| július | | H | K | S | C | P | S | V | | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | | 28 | 29 | 30 | 31 |
 | | Nem kapja e-Hírleveleinket? |  |
 | Fontos: Nem regisztrált felhasználóink bejelentkezés nélkül is megtekinthetnek minden publikus információt.
További kapcsolódó információért
[ Kattintson ide ] | |
|
Betegtájékoztató információk
| Ezen az oldalon elsősorban páciensek, illetve nem egészségügyi szakember látogatóink tájékoztatására helyezünk el anyagokat.
Célunk a szakterülettel kapcsolatos általános ismeretek átadása, gyarapítása mindazok számára, akik valamilyen módon a kérdésben érintettek, és azok számára is, akik pusztán érdeklődnek a diszciplina iránt.
Kérjük, válasszon az Önt érdeklő témák közül.
|
 | Coxarthrosis | Dr. Szendrői Miklós – Dr. Lakatos József
A művi csípőízületről betegek számára
Bevezetés
Gyulladásos, vagy degeneratív betegségek miatt károsodott, vagy elpusztult ízületek funkciójának helyreállítása, a betegek szükségleteinek kielégítése, életének megfelelő javítása régóta a mozgásszervi sebészet egyik fő területe.
A csípőízületi kopásról
A beteg ízületben a porc és csontdegeneráció következtében fájdalom lép fel, mozgáskorlátozottság és deformitás alakul ki. Az ízületi rés beszűkül, az ízületi kontúrok egyenetlenekké válnak, az ízületi végek deformálódnak, csontos felrakódások keletkeznek, degeneratív cysták, üregecskék alakulnak ki.
A felnőtt lakosság jelentős részét érinti a megbetegedés. Az ízületi elváltozások 50-60 éves életkorban alakulnak ki, nőknél gyakrabban fordulnak elő és az életkor előrehaladtával gyakoriságuk nő. Ezek az elváltozások az un. „elsődleges porckopásra” jellemzőek.
Az elsődleges porckopás okát biztosan nem ismerjük, de feltételezhető, hogy a porc életkori elöregedésével a túlterhelésnek kitett ízületekben – az anyagcsere változások kapcsán – létrejövő állapot eredménye.
A másodlagos - egyéb betegségek talaján kialakuló ízületi roncsolódás gyermekkorból, vagy felnőttkorból származhat: mint pl. a veleszületett csípőficam, gyulladásos betegségek (reumás sokízületi gyulladás, tuberkulózis, gennyes ízületi betegségek) ízületbe hatoló törések, stb.
A gyógyítás sebészi lehetőségei
Az ízületek heveny és krónikus megbetegedéseiben, deformitásai esetén, baleseti károsodások állapotaiban az ízület fájdalmatlansága, stabilitása és jó mozgása az elérendő cél.
E hármas feladat maradéktalan megoldása azonban nem mindig sikerül, és nem is lehet célunk ezt mindenáron elérni.
A művi ízületpótlás műtéteivel elvben mindhárom cél egyszerre elérhető, mégsem nyúlunk minden esetben ehhez az eszközhöz, inkább kompromisszumot kötünk egyik, vagy másik követelmény rovására. Hogy miért kötjük ezeket a kompromisszumokat, további mondanivalónkból bizonyára kitűnik majd.
Bizonyára sokak előtt ismeretes, hogy már már csaknem minden nagy teherviselő ízület, - csípő, térd, váll, könyök - pótolható, sőt a felgyorsult technikai fejlődés hatására a kéz, láb kisízületei is. Most azonban mégis a csípőízületet szeretnénk kitüntetni figyelmünkkel. Ezt nemcsak azért tesszük, mert ez a leggyakoribb ízületpótló beavatkozás, hanem azért is, mert a betegek mozgáskészségében ezen ízület károsodása jelenti a leggyakoribb gondot és hazánkban a művi ízületpótlás a csípővel kezdődött.
A lényegi rész tárgyalása előtt, megemlítjük azokat a rekonstrukciós eljárásokat, amelyek rendelkezésünkre állanak és külön-külön, vagy egymással kombinálva alkalmazhatók. Ezekkel a legtöbb betegség, deformitás megoldható, gyógyítható, javítható. 1., az ízületek elmerevítése, 2., helyzetjavító, tengelyt korrigáló csontátmetszések és egyesítések, 3., ízvégeltávolítások, un. álízület képzéssel, 3., művi ízületpótlások, 4., direkt csontegyesítések, stb.
Világosan kell látnunk, hogy csaknem valamennyi beavatkozás, ha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, egy másikkal korrigálható. A választandó műtéti eljárás nemcsak betegség természetétől, hanem egy sor nem kevésbé fontos tényezőtől is függ. Pl.: egy, vagy kétoldali a folyamat?, milyen a beteg általános állapota?, továbbá életkora, testsúlya, alkata, foglalkozása, aktivitása, lelki alkata, szociális körülményei, de nem utolsó sorban – elvárásai a műtét eredményével szemben.
A fejlődés útja
A művi ízületpótlás olyan rekonstruktiv beavatkozás, melynek során betegség, vagy baleset miatt károsodott ízület alkotórészeit más anyaggal helyettesítjük. Az un. endoprotézis a testbe ültetett alkatrész, amely a szervezetben részben, vagy teljesen, funkcionálisan egy károsodott ízületet helyettesít.
A múlt században erőszakos bemozgatással igyekeztek mozgathatóvá tenni az ízületeket.
A századforduló táján az ízvégek eltávolítása után keletkezett rést különböző anyagokkal töltötték ki, mintegy megakadályozva az ízvégek összenövését. Köztes anyagként a beteg saját bőrét, zsírszövetét, az izmokat határoló bőnyét, vagy magát az izomszövetet alkalmazták. Ugyanígy használatos volt idegen anyagok beültetése is: fém, üveg, sőt fa beültetését is megkísérelték.
A csípőízületi plasztika első jelentős állomása a Smith-Petersen protézis bevezetése volt 1917-ben.
A szerző egy fémből készült csészeszerű anyagot helyezett a combcsont feje és az azt befogadó vápa közé, amelyben mozoghatott a fej. 1938-ban vitalliumból készítette el ezt a kupakot, ennek mechanikai tulajdonságai és biológiai elviselhetősége megfelelő volt. Azóta óriási ütemű fejlődés következett: az addigi módszereket az un. helyettesítő plasztikák egész sora követte.
A kívánalmaknak, lehetőségeknek megfelelően helyettesíthetjük a combcsont fejét az ízvápával együtt, vagy anélkül, a csonteltávolítás nagyságától függően csak az ízületi felszíneket, vagy az egész ízületet.
Kifejlesztésük útja hosszú. 1940-ben Moore a combcsont felső végét helyettesítette vitallium protézissel. 1946-ban új korszakot nyitottak a Judet fivérek, akik akril anyagból a combnyakba csappal rögzíthető combfej protézist szerkesztettek. 1950-ben megjelent Moore-Reyman vitalliumból készített un. fej-nyak protézise, mely már a nyakat is pótolta és rögzítése speciális szárral, a combcsont felső végének velőűregében történt. Thompson módosítását is alkalmaztuk, elsősorban idős combnyaktörött betegek baleseti ellátása során – szigorú javallatok esetén. 1959-ben csak az USA-ban 37 féle fej-nyak protézist tartottak számon. Amikor a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek felismerték az ízvápa cseréjének fontosságát is, amely a késői funkció alakulásában döntő szerepet játszik, további fejlődés következett. Még az 50-es években született meg a McKee-Farrar protézis, ami már nemcsak a combcsonti részt, de a vápát is pótolta: fém vápában fém fej mozgott.
Mérföldkő a totális csípőprotézisek fejlődésében a Charnley által 1970 körül bevezetett protézis típus, ennek különböző változatait, módosításait alkalmazzuk ma is. Charnley alkalmazta először a csontcementet rögzítésként, amely azonnali stabilitást tesz lehetővé. Megteremtette a csípőízületi totalis endoprotézis sikerének alapjait: a stabil mesterséges csípőízületet, melynek a csontban fixen rögzített alkotóelemei csekély súrlódás mellett megvalósítják az ízület fájdalmatlan mozgását. Módosításainak száma és fajtái szinte áttekinthetetlenek. Lényegében az általa bevezetett protézist alkalmazzák szerte a világban, vagy későbbi módozatait. Méltán nevezik mindenütt „gold standard” megjelöléssel.
Kinél és mikor végezzük az ízületpótló beavatkozásokat?
Eredetileg, amikor még nem ismertük eléggé a teljes csípőízületi protézis beültetés hatásosságát, a protézis élettartamát, a műtét elsődleges javallata azoknak a 65 év feletti betegeknek elviselhetetlen fájdalma volt, akiknek panaszait hagyományos konzervatív kezeléssel nem lehetett megszüntetni. Miután a műtét sok betegen történt beavatkozás után hosszú időre is hatásosnak bizonyult, több műtéttechnikai újdonság bevezetése után a javallatot kiterjesztettük fiatalabb betegekre is.
Mai álláspontunk szerint az endoprotézis beültetés a következő betegségekben lehet indokolt:
- Gyulladásos ízületi betegségek ízvégeket roncsoló formája (reumás ízületi gyulladások).
- Elsődleges és másodlagos ízületi porckopás.
- Felnőttkori ismeretlen eredetű combfej elhalás.
- Combnyaktörések utáni ízületi elváltozások.
- Ízületbe hatoló törések utáni állapotok.
- Gennyes ízületi folyamatok gyógyulása utáni állapot, mely különleges óvatossággal kezelendő.
- Merev csípőízület (kóros helyzetben) mozgó ízületté alakítása.
- Egyéb megelőző sikertelen beavatkozás korrekciója.
- Daganatok eltávolítása utáni ízületi reconstrukció.
A sikeres műtét előfeltétele a sebész rátermettségén és gyakorlatán kívül a megbízható műtéti érzéstelenítés, a műtéti környezet, a műszerezettség, és megfelelő protézis választék.
A sebész személyi adottságaival itt most nem foglalkozunk, mert Magyarországon 1969-ben kezdődtek a művi ízületpótlások, azóta országosan évente többezer műtét történik; csak egy-egy központi intézetben 600-800 műtét – így ez ma rutinszerű beavatkozás.
A műtéti érzéstelenítést az aneszteziológusok csoportja végzi, munkájuk nem a műtőben, hanem az osztályon kezdődik. Ellenőrzik a beteg kivizsgálását és műtéti előkészítését. Gondoskodnak a várható szövődmények elkerüléséről: góckutatás történik a gyulladásos szövődmények kiküszöböléséhez, elvégzik a beteg belgyógyászati előkészítését, gondoskodnak a műtét alatt és után a szükséges vérpótlásról. Ma már a vérveszteség csökkentésére és a vérpótlás megoldására modern eszközök állnak rendelkezésre – ilyen gyógyszer pl. az aprotinin, vagy Trasylol, melyet korábban hasmálmirigy gyulladásoknál alkalmaztak, ma a gyógyszer vérzéscsillapító mellékhatását hasznosítjuk. A műtét csaknem vérmenetes környezetben végezhető, anatómiai biztonságot kölcsönözve a sebész számára. A vérpótlás hagyományos rendszere is változott – idegen vér transzfúzió igényét csökkenti a saját vér levétele, tárolása, majd visszaadása a műtét során. A betegek biztonságosabbnak ítélik ezt a módszert.
A műtét alatti és utáni megelőző események két legfontosabb momentuma a fertőzés elleni védelem antibiotikummal, ill. vérrögképződés elleni gyógyszerek – antikoagulánsok – adagolása megelőző adagban. Ahogy látjuk, az anaesthesiologus feladata rendkívül sokrétű, nem fejeződik be a műtőben, hanem folytatódik a műtét utáni időszakban is az osztályon elkülönített intenzív ellátó részlegen.
Munkájuk nélkül a sebészet nem érhetett volna el sikereket.
A megfelelő műtéti környezet azoknál a műtéteknél, ahol idegen anyag kerül beültetésre, nagy jelentőségű.
A műtéti terület felett keringő fénysávban szabad szemmel is látható-, részecskék potencialisan baktériumhordozóknak minősülnek. Ezek minden hagyományos műtőben jelen vannak, és fertőzéses veszélyforrást jelentenek. Ezért szükséges olyan intézkedéseket foganatosítani, melyekkel csökkenthető ez a veszély.
A hagyományos műtői környezetben történő műtétek után a fertőzéses szövődmények gyakorisága 2% alattira szorult.
Fejlődést jelentett Charnley és mérnök munkatársa, Howorth ultrasterilitást biztosító műtőrendszere, ahol steril levegő exponencialis görbéhez hasonló áramoltatásával kiszorítják a baktériumhordozó részecskéket a műtéti mező felől. Így antibiotikus megelőzéssel, szkafander rendszerű sebészruhával 0,3-0,5%-ra sikerül visszaszorítani a fertőzéses szövődményeket. A méregdrága berendezés később anyagilag megtérül: a gennyes szövődmény ellátása tíz-tizenötszörösébe kerül az egészségügynek az első steril szövődménymentes műtét árához képest, nem beszélve a beteg szenvedéséről.
A megfelelő műszerezettség és protézisválaszték érthető módon a sikeres műtét alapfeltétele.
A betegek csípőízületeinek anatómiai sokfélesége, a különböző csontstruktúra, az életkor, testsúly, várható igénybevétel és még sok féle tényező határozza meg a szükséges protézis anyagát, alakját, felszíni különbségeit, rögzítésének fajtáját.
A protézis és beteg sorsa szempontjából a rögzítés és stabilitás kérdése alapvető fontosságú. Ezt a protézis alakja, anyaga, felszíni kiképzése, a rögzítés mechanikai, vagy ragasztással történő módja alapvetően befolyásolja.
Fiatal életkorban, jó csontstruktúra mellett a mechanikai rögzítés (cement nélküli) megfelelő lehet. Idősebb korban, gyengébb csontállomány esetén inkább a cementes rögzítést választjuk. A protézis anyaga körül csontlebontó és csontujdonképző folyamatok zajlanak. Műtét közben törekedni kell arra, hogy a rögzítés olyan kiterjedésű és erős legyen, hogy azt ne károsíthassák csontlebontó folyamatok, és cement nélküli rögzítés esetén lehetőség nyíljék a másodlagos, biológiai, csontbenövéses stabilitás kialakulására. Ehhez azonban szemben a cementes műtét utáni 6 hétig tartó tehermentesítéssel, itt 3 hónapig tartó teljes tehermentesítésre van szükség. Ez az egyik oka annak, hogy idős korban inkább a cementes rögzítést választjuk.
Kockázat
A műtét előtt, a betegek tájékoztatása során gyakran maga a beteg teszi fel a kérdést: milyen veszélyei vannak a beavatkozásnak?
Nincs veszélytelen műtét. Ez a megállapítás bármely beavatkozásra – a legkisebbtől a nagysebészeti műtétekig – vonatkozik. Ennek a műtétnek is vannak általános és specifikus – kizárólag erre a műtétre jellemző – szövődményei.
Az általános szövődmények más műtétekhez hasonlóan, bármely beavatkozás után kialakulhatnak. Ilyenek például a műtéti utáni tüdőgyulladás, a szívizomszövet oxygen ellátási zavara, súlyos esetben szívinfarktus, a műtéti stressz által kiváltott fekélybetegség, vizeletkiválasztás zavarai, stb.
Az egyik legfontosabb általános szövődmény a mélyvénák thrombozisa, melynek végkifejlete tüdőembóliához vezethet. A fatális szövődmény szerencsére igen ritka.
Mit tehetünk az utóbbi szövődmény megelőzése érdekében?
A műtét előtti vizsgálatokkal, a beteg alapos kikérdezésével tisztázható, hogy a beteg milyen kockázati csoportba tartozik. Ennek megfelelően, de kivétel nélkül végezzük a vérrögképződés megelőzését. A műtét előtti estétől megfelelő gyógyszeres kezelésben részesítjük a beteget – véralvadásgáltást végzünk. A műtétre mindkét alsóvégtagra helyezett rugalmas pólyával, vagy kompressziós harisnyával kerül a beteg. A kíméletes műtéti technika, a célratörő rövid műtét kedvező hatású. A műtét után korán elkezdett torna, az izmok „vénás pumpa” funkciója javítja a vénás keringést. Ez gátolja a véráram lelassulását, az érfalon a rögképződést. A betegek korai, néhány nap után történő felkeltése, a gyógytornakezelés alapvető fontosságú.
A műtétspecifikus szövődmények a műtét során, vagy a korai illetve késői műtét utáni időszak történései.
A műtét során kialakuló szövődmények ér, ideg, csontsérülések lehetnek, melyek a sebészi gyakorlat növekedésével arányosan csökkennek, de a legképzettebb sebész gyakorlatában is előfordulhatnak. A lényeg ezek észlelése, illetve mielőbbi ellátása. Ilyen a protézis esetleges ficama is. A műtét utáni korai időszakban kialakulhat a műtéti területben vérömleny, melynek eltávolítása célszerű, mivel korai fertőzés táptalaja lehet. Az elhúzódó hőemelkedés fertőzés gyanúját keltheti, ám a vérömleny felszívódása is okozhat ártalmatlan hőemelkedéseket.
A műtét utáni késői szövődmények csoportjába tartozik a steril mechanikai és fertőzéses kilazulás.
Itt érdemes egy kicsit elidőzni.
A betegek érdekesen és érthetően teszik fel a kérdést a protézis „kihordási idejét” illetően. Azt szoktuk válaszolni, hogy az irodalmi és saját tapasztalataik alapján a protézisek 95 százaléka 10 év után is jól működik, de 15, sőt 20 éves utánkövetési vizsgálatok is jó eredményről tanúskodnak, gondoljunk csak a Charnley féle „gold standart”-ra, de akár a magyarországi eredményekre.
Mégis, az igénybevétel és eltelt idő függvényében az anyag kopik. A kopástermékek ízületből történő kiürülése a nyirokkésingésen keresztül zajlik, bonyolult mechanizmusok útján. Ennek határt szab a „kirendelt” sejtek elnyelő képessége és egy idő után az elfáradt mechanizmus nem képes az idegen kopástermékek feldolgozására. Reaktív szövet keletkezik, mely benyomulva a csontágy és protézis, vagy ragasztó rétegei közé, megindítja a kilazulást.
A biológiai reakción túl mechanikai károsodás is éri a rendszert. Ugyanis a behelyezett anyagok rugalmassága nem azonos a befogadó csontágy rugalmasságával. Normál állapotban is van elmozdulás az anyagok között, de ez megfelel az igénybevételnek, és nem nagyobb az emberi hajszál vastagságánál.
A fokozott igénybevétel, a nagyobb elmozdulás a rétegek között, a protézis körüli szöveti reakció vezet el a protézis kilazulásához – a rögzítés indadequáttá válik.
Ez egy fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó folyamat, melynek megoldása azoknak a sebészeknek a feladata, akik a revisios műtétek végzésében megfelelő gyakorlattal és technikai felkészültséggel rendelkeznek.
A fertőzéses szövődmények gyakorisága szerencsére csökkenő tendenciát mutat. Ellátásuk igen nehéz, bonyolult, hosszadalmas. Bakteriológiai vizsgálatsorozat eredményei alapján, antibiotikus védelemben történő beavatkozásokat jelent, legtöbbször a protézis és minden idegen anyag eltávolításával. Ma már sikerrel kecsegtetnek a részben azonnali, részben kétszakaszos műtéti megoldások is, ahol új protézis beültetése történik néhány hónapos várakozás után. Ha mégis protézis nélküli állapot visszahagyása mellett döntünk, ez nem jelent katasztrófát, mert általában jobb helyzetet eredményez, mint az eredeti protézis beültetés előtti állapot volt. Az ízület rendszerint fájdalmatlan. A jól mozgó, un. „lengő csípő” instabilitása miatt segédeszközt ajánlunk, ez gyakran két, esetleg egy bot is lehet.
Az ízületi protézisműtétek a mozgásszervi sebészet egyik legnagyszerűbb vívmányát jelentik. Gyakorlata az ortopédián belül lassanként önálló tudomány, melynek sikere bölcs megfontolásokon alapul a beteg és orvosa részéről egyaránt. | | |
|
| Csípőprotézisre várva... | Csípőprotézis műtétre várva
Dr. Vajda András egyetemi adjunktus
Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika
Kiadó: Golden Book Kiadó
Budapest, 2000.
64 oldal.
A csípőízület kopása (arthrosis) az ízület fájdalmával, mozgáskorlátozottsággal és sántítással állapot, melynek előfordulása olyan gyakori, hogy csaknem bizonyosan előfordul az ön családjában, ismeretségi körében is. Fontos tudni, hogy az esetek jelentős részében a pihentetés, gyógyszeres és fizioterápiás kezelés sokáig egyensúlyban tartja a beteg panaszait és tűrőképességét, azonban számos esetben előbb-utóbb csak műtéti megoldás segít. A leggyakoribb műtét, melyet e kórkép esetén végeznek, a csípőprotézis beültetés. Az újságok és a televízió is szélesítette az erről szóló ismereteket, amikor beszámoltak évekkel ezelőtt II. János Pál pápa, majd 1996, illetve 1997 végén, a 90 éven felüli Erzsébet angol anyakirálynő (a Queen Mother) kétoldali, sikeres műtétjéről.
Magyarországon az 1960-as évek közepe óta végeznek ilyen műtéteket az ortopédiai és baleseti sebészeti osztályokon. Manapság évente több ezer protézis kerül beültetésre. A gyakorló orvosok a fokozódó munkatempó mellett nem mindig találnak lehetőséget, hogy a betegekben természetesen felébredő érdeklődést minden részletre terjedően kielégítsék. Ezen tájékoztató abból a célból készült, hogy a gyakran felmerülő kérdésekre választ adjon a mindennapi ember számára.
A beteg csípőízület
A csípőízület kóros elváltozása esetén a két ízfelszínt borító sima porc felszín károsodik, felrostozódik, elvékonyodik, lecsiszolódik, és sokszor az alatta levő csontfelszínig lekopik. A gömbcsukló jellegű funkció ily módon zavart szenved, a felszínek elcsúszása egymáson egyre kevésbé sikerül, és a fájdalom fokozódik. Ez mindig együtt jár az izmok védekező feszülésének kialakulásával, így próbálja a szervezet csökkenteni a fájdalmas mozgás kiterjedését. Az állandóan feszülő izomzat a fájdalmak fő forrása. Az izületben kóros folyadék gyülem halmozódhat fel, peremein, a szalagokban csontfelrakódások jelennek meg, tovább szűkítve a mozgást. Az ízület teljesen el is merevedhet. A röntgen vizsgálat kitűnően alkalmazható arra, hogy ezt a jelenségsorozatot képszerűen megjelenítse.
Milyen előidéző tényezők játszanak szerepet az ízület korai elhasználódásában?
Vannak esetek, amikor a leggondosabb vizsgálat sem tudja megállapítani, mi okozta a csípő porckopását. Az orvostudomány fejlődése lehetővé tette, hogy számos, korábban ismeretlen okú arthrosis esetén kiderítsük a kór okát. Továbbra is előfordulnak olyan esetek, melyeknél semmilyen korábbi betegség nem igazolható, és ilyenkor a biológiai elöregedés, a létrejövő degeneratív elváltozások szerepelhetnek, mint a porckopást előidéző tényezők.
Az esetek jelentős részénél korábbi, gyermek-, vagy felnőtt korban lezajlott betegség okozza a porc pusztulását. Ezek között leggyakoribb a későn felismert veleszületett csípőficam vagy dysplasia, a gyermekkorban előforduló ún. Perthes kór, mely a combfej keringési zavarával függ össze, a serdülőkorban fellépő, hormonális zavaron alapuló, és gyakran későn felismert combfej elcsúszás (epiphyseolysis), izületi sérülések és gyulladások. A felnőtt kori betegségek között a leggyakoribb a combnyak törése, mely sikeres egyesítő műtétet követően is, az esetek egy részében, a combfej vérellátási sajátosságai miatt annak elhalásához vezet, a reuma és egyéb eredetű ízületi gyulladások, valamint a combfej ismeretlen okú, vagy cukorbetegség, alkohol túlfogyasztás, bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező elhalása.
Először reggel, felkeléskor az ember úgy érzi, mintha csípője berozsdásodott volna, de néhány perc után a mérsékelt fájdalom és merevség eltűnik. Hosszabb ülés vagy fekvés után a jelenség megismétlődik. Az ízület mozgáspályája fokozatosan lecsökken, a fájdalom és a mozgás-korlátozottság miatt egyre jobban sántít az illető. Lágyékba, a combba, vagy a térd felé sugárzó fájdalom is gyakori. E fájdalom később nyugalomban is jelentkezik. A járóképesség csökken, nehezen tud zoknit, cipőt húzni.
A háziorvos általában valamilyen gyógyszeres kezelést, fájdalomcsillapítókat, izom görcsoldókat, gyulladás gátló szereket ír fel. Ha ezek hatása nem elégséges, reumatológiai kezelések, fizioterápia késleltetheti a panaszok rosszabbodását. Azonban az idő nem gyógyít, a porc kopása változó sebességgel ugyan, de halad előre. A panaszok persze változnak, összefüggenek az időjárással, lelkiállapottal, munkahelyi problémákkal, de a tendenciájuk általában fokozatosan romló irányú.
Mikor érkezett el a protézis műtét ideje?
A műtét idejének meghatározása a kezelés egyik sarkalatos stratégiai tényezője. Minden beteg másképp viseli el a fájdalmat és a mozgás beszűkülést, egyénileg változóak az életminőséggel szemben támasztott igények is. Döntő szerepe van tehát a műtét időpontjának megválasztásában a tűrőképességnek. Ha a fenti kezelési módok már hatástalanok, és a klinikai, valamint a röntgen vizsgálatok a diagnózist igazolják, a járó betegeket konzultáló orvos, számos körülményt tekintetbe véve, felajánlhatja a protézis műtétet. A javallatnál mérlegelik a diagnózist, a beteg korát, testsúlyát, kísérő betegségeit. A betegek rendszerint néhány hét vagy hónap múlva kerülnek műtétre, koruk, panaszaik súlyossága és egyéb tényezők függvényében.
A protézis műtétet 1-2 évtizeddel ezelőtt igen ritkán ajánlották 60 éves kor alatt, mert a beépített műízületek kopásállósága, biztonságos működése korlátozott volt. A jelenleg hozzáférhető protézisek anyagminősége és a műtéti technika fejlődése lehetővé tette, hogy ma már indokolt esetben gyakran kerülnek műtétre fiatalabb korú páciensek is. Az anaesthesiológia és belgyógyászat fejlődése és e műtétek terén nyert széleskörű tapasztalat biztosítja, hogy számos kísérőbetegség egyensúlyba hozható és tartható, így nem képeznek műtéti ellenjavallatot.
A protézisek fajtái
Cementes (ragasztós)
A ma már klasszikusnak mondható ún. cementes rögzítés mintegy 4 évtizedes múltra tekint vissza. Ezen implantatum család lényege, hogy a műanyagból, leggyakrabban magas molekulasúlyú polietilénből készült vápát és a combcsontba illeszkedő szárat a csont és az implantatum közé betöltött, gyorsan szilárduló akrilát szerkezetű kötőanyag rögzíti helyére.
Cement (ragasztó) nélküli
A cement használatának elkerülése akkor került előtérbe, amikor kiderült, hogy amennyiben a cement és a protézis felszínén bekövetkezett lazulás miatt a protézis cseréjére van szükség, a csontba kötött cement eltávolítása nehéz, és a leggondosabb technika esetén is károsodhat a környező csont. A cement nélküli módszert különösen fiatal korban szükséges műtéteknél ajánlják, amikor nagy valószínűség szerint szükség lesz a későbbiekben protézist cserélő, ún. revíziós műtétre. Ezen protéziseknél a csontos vápába csavarmenetes vagy mechanikai befeszítéses módszerrel rögzítenek egy nagy szilárdságú fém fészket, melybe ugyancsak magas molekulasúlyú polietilénből készült műanyag vápa illeszkedik. A szár különböző fémekből készül, és felszínét egyenetlenre munkálják meg, illetve porózus, speciális burkolattal látják el, lehetővé téve, hogy a csontszövet, benőve az egyenetlenségekbe kellően rögzítse az implantatumot. Ezen rögzülés a tapasztalatok szerint mintegy három hónapot igényel, ezért a cement nélküli protézis műtét után legalább ennyi idő tehermentesítés szükséges, a beteg mankóval vagy járókerettel közlekedik.
Eltekintve az olyan csípőtáji törésektől melyek a klasszikus rögzítő módszerekkel nem kezelhetők, és azonnali protézisműtét tesznek szükségessé, a betegek általában hetekkel-hónapokkal előre tudják, hogy műtétjük lesz, és annak kitűzött időpontja is ismeretes. A műtét sikere, a szövődmények elkerülése végett egy sor teendő van, melyeket a háziorvosod segítségével végre kell hajtani.
A kórházban
A befekvést követően az osztályos orvos és az anaesthesiológus ellenőrzi az állapotodat, és szükség szerint intézkednek az esetleg hiányzó vagy kiegészítő vizsgálatok lefolytatásáról. Meggyőződnek arról, hogy nem áll-e fenn olyan akut betegség, bőr- vagy légúti fertőzés, mely a műtét elhalasztását követelné. Az operáló orvos a röntgen filmek alapján megtervezi a protézis típusát és valószínű méretét. Részletes tájékoztatást kapsz írásban és szóban a műtét részleteiről, annak várható következményeiről, és aláírod a jogilag is kötelező műtéti beleegyezési nyilatkozatot. Ha bármilyen kérdés merül fel, a műtét előtti pár nap alatt ezt orvosod megválaszolja.
Fiziotherápia (műtét előtti felkészítés)
A műtét előtt gyógytornász is felkeresi, és betanítja a közvetlen műtétet követő időszakban kulcsfontosságú légzési és mozgás újrakezdési gyakorlatokat. Ezeknek egyrészt célja, hogy a műtét utáni legnehezebb periódusban, amikor a fájdalom sokszor heves, a beteg tudatosan átszellőztesse a tüdődet, elkerülve a váladék pangását és a fenyegető tüdőgyulladást. Másrészt, a végtagok mozgatásával, beleértve az operált végtagot is, a vérkeringés helyreáll, és így jó eséllyel megelőzhető a trombózis és embólia rettegett szövődménye.
A könyv a továbbiakban ismerteti a műtét részleteit, az érzéstelenítés fajtáit, a műtét lefolyását, a műtét utáni teendőket, a lábadozás és utókezelés fázisait. Tárgyalja a gyógytorna és a segédeszközök tárgykörét.
Kitér a lehetséges komplikációk és a protézisek várható élettartamának ismertetésére, az utánkövetés módszereire.
A csípőprotézisről szóló cikkek és könyvek száma több tízezerre tehető. Magyarországon azonban tudomásom szerint nem jelent meg olyan kiadvány, amely a beteg számára is érthetően, gyakorlati oldalról foglalja össze ezen kérdéskört. Betegeink természetesen számos kérdést tesznek fel műtét előtt, és minden orvos igyekszik felvilágosítani páciensét a jogszabályoknak és lelkiismeretének megfelelően. Azonban nem mindig jut a beteg eszébe, mit is akart kérdezni, és nem mindig van idő felgyorsult életünkben, hogy szóbeli magyarázattal kellően tisztázzunk minden rutin részletet.
Ezért is remélem, hogy az olvasó hasznát veszi majd ezen útmutatónak. Amennyiben további kérdéseid támadnak, orvosod bizonyára csakúgy, mint magam, készséggel igyekszünk ezekre válaszolni.
Dr. Vajda András
egyetemi adjunktus
Semmelweis OTE Ortopédiai Klinika
Karolina út 27. Budapest
Tel: 466 6611
e-mail: vajand@hermes.sote.hu
Gyakori kérdések - válaszok
1. Miért kopott el a csípőízületem?
Korábbi vagy gyerekkori betegség, baleset, anyagcserezavar okozhatta, az esetek egy részében azonban nem lehet biztos kiváltó okot kimutatni.
2. Javulhat a csípő porc kopása, ha kímélem és az előírt gyógyszereket szedem?
A porcszövet állapotának javítására nincs biztos módszer. Kímélettel és kezelésekkel a romlás sebességét lehet csökkenteni.
3. Korábban már volt a csípőm operálva. Ez mennyiben befolyásolja a protézis sikerét?
A mai műtéti technika mellett a korábbi műtétek általában csak elhanyagolható mértékben emelik a protézis műtét kockázatát.
4. Elkerülhetem a műtétet?
A protézis műtét javallatát a beteg panaszai alapján a beteg és az orvos határozza meg. Ha a panaszok elviselhetőek, vagy a családi, munkahelyi körülmények kedvezőtlenek, a műtét halasztható.
5. Mindkét csípőm beteg. Lehet egyszerre operálni?
Csak egészen kivételes esetekben végzünk egyszerre két oldali műtétet. Általában 6 hónap múlva végezzük a másik oldali beavatkozást, hogy időt adjunk a szervezet regenerálódásához.
6. A fájdalom miatt nem tudok mozogni, és 15 kilót híztam. Rontja ez a műtét esélyeit?
A túlsúly előnytelen a műtét utáni lábadozásnál, és fokozott megterhelést jelent a műcsípőre is. Célszerű orvosi ellenőrzéssel a súlycsökkentés.
7. Ha repülőn akarok utazni, belépésnél kimutatja a biztonsági fémdetektor a bennem levő fém műcsípőt?
Tapasztalatok szerint ezt a detektor nem érzékeli. Ha mégis jelez, a műtéti heg elég bizonyíték a fém eredetére. Kívánságára kaphat magyar és angol nyelvű igazolást is a műtétről erre a célra.
8. Holnapután be kellene feküdnöm a műtétre, de lázas lettem, háziorvosom influenzát gyanít. Feküdjek be?
Ne feküdjön be fertőző betegség gyanújával. Telefonáljon az intézetbe, ahova az előjegyzése szól, és kérjen időpontot gyógyulása utánra.
9. Mikor lehet felkelni az ágyból a műtét után?
Általában a 3-4 napon, segédeszközzel (mankó vagy járókeret), és a gyógytornász segítségével és irányításával. Az operált végtagra rá szabad terhelni cementes protézis esetén. Cement nélküli protéziseknél általában csak a műtéttől számítva 3 hónap múlva, kontroll röntgen után, operáló orvosa engedélyével szabad teljes terhelést alkalmazni.
10. A bal lábam hosszabb, mint a jobb. A műtétnél ki lehet majd egyenlíteni a különbséget?
Általában teljesen, vagy részben korrigálni lehet a végtag hosszkülönbséget.
11. Műtét előtt lábaim egyforma hosszúak voltak, de műtét után hosszkülönbséget érzek.
Vannak esetek, ahol technikai okokból a protézisműtét után alakul ki hosszkülönbség. Ha később a másik oldal kerül műtétre, az alsó végtagok hossza nem mindig, de a legtöbb esetben kiegyenlíthető.
12. Miért nem altatnak a műtét során?
A rutinszerűen alkalmazott gerincérzéstelenítés sokkal biztonságosabb, és a ritkán fellépő enyhe fejfájáson kívül nincs mellékhatása.
13. A protézis platinából készül?
A gyakran feltett kérdésre a válasz: Nem. A protézisek anyaga számos különleges és költséges fémötvözetfajta, azonban nem platina.
14. Nem kopik el a protézis?
A legtöbb protézisnél a combcsontba illeszkedő ú.n. szár fémből készül, a medencecsontba épített ú.n. vápa pedig különleges műanyagból. A két anyag felszíne közötti súrlódás olyan kicsi, hogy kopás tekintetében a mai protézisek várható élettartama meghaladja a másfél – két évtizedet. | | |
|
| Osteoporosis - Betegklubok | Dr. Bossányi Ada
egyetemi adjunktus
tudományos szaktanácsadó
SE ÁOK Ortopédiai Klinika
Az osteoporosis betegklubokról
dr. Bossányi Ada, dr. Barth Marietta, dr. Somogyi Péter
A civil kezdeményezéseknek, önsegélyező csoportok alakulásának Hazánkban nincsenek jelentős hagyományai.
Az elmúlt 50 évben a hatalom és a közintézmények arra szoktatták a lakosságot, hogy a dolgok jól vagy rosszul, de maguktól mennek. Az egészség megőrzése a betegségek gyógyítása is központi feladatnak tűnt.
Ez az életfelfogás és a velejáró passzív magatartás nem változik könnyen.
Az osteoporosissal foglakozó orvosok külföldi tanulmányutaikon hallhattak először osteoporosis betegklubokról, amelyek részben a széleskörű ismeretterjesztést és a betegtájékoztatást, részben önsegélyező szerepet vállaltak és érdekképviseletet valósítottak meg.
Kiterjedt kapcsolatteremtés képezi a bázisát tevékenységüknek. A szervező és vezető szerepet lelkes , aktív civilek vállalják.
Hasonló klub hazai kezdeményezésének gondolata 5 évvel ezelőtt merült fel. A gondolatot tett követte és 1993-ban Budapesten megalakult az első . Örömmel vették dr. Marton István és dr. Bálint Géza akkori főorvosok kezdeményezését, a klub célkitűzéseit.
Az Osteoporosis Betegklub a Mozgássérültek Országos Egyesületeinek Szövetségéhez / MEOSZ / tartozó önálló társaságként 1993-ban alakult .Sikeres folyamatos működését bizonyítja, hogy azóta már 450-re emelkedett a tagok létszáma.
A budapesti Osteoporosis Betegklub működése:
A klubtagok havonta egyszer tájékoztató előadásokat hallgatnak meg a betegségükkel kapcsolatban álló legszélesebb témakörökben. Az előadásokat többnyire orvosok tartják. Az osteoporosissal foglakozó szakterületeken kívül a távolabbi témák is helyet kapnak a psychologustól az andrologusig és a gerontologustól a természetgyógyászig. Minden összejövetelen gyógytorna betanítás is folyik és gyógytornára is járnak a klubtagok különböző intézményekbe. Gyógyszergyári támogatással uszodabérleteket is kaptak, több ízben úszásoktatást is szerveztünk. Sikeresek a közös kirándulások és néhány alkalommal szórakoztató műsor, sőt divatbemutató is szerepelt a programokban. Az ismeretterjesztés kiterjedt a hozzátartozók tájékoztatására is . A legfőbb gondunk jelenleg az, hogy a klubtagok önálló kezdeményező tevékenységét, aktív szerepvállalását nem tudjuk elindítani. Néhány orvos folyamatos szervező tevékenysége biztosítja a programokat a klubtagok passzív részvétele mellett. Kisebb csoportok alakulását és saját érdekképviseletük vitelét képtelenek vagyunk megoldani, pedig minél nagyobb a létszám , annál személytelenebbé válnak az összejövetelek. Ennek magyarázatát a bevezetőben leírt magyarországi sajátosságban látjuk és reméljük, hogy tudunk ezen majd változtatni.
Budapesten és vidéken is szerveződtek az elmúlt években Osteoporosis és Menopauza Szakrendelőkhöz csatlakozó betegklubok. 1996-ban a MOOT tatai Kongresszusán Kerekasztal Konferencián találkoztak a klubok vezetői és a hasznos tapasztalatcsere nyomán ezévben az Egerben rendezendő Osteoporosis Kongresszuson hasonló összejövetelt szervezünk.
Ebben a rovatban szeretnénk helyet adni a klubok beszámolóinak és várjuk tapasztalataikat, javaslataikat. | | |
|
| Osteoporosis - Megelőzés | Dr. Bossányi Ada
egyetemi adjunktus
tudományos szaktanácsadó
SE ÁOK Ortopédiai Klinika
OSZTEOPORÓZIS ÉS MEGELŐZÉSE
Az átlagéletkor emelkedésével világszerte nő az időskori betegségek előfordulása. Közülük az egyik legjelentősebb az oszteoporózis. „Néma járványnak" is nevezik, mivel lassan fokozatosan alakul ki és hosszú ideig tünetmentes, mígnem az első csonttörés hívja fel a figyelmet a már kialakult betegségre.
A csontritkulás a csonttörések következtében súlyos, sok szenvedéssel, mozgáskorlátozottsággal járó betegség. A gerincgörbület fokozódása a csigolyák összeroppanása, lelapulása következtében szív- és légzőszervi rendellenességeket okozhat. A cipőtáji törések halálozása magas, l5-20%.
Az oszteoporózis költséges betegség. A kezelés, a csonttörések ellátása és a mozgáskorlátozott betegek rehabilitációja, gondozása nagymértékben terheli az egészségügyi költségvetést, a társadalmat és a családot. Magyarországon jelenleg 500 000 nő és 300 000 férfi szenved ebben a betegségben és még egyszer ennyi a veszélyeztetett személy. A csípőtáji törések száma évenként 16000.
Az Európai Unió tagállamainak költségvetését
az oszteoporózisban szenvedő betegek kórházi ellátásának költségei évente több mint 3,5 milliárd ECU-vel terhelik
Ezek a betegek jelenleg félmillió ápolási napot töltenek kórházban évente, és ez várhatóan megkétszereződik az elkövetkező 5O év során.
Az Európai Közösség l999-ben felhívta a kormányok figyelmét arra, hogy „ az egészségügyre nehezedő megnövekedett igények kielégítésére hatékony tervek készüljenek és megtörténjen az erőforrások megfelelő újraelosztása. A csontritkulás megelőzése a folyamatos egészség-megőrzési programok, valamint az egészségügyi szakoktatás és képzés fontos prioritásává kell váljon.”
A profilaxist csecsemőkorban kell kezdeni A fejlődő csontváznak sok kalciumra, ásványanyagokra, vitaminokra és fehérjére van szüksége. Az izomerősítő fizikai aktivitás főleg ebben a korban jelentősen fokozza a csontképzést.
Az élet első 3O évében alakul ki a maximális csonttömeg és a terhelésnek ellenálló csontszerkezet. Ez a bázisa a későbbi csontvesztésnek, nagymértékben meghatározza a későbbi oszteoporózis mértékét.
Ezért választotta az ez évi Oszteoporózis Világnap mottójául az
„INVESZTÁLJ A CSONTOKBA”
jelmondatot.
Invesztálnunk kell a csontokba építőanyagokat és fizikai aktivitást, ami az építőköveket a csontba beépíti. A gyerekeket és a serdülőket meg kell tanítani és rá kell szoktatni az un. „csontvédő életmódra”. A csontanyagcserét károsító túlzott mennyiségű Cola fogyasztás, alkoholizálás, dohányzás, tartós fogyókúrák kerülése a fiatalok nevelésének része kell legyen..
Invesztálni kell az egészséges, vegyes táplálkozás és a testedzés feltételeinek biztosítására. A tej- és tejtermékben gazdag étrend költséges. A testedző sporttevékenységhez helyet és időt kell a fiataloknak biztosítani.
Az egészségmegőrzésnek, a csontok védelmének az oktatásban helyet kell kapnia.
Invesztálnunk kell időt és fáradságot nem kímélve az ismeretterjesztésre, amely a lakosság minden korcsoportját el kell érje.
A jövő generáció sorsa a kezünkben van.
2000.10.13. Dr. Bossányi Ada | | |
|
|
 | | 2008. július 25. | | Kristóf, Jakab napja | | Időjárás | | Min / Max: 17 °C
/ 24 °C
| | Légnyomás: 1008 mb
| | Szélsebesség: 14 km/h |  |
 | | Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ] | |
 | Rendszerünk a MS Internet Explorer 6-ra, 800X600-as felbontásra optimalizált.
A Java és Active-X alkalmazások futtatását engedélyeznie kell az optimális megjelenítéshez. [ Kattintson ide ] az IE legfrissebb verziójának letöltéséhez! | |
|
