Előszó

IPPF
 

Az Nemzetközi Családtervezési Szövetségnek a szexuális és reprodukciós jogokról szóló Chartája a Szövetség válaszát tartalmazza a szexuális és reprodukciós jogok emberi jogi fogalmakkal történő meghatározásának kihívására. A Nemzetközi Családtervezési Szövetség Vision 2000 című, 1992-ben több mint 140 ország családtervezési tagszervezete által elfogadott stratégiai programja azzal a feladattal bízta meg a Szövetséget, hogy dolgozza ki "a Nemzetközi Családtervezési Szövetség jogokra vonatkozó alaptörvényét, amely a szexuális és reprodukciós egészséghez való jog etikai keretéül szolgál". A Charta azokat az emberi jogi összefüggéseket tartalmazza, amelyeknek megfelelően a Szövetség a szexuális és reprodukciós egészség és jogok területén hivatását ellátja.

Azoknak a fontos ENSZ konferenciáknak a sikerét követően, amelyek sorába az Emberi Jogok Világkonferenciája (Bécs, 1993), a Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia (Kairó, 1994), a Társadalomfejlesztési Csúcsértekezlet (Koppenhága, 1995) és a Nők Negyedik Világkonferenciája (Peking, 1995) tartozik, jelentősen megnőtt a nemzetközi elkötelezettség az emberi jogok iránt általában, és - a fenntartható fejlődéssel összefüggő más társadalmi kérdésekkel együtt - a szexuális és reprodukciós jogok és egészség iránt.

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség, mint a világ legnagyobb önkéntes családtervezési szervezete részese kíván lenni azoknak a világméretű törekvéseknek, amelyek célja, hogy a jogok szöveges kifejtését az emberi életminőség tényleges jobbítása váltsa fel. A Charta felsorolja, hogy a Szövetség mit tekint szexuális és reprodukciós jogoknak; összekapcsolja továbbá az emberi jogi fogalmakat a szexuális és reprodukciós egészség terén megvalósítandó szolgáltatások realitásaival. Így például a Szövetség elkötelezettsége a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog iránt magában foglalja összes családtervezési tagszervezete azon meggyőződését, hogy minden személynek joga van a kényszerű terhességtől, sterilizálástól és abortusztól való mentességhez, valamint tartalmazza eltökéltségüket olyan akciók vállalására más csoportokkal együtt, amelyek eredményeként e jog valósággá válik mind a nők, mind a férfiak számára azokban az országokban, ahol e szervezetek működnek.

A Charta első szövegváltozatait a Szövetség jogi tanácsadójából és a dán tagszervezet ügyvezető igazgatójából álló kis jogászcsoport készítette el; a programhoz támogatást nyújtott a Szövetség Európai Regionális Irodája, amelyet a Szövetség főtitkári posztját előttem betöltő Dr. Halfdan Mahler ösztönzött a folyamat elindítására. A Chartát 1995-ben megvitatta a Szövetség legfelső döntéshozó testülete a Központi Tanács, majd alapos revíziós folyamat kezdődött, melyben minden tagszervezet közvetlenül véleményt nyilváníthatott. Egy interregionális tanácskozáson együtt vettek részt a Szövetség képviselői, valamint Rebecca Cook (Kanada) és Mona Zulficar (Egyiptom) nemzetközi emberi jogi szakértők, hogy biztosítható legyen a különböző kulturális szempontok érvényesülése. A Chartát 1995-ben fogadták el a Központi Tanács találkozóján, majd jóváhagyta az 1995. évi közgyűlés, amelyen minden tagszervezet közvetlenül képviseltette magát.

A Nemzetközi Családtervezési Szövetség és tagszervezetei eltökélten kívánnak munkálkodni a Chartában kifejtett jogok érvényesítése érdekében mind a családtervezési szervezetek programjai keretében, mind pedig más olyan szervezetekkel együttműködve, amelyek minden ember számára a lehető legmagasabb szintű szexuális és reprodukciós egészség és jólét megvalósítását tekintik céljuknak. Remélem, hogy a Charta hozzájárul a jogok valósággá válásához azon nők és férfiak tömegei számára, akik jelenleg nem rendelkeznek a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal, amelyek alapvető emberi jogok és alapvetőek a fenntartható fejlődés szempontjából.

Ingar Brueggemann

Főtitkár