Információk a bőrrákokról

Hönigsmann professzor, a bécsi Egyetemi Kórház Bőrgyógyászati osztályának vezetője így írt cikkében: "Minden bőrgyógyász tanúsíthatja: a rákos megbetegedések fele újabban a bőrrák és ezek 2/3-a a napsugarak káros hatásaira vezethetők vissza. Ugyanakkor elmondhatjuk, nem a napsugárzás jelent közegészségügyi problémát, hanem ahogy mi a napon viselkedünk."

A túl sokáig tartó, vagy túl gyakori napozás, a nem eléggé hatékony napvédelem következményei késleltetett bombaként eszünkbe juttathatják azt, hogy bőrünk nem valamiféle védőpajzs, hanem élő szerv. A megoldást is talán ismerjük: Védelem és megelőzés. A bőrrákos daganatok nagyobbik része szerencsére jóindulatú, ám esztétikailag nagyon zavaró és veszélyes dolog. A dermatoonkológiában is érvényes, hogy a gyógyulás esélyei a korai felfedezés időszakában a legjobbak. A bőrdaganatok könnyen észrevehetők, mégsem ritka a súlyos szövetpusztulással járó, befolyásolhatatlan hámdaganat, illetve a feltartóztathatatlanul disszeminálódó, magas mortalitású melanoma. A korai daganatok felismerését nehezíti, hogy gyakran egyéb, nem malignus dermatózisra emlékeztetnek, nem keltve daganat gyanúját.

Gyakorlati útmutató korai bőrdaganat kórismézéséhez
1. Hámeredetű daganatra utal a kültakarón észlelt, lassú növekedésű, hámképződési rendellenességet mutató, fájdalmatlan képlet, mely az alkalmazott külső kezelésre változást nem mutat. A hangsúly a változáson van, hisz megfelelő kezelés gyógyulást, rosszul megválasztott terápia romlást eredményez. A gyakorlatban maximum 4 hét elegendő arra, hogy az elkezdett terápia hatása lemérhető legyen.
2. A melanocytarendszer rosszindulatú daganatára, a melanoma kialakulására más jelek utalnak. A korábban meglevő pigmentált naevus növekedése, alakjának, felszínének vagy színének változása a figyelmeztető jel. Egyes esetekben a viszketés az egyetlen figyelemfelhívó tünet. Azonban megelőzően ép bőrön is kialakulhat a pigmentált, viszonylag gyorsan növekvő, szabálytalan képlet! A vérzékenység már korántsem korai klinikai jel, mint ez a melanomáról a köztudatban él! A bőrdaganatok helyes diagnosztizálása elsősorban a bőrgyógyászoktól várható el, de valamennyi, beteget vizsgáló orvos, elsősorban háziorvos óriási szolgálatot tehet, ha felfigyelve a kültakaró malignitásra gyanús elváltozására, szakorvoshoz irányítja betegét. A leggyakoribb precancerozisok és bőrtumorok klinikai jellegzetességeinek rövid felvázolásával ezt a tevékenységet igyekszem
segíteni.

A hám legalsó rétegéből eredő borrák, a basalioma (bazalióma)
A basalioma többnyire a napfénynek kitett borterületeken keletkezik. A daganat eleinte apró, fénylő, tömött csomó a bőrön, amely nagyon lassan nő, néha olyan lassan, hogy fel sem tűnik az új növedék. Az egyes daganatok növekedési sebessége azonban nagyon eltérő lehet, némelyikük évente 10 millimétert is nőhet. A basaliomák kifekélyesedhetnek, vagy var keletkezhet a közepükön. Néha laposan növekednek és heget utánozhatnak. A basalioma szegélye némelykor gyöngyházfényű lehet. A bőrrák időnként vérezhet, majd pörkösödhet és gyógyulhat, ennek alapján a beteg sokszor azt gondolja, hogy az elváltozás nem bőrrák, hanem csak egyszerű seb. Ez az időnkénti kisebesedés és gyógyulás valójában a basalioma vagy spinalioma jellegzetes tünete. A basaliomák ritkán adnak áttétet a test távoli részei-be, inkább a környező szöveteket roncsolják. Ha a basaliomák a szem, száj, csont vagy az agy közelében növekednek, behatolásuk következményei súlyosak lehetnek. A legtöbb betegen azonban csupán a bőrben növekednek. Mindazonáltal a basaliomák korai eltávolításával megelőzhető az alattuk fekvő szervek károsodása.

Kórisme és kezelés
Az orvos a basaliomák többségét ránézésre felismeri. A kórisme megerősítésének szokásos módja az elváltozásból végzett biopszia (próbakimetszés és szövettani vizsgálat). A rendelőben az orvos általában el tudja távolítani az egész daganatot, lekaparva és elektromos tűvel kiégetve vagy kimetszve. Ezen kezelési eljárások előtt érzésteleníti a területet. Ritkán sugárkezelést is végeznek. A kiújuló daganatok és a hegszerű basaliomák esetén mikroszkópos ellenőrzés melletti sebészi
eltávolítás (Mohs-módszer) válhat szükségessé. A borrák helyi kezelésére kenőcsöket (pl. fluorouracil) nem szabad használni, mert a gyógyult hám alatt daganatterjedést okozhatnak.

Mit tegyünk a megelőzésért?
A napfény pozitívan befolyásolja hangulatunkat, elengedhetetlen néhány anyagcsere folyamathoz, de jótékony hatásának eléréséhez nem feltétlenül szükséges napoznunk. A D-vitamin szintéziséhez a hétköznapjaink során a szabadban eltöltött néhány perc már elégséges, depressziós hangulatunkon pedig már a fény látványa is javít.

Melanoma malignum
Ez a kifejezés egy bőrgyógyászati daganatfajtát jelöl, melynek előfordulása az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megnőtt.

Elsősorban a felnőtt lakosságot érintő megbetegedés, előfordulása nagyon ritka serdülőkor előtt. A statisztikai adatok szerint leggyakrabban a 40 és 50 év közötti életkorban jelentkezik. A legtöbb európai országban csaknem kétszer annyi nő betegszik meg, mint férfi, de az Egyesült Államokban és Ausztráliában a két nem érintettségi aránya nagyjából azonos. A leggyakoribb előfordulási helye nőkön a lábszár és az arc, míg férfiakon elsősorban a törzs, leggyakrabban a hát. Mindkét nemben a 65 év feletti korosztálynál az arc a legjellemzőbb kiindulási terület.

A melanoma gyakrabban fordul elő világos hajú és bőrű, azaz I-es bőrtípusba tartozó egyéneken, különösen, ha fokozott napsugárzás éri őket. A genetikai tényezők szerepe nem egyértelmű, de a népesség egy bizonyos csoportjánál nagyobb a melanoma kockázata. Ezen egyének bőrén már gyermekkortól nagyszámú és különböző formájú festékes anyajegy figyelhető meg. Klinikailag főleg a felső testfélen, a vörösesbarnától sötétbarnáig többféle színű pigmentfolt látható. A növedékek felszíne egyenetlen, szélükön szabálytalan, számuk száznál is több lehet. Hormonális ingerekre (mint pl. fogamzásgátlók, terhesség) a
pigmentfoltok változással reagálhatnak, és előfordulhat rosszindulatú elfajulás is. Ezért az ilyen, atípusos (dysplasiás) anyajegyeket mutató egyének felvilágosítása és rendszeres ellenőrzése félévente, évente javasolt. A bőrgyógyászati vizsgálat során a gyanús elváltozás kiszűrhető, és idejében eltávolítható. A fényvédelem szintén nagyon fontos, mely 15-20 faktoros krémek használatával biztosítható, ezenkívül tudatosítani kell a lakosságban az erőteljes napozási szokások káros következményeit.

Az alábbi felsorolás figyelmeztet arra, hogy mikor kell haladéktalanul orvoshoz fordulni a bőrön észlelt pigmentfolt miatt:

A régebb óta meglévő „anyajegy” alakja, nagysága, színe megváltozik.

A korábban teljesen lapos, foltszerű képlet kissé dudorosabbá, tapinthatóvá válik, esetleg nedvezik vagy vérezget. A gyanújelek között szerepelhet a viszketés is.

Sajnos a felvilágosítás ellenére tartja magát az a hiedelem, hogy az anyajegyekhez hozzányúlni nem szabad, és a betegek így sokszor későn kerülnek orvoshoz. Tilos mindenféle házi szerrel, szemölcsirtóval való ecsetelés, maratás! Alapszabály, hogy a gyakori sérülésnek kitett anyajegyeket lehetőség szerint el kell távolítani. Az egyedüli megoldás és a további következmények megelőzésének módja a korrekt, biztonsági udvarral történő sebészeti eltávolítás, amit természetesen szövettani feldolgozás követ. Csak ennek birtokában lehet a további kezelésről és az ellenőrzések gyakoriságáról dönteni.

A melanoma súlyosságának megítélésében szerepet játszik a szövettani metszetben mért daganat vastagsága, és az, hogy a rosszindulatú sejtek a bőr mely rétegét érintik. Szükség esetén a környéki nyirokcsomók eltávolítására is sor kerülhet.

A bőrgyógyászati daganatok felismerésében előny, hogy az elváltozások a szemünk előtt vannak, nem pedig elzártan a test mélyén. Kellő ismerettel és odafigyeléssel lehetőségünk van a korai felismerésre és beavatkozásra, mely a minél tökéletesebb gyógyulás előfeltétele.

A sugárzások hatásai

A nap ultraibolya sugarainak vannak káros hatásai is, melyeket két csoportra oszthatunk. Az első csoportba tartoznak a közvetlen hatások, amelyek a napozás után néhány órával jelentkeznek. Ilyenek a napégés, a bőrszárazság, a szem szaruhártyájának gyulladása, valamint a szervezetünk fertőzések elleni védelmének, az immunrendszernek a legyengülése. A napozásnak ez utóbbi káros hatását talán kevesen hangsúlyozzák, pedig ilyenkor fokozottan érzékenyek vagyunk számos gyulladásos megbetegedésre. A második csoportba tartoznak a napozás után évekkel, évtizedekkel megjelenő tünetek, melyekre közösen jellemző, hogy elvben már egyetlen leégés után kialakulhatnak, azonban a napon életünk során eltöltött idővel párhuzamosan, egyre valószínűbbé válik megjelenésük. Ilyenek a bőr idő előtti öregedése, ráncosodása, vagy a bőrrákok kialakulása, illetve a szemlencsén szürkehályog képződése. A káros hatásokért a nap legkeményebb ultraibolya sugarai a felelősek, amelyek szerencsére csak nyáron, 11 és 15 óra között jutnak el hozzánk.