Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

Psychiatria Hungarica
 
Alapította / Founded by: Buda Béla
Felelős szerkesztő / Editor in Chief: Tényi Tamás
Szerkesztőbizottság elnöke: Fekete Sándor

Kiadja: Magyar Pszichiátriai Társaság
Cím: 1021, Budapest, Hűvösvölgyi út 75/a
Levelezési cím: H-1281 Budapest 27., Pf. 41.
Telefon/fax: +36 (1) 2750000 E-mail: titkarsag@mptpszichiatria.hu

A lap terjesztésével kapcsolatos problémákkal az MPT Titkársága kereshető a fenti elérhetőségeken. SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>

Felelős Kiadó: Balázs Judit
Levelezési cím: Tényi Tamás
Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
7623 Pécs, Rét u. 2.
E-mail: ph@kk.pte.hu



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Borító

Szerkesztői köszöntő, tartalom

Az értelem határa Pethő Bertalan (1935–2020)
Szerző(k): Botond Gyula

Klinikai emléktöredékek Pethő docensről
Szerző(k): Csorba János

A Tárnok utca 3. lakója elköltözött
Szerző(k): Farkas Márta

Interjú Pethő Bertalannal 2018 szeptemberében
Szerző(k): Kőváry Zoltán

Pethő Bertalan két tanulmánya egy szkizofrén zeneszerző kottáiról
Szerző(k): Simon Mária
A dolgozat Pethő Bertalan gazdag és szerteágazó életművének két sajátos tanulmányát mutatja be. Az első egy szkizofrén zeneszerző-páciens szerzeményeinek elemzése 1967-ből, mely az akut pszichózis idején keletkezett műveket mutatja be, s egyik főbb sajátosságként a hiatus discursivitatis jelenségét éri tetten a művek kifejezéspatológiai elemzése során. A második tanulmány a fenti páciens műveinek 13 évvel későbbi katamnesztikus elemzése. A kronicizálódott, túlnyomórészt negatív tüneteket mutató késői, reziduális szakaszban a modoros katatónia határozta meg a klinikai képet, és a zenei kifejezéspatológiát.

A két tanulmány a szakirodalomban szinte egyedülálló módon képez hidat a zene és pszichopatológia között, és jól példázza a zenei önkifejezés elemzésének hozadékát a szkizofrénia fenomenológiai megközelítése terén. Pethő Bertalan magasszintű zenei, zeneelméleti és összhangzattani jártasságának köszönhetően az olvasó egy sajátos ablakon keresztül nyer betekintést a szkizofrén élményvilágot meghatározó súlyos szelf-zavarba és elidegenedettségbe. Pethő megközelítése ma is aktuális: konceptuálisan jól illeszkedik a fenomenológiai pszichopatológia legújabb, ipszeitás-hiperreflexivitás irányzatába, illetve azokba a megközelítésekbe is, melyek a szkizofrénia szubjektív elidegenedését és reifikációját a 20. századi modernizmussal állítják párhuzamba.

A Wernicke-Kleist-Leonhard iskola katatónia-felfogásának vázlata - Pethő Bertalan professzor emlékére
Szerző(k): Ungvári Gábor
Wernicke és Kleist nyomán, Karl Leonhard fejlesztette ki az endogén pszichózisokban jelentkező pszichomotoros mozgászavarok részletes nozológiáját. A leonhard-i rendszer a jó prognózisú cikloid motilitáspszichózist elkülöníti a szisztémás és nem-szisztémás katatón szkizofréniák csoportjaitól. Mind a nem szisztémás periodikus katatónia, mind a szisztémás katatón szkizofrénia 6 típusának felismerése egy tartósan fennálló katatón tünetre épül, amelyhez kevéssé specifikus, de állandó tünetcsoport csatlakozik, amelyek egy specifikus összképet alkotnak. Megfelelő gyakorlattal és egy tapasztalt kolléga útmutatásával az egyes pszichomotoros szindrómák könnyen felismerhetőek. Pethő Bertalan tovább finomította a leonhard-i nozológia katatónia-kategóriáinak leírását, és hozzájárult a klinikai validálásukhoz hosszútávú katamnesztikus vizsgálataival.

Chronophrenia – egy Pethő Bertalan által leírt új téveszme
Szerző(k): Tényi Tamás

Pethő Bertalan 1985-ben, egy új téveszme leírásával gazdagította a pszichiátriai szakirodalmat. A chronophrenia lényege, hogy a beteg úgy gondolja, hogy életét egyszer már korábban leélte. A jelenség perzisztáló doxasma, s elkülöníthető a déja vu és a déja vecu jelenségeitől. A tanulmány bemutatja Pethő dolgozatát és elemzi azt a szkizofréniában észlelhető időélmény torzulásokkal összefüggésben. Kitér a dolgozat a chronophrenia és Nietzsche örök visszatérés gondolatának hasonlóságára is.


Behaviour and Experience: The Two Sides of the Negative Syndrome – A Comparison of Andreasen's Negative Syndrome and Huber's Basic Symptoms
Szerző(k): Istvan Bitter, Judith Jaeger, Jan Volavka, Pal Czobor
A szkizofrénia és a szkizoaffektív zavar negatív tünetei jelen vannak a betegek viselkedésében és a szubjektív élményeikben is, azonban e két komponens közötti összefüggésekről csak kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre. A negatív tünetek, a szubjektív élmények, a depresszió, az általános pszichopatológia és a neurológiai mellékhatások mérésére standardizált értékelési módszereket alkalmaztak a szerzők 96 akut, kórházban kezelt beteg és 26 stabilizált járóbeteg vizsgálatában, akiknek szkizofrénia vagy szkizoaffektív zavar volt a diagnózisa. A kórházban kezelt akut betegek csoportjában a haloperidol vérszintjét kontrollálták. E tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a viselkedési tünetek és a negatív szindróma szubjektív élményei nincsenek összefüggésben egymással. A negatív tünetek szubjektív élményei szoros összefüggésben voltak a depresszióval az akut, kórházban kezelt betegeknél, de nem a járóbetegeknél. A gyógyszer vérszintek és a neurológiai mellékhatások nem függtek össze a negatív szindróma viselkedési és élmény aspektusaival sem.

’Heavy mental’ pszichopatológia klasszikus zenében
Szerző(k): Janka Zoltán
Affinitástól, beállítódástól, preferenciától, értéstől és mentális ráhangolódástól függően a zene hatást gyakorolhat a befogadó személy érzelmeire, hangulatára, motivációjára, pszichomotoros, kognitív és spirituális működéseire. Feltételezhető, hogy az adott zene visszatükrözheti a szerző aktuális lelki állapotát, valamint, amennyiben erről van szó, a választott és ábrázolni kívánt téma jellemzőit. Mindazonáltal extrém helyzetek is keletkezhetnek ezen összetevőkből, vagyis a zene túllőhet a normál pszichológiai jelenségek határán és ’heavy mental’ pszichopatológiai tünetek vagy szindrómák tűnhetnek elő. Jelen keresés a zenei besorolások széles tárházából csak a klasszikus zenére (hangszeres és vokális, az operát is beleértve) szorítkozik, és megkísérli kiszűrni a ’heavy mental’ jeleket az enyhébb tünetek megemlítése mellett. A széles repertoárból amnézia, demencia/delírium, mentális retardáció, tévpercepció, kémiai/viselkedési addikció, paranoiditás, tévidentifikáció, mánia, depresszió, öngyilkosság, szorongás, obszesszió– kompulzió, konverzió, disszociáció, para/hiper/inszomnia, szexuális és személyiségzavarok jelenségei kerülnek felsorolásra. A ’bolond’ alakja és az ’őrület’ témaköre (általában és folia, tarantella) is említésre kerül, csakúgy mint néhány viselkedésjegy (’hét főbűn’), pszichés/testi betegségek színlelése, pseudologia phantastica, mutismus, psellismus, híres jóslások, mesmerismus, vagy varázslat, illetve bájital alkalmazása. Őrülési jelenetekben kifejeződő pszichotikus állapotok (gyakran átmenetiek ha az ok szerelmi pszichotrauma) számos operában előfordulnak; ebből jó párat Donizetti komponált. Életútját, viselkedését és zeneszerzési sajátosságait figyelembe véve fölmerül a kérdés, hogy mi volt Donizetti baja? Lues, kedélyzavar, vagy Barbaja?

Virtuális valóság a pszichiátriában és a pszichoterápiában
Szerző(k): Simon Lajos, Pénzváltó Tamara, Vass Edit
A virtuális valóság (VR) technológia alkalmazása a pszichiátria és pszichoterápia területén folyamatosan növekedett az utóbbi két évtizedben. Legszélesebb körben a szorongásos zavarok VR-alapú terápiájával összefüggésben folynak kutatások, de az evészavarok, a szenvedélybetegségek, az autizmus és az ADHD diagnózisalkotásában és terápiájában is kedvező eredmények születtek. A szkizofrénia terápiájának kapcsán kevesebb közlemény jelent meg, de a VR intervenciók ezekben az esetekben a tünetek széles spektrumát érintik. Ezen a területen a gyógyszerrel nehezebben enyhíthető negatív tünetek közül a kognitív és szociális képességek, a pozitív tünetek közül az auditív hallucinációk és a téveszmék tekintetében fejlesztettek ki terápiás eljárásokat. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi eredmények a VR alapú terápiás intervenciók hatékonyságát igazolják és indokolják a további kutatásokat. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika VR Laboratóriumában a kutatás és a virtuális környezetben folyó terápiák a nemzetközi szakirodalomban közölt eredményeket erősítik. Azok széleskörű elterjedéséhez azonban további jól megtervezett, vak, randomizált, hosszú utókövetéses vizsgálatokra van szükség.

Családanya, pszichiátriai beteg, költő Ellentmondások Anne Sexton életszerepei között
Szerző(k): Horváth Anikó
Anne Sexton súlyos depressziós epizódot követő pszichiátriai kezelés során, orvosa javaslatára kezdett verseket írni, majd vált az egyik legünnepeltebb ún. vallomásos költővé. Életműve betekintést nyújt egy az 1950-es, 60-as évek Amerikájában élő középosztálybeli nő lelki vívódásaiba; versei olyan, korábban botrányosnak tartott témákat dolgoznak fel, mint a női szexualitás, a családon belüli erőszak és a mentális betegségek. Jelen tanulmány ez utóbbit helyezi a középpontba. Anne Sexton mentális betegségben, pontosabban bipoláris zavarban szenvedett, amelyhez társult alkohol- és gyógyszerfüggősége. Gyermekkorában vélhetően elszenvedett traumáit felnőttként sem tudta feldolgozni; saját gyermekeit ő maga bántalmazta. Belső küzdelmeiről versei tanúskodnak, amelyeket terápiás céllal kezdett el papírra vetni. Versei bepillantást engednek lényének legbelsőbb küzdelmeibe, amelyeket ily módon sem sikerült feloldania – ezért végül véget vetett életének.

Ébredés kékben: A pszichiátriai betegség reprezentációja és szerepe Robert Lowell vallomásos költészetében
Szerző(k): Matuszka Balázs

Összefoglaló: Háttér: A vallomásos költészet jeles képviselőinek pszichobiográfiai analízise mind az irodalmi alkotások keletkezése, mind pedig a szerző pszichiátriai betegségtörténete szempontjából jelentős. Az amerikai vallomásos költők közül a legtöbben öngyilkosság következtében hunytak el, azonban az irányzat amerikai megalkotója, Robert Lowell elkerülte ezt a sorsot.


Cél: Jelen tanulmány célja annak elemzése, hogy Lowell vallomásos költészetében milyen lenyomatai figyelhetők meg pszichiátriai megbetegedésének, valamint annak, hogy a pszichiátriai betegség miként jelenik meg témaként művészetében, továbbá, hogy milyen folyamatok tárhatók fel, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy elkerülje az öngyilkosságot.


Módszer: Műelemzés, biográfiai- és dokumentumelemzés. Az elemzett irodalmi művek az életmű vallomásos-lirikus elemei. Az életrajz és a betegségtörténet rekonstrukciója a nemzetközi szakirodalmi források alapján történik.


Eredmények: Robert Lowell 1949-ben, 32 éves korában első ízben kerül hospitalizálásra pszichiátriai megbetegedése miatt. Ekkor diagnosztizálják nála a bipoláris zavart, amelynek epizódjai egész élete során megjelentek. Lowell pszichiátriai kezelései során egyértelmű összefüggések tárultak fel hipomán állapotai és művészi kreativitása között, sőt, úgy érezte, hogy a betegsége identitásának és művészetének is fontos része. A betegség epizódjai és a művészi kibontakozás folyamata összefonódtak, így a hipomán állapotok az alkotóerő forrásává, a betegség pedig a versek fontos témájává váltak.


Következtetések: Robert Lowell művészi látásmódja, szabadságvágya és a 20. századközepi Amerika érzékeny bemutatása mind összefüggésben állhattak pszichiátriai megbetegedésével. Egyedi látásmódja, művészi és politikai érzékenysége korszaka egyik legnagyszerűbb költőjévé tették, azonban ez az érzékenység hozzájárulhatott 60 éves korában bekövetkező váratlan halálához is. A szakszerű pszichiátriai ellátás, a kreatív alkotói folyamatok, valamint családtagjai és barátai részéről érkező támogatás voltak azok a tényezők, amelyek hozzájárulhattak az öngyilkosság elkerüléséhez.


„Az intellektus rajzol, de a szív mintáz” – Rodin: anyai haptefóbia a művészet szolgálatában
Szerző(k): Ocsovai Dóra
Auguste Rodin anyja haptefóbiában szenvedett, azaz fóbiásan kerülte a gyermek Rodin megérintését is. Ez az érzelmi és testi depriváció az érzékeny férfiben olyan traumatikus sérüléseket hagyott, amelyek nemcsak hozzájárulhattak művésszé válásához, hanem egyenesen művek születését facilitálhatták. Úgy véljük, azzal, hogy ’test’ és ’érintés’ művészete centrális motívumává vált, az anyja hidegsége által ejtett sebeket szublimálta az alkotásban. A tanulmány célja megvizsgálni ennek e folyamatnak lenyomatait az életműben, érintett művek és életrajzi momentumok pszichobiográfiai összevetésével.

„A nyelv lebecsüli a lélek ökonómiáját” Németh László gyászfeldolgozásának tanulságai – a Gyász című regény szerepe a traumafeldolgozásban
Szerző(k): Zsédel Krisztina

Művészetpszichológiai vizsgálataink során gyakran tapasztaljuk a súlyos traumák művészi alkotásra ösztönző szerepét. Kivételes alkalom, amikor egy mű, az alkotó által is dokumentáltan, a traumafeldolgozás szándékával születik meg. Amikor Németh László és felesége 1930-ban elveszítették három és fél éves kislányukat, Pocót, a Gyász című regény, melyet sokan Németh „legtökéletesebb” művének tartanak, épp ezzel a céllal íródott. A veszteségélmény körüli időszak traumafeldolgozás fókuszú vizsgálata ezidáig nem történt meg, tanulmányommal erre teszek kísérletet. A Gyász című regény, és a vonatkozó alkotás- és élettörténeti dokumentumok pszichobiográfiai szempontú vizsgálatával megállapítható, hogy az akut veszteséget átélő Németh Lászlót az alkotó folyamat során saját gyászának kielégületlen szükségletei, korábbi feldolgozatlan traumáinak előtérbe kerülése és a regény szélsőséges jellemábrázolása valószínűleg gátolták, míg felesége támogatása és unokatestvérének hasonló veszteségélménye, annak alkotásra ösztönző szerepe miatt segítették a trauma feldolgozásában. A Gyász hitelesen ábrázolja a gyászban megélt érzelmi hullámzást, a fenyegető izolációt és a közösség szerepét. Németh László 1931-ben, egy falusi parasztasszony szavain át tolmácsolja ma is aktuális, a gyász egyediségének elfogadására vonatkozó üzenetét, ami segít elkerülni, hogy a gyász a „büszkeség betegségévé” váljon.


David Lynch: Radírfej – A kényszersorsból való kitörés - művészetpszichológiai szemléletű vizsgálata
Szerző(k): Juhász Attila

David Lynch a ’Radírfej’ című alkotásával az emberi psziché legmélyebb, egzisztenciális rétegeiben kutatva találta meg, s hozta felszínre rejtett konstruktumjainak manifesztumát – állítása szerint a legspirituálisabb filmjét. A szürrealista filmművészet egyik ikonikus művészi munkájának elemzésében a pszichobiográfia, a pszichoanalízis és Szondi Lipót munkásságának hármasa által vezetve vizsgálom a trauma indukálta kényszersorsból való kitörés tényezőit a mű szimbolikáján keresztül. A kimutatott összefüggések David Lynch életművének más perspektívából való megközelítése mellett a kényszersors aspektusaiba való mélyebb bepillantáshoz is hozzájárulhatnak.


Spontaneitás és tudatosság a művészetben – Pethő Bertalan emlékére
Szerző(k): Gerevich József
A spontaneitás–tudatosság dimenzió mentén kirajzolódnak a művészi tevékenység pszichológiai jellemzői. A művészi fejlődés a spontán megnyilvánulásoktól halad a tudatos tervezés felé. A folyamat egyes állomásain vonzó és taszító referenciaelődök hatásai jelennek meg, míg a szerzőkre jellemző egyéni hang, stílus, alkotási lelemények ki nem alakulnak. A folyamat a művészi identitás megszilárdulásával és tudatos imázsépítéssel fejeződhet be. A művészek egy csoportja – naiv, autodidakta alkotók, pszichiátriai betegek – megmarad a spontaneitás stádiumában, vagy félúton megrekedve a vallomásosság keretei között műveik egyfajta öngyógyító jelleget ölthetnek. Regresszív állapotok (kémiai anyagok hatása, időskori demencia stb.) újra előhívhatják a spontaneitást. Vannak szerzők, akiknek spontán közlési megnyilvánulásait felülírhatja a tudatos imázsépítés. A művészi szocializáció lefolyásának jellegzetességei alapján megkülönböztethetünk élmény-, képesség-, gyermek-, polgár/tudós- és pszichiátriai beteg művészt.

Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
    • 27
    • 28
    • 29
    • 30
    • 31

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]