulmány megerősítette, hogy közel azonos arányban szenvednek falászavartól a nők és a férfiak, ennek klinikai jelentőségéről keveset tudunk. Éppen ezért a kutatás legfontosabb célja a falászavar klinikai hatásainak felmérése mellett a nemi
különbségek feltárása volt.
A keresztmetszeti, online önkitöltős kérdőívet több mint 46 ezer dolgozó felnőtt töltötte ki, férfiak és nők közel azonos arányban. A falászavart a túlevésre, a kontrollvesztésre és ezek gyakoriságára vonatkozó kérdésekkel mérték. A klinikai mutatók közül a depresszióra, az alvászavarra, az észlelt stresszre, a magas vérnyomásra, a 2-es típusú diabetesre és a hiperlipidémiára kérdeztek rá. Mérték a munkahelyi és szabadidős tevékenységek károsodását, valamint a betegszabadságok gyakoriságát is az elmúlt egy évben.
Az eredmények szerint a férfiak 7,5%-ánál, a nők 11,19%-ánál volt megállapítható falászavar. A korábbi eredményekkel egybehangzóan a falászavaros és nem falászavaros személyek körében szignifikáns eltéréseket találtak a klinikai mutatókban. Minden vizsgált mutatón a falászavarban szenvedők kedvezőtlenebb értékeket értek el. A két nem között is szignifikáns különbségeket találtak, bár a hatásméretben csak kis különbség volt. A falászavaros férfiak körében lényegesen nagyobb volt az elhízás, a magas vérnyomás, a diszlipidémia és a 2-es típusú diabetes aránya, a többi mutatóban a nők értek el magasabb értékeket. További érdekes eredmény, hogy a falászavar gyakorisága összefüggött a pszichoszociális károsodás súlyosságával, azonban nem volt összefüggés a falászavar gyakorisága és a testi betegségek, valamint a betegszabadságok számával.
Összefoglalva: a közlemény további bizonyítékként szolgál a falászavar egészségterheire vonatkozóan. A korábban már jól dokumentált eredményeken túl, melyek szerint a falászavar kapcsolatban van az észlelt distresszel, a depresszióval és az elhízással, az eredmények szerint összefügg a munkateljesítmény csökkenésével is. A munkáltatóknak fel kell ismerniük, hogy a falászavar fontos egészségügyi kockázatot jelent, s jelentős kapcsolatban van a munkateljesítmény csökkenésével. A jelen vizsgálat eredményei fontos kiindulási alapot nyújthatnak a jövőbeni kutatások és a munkahelyi intervenciók kidolgozásához. Olyan közegészségügyi kampányokra van szükség, amelyek amellett, hogy növelik az evészavarokhoz társuló pszichoszociális károsodások felismerését, segítenek eloszlatni a falászavarról és annak kezeléséről alkotott téves elképzeléseket.
