STERILIZÁCIÓ

Pro Familia
 

Maga a név bár latin eredetű, mára elfogadottá vált a magyar nyelvben. Az idegen szavak kéziszótára már évtizedekkel ezelőtt a következőképpen határozta meg a sterilizáció fogalmát: "l. megfosztás a fogamzó vagy megtermékenyítő képességtől; magtalanítás, terméketlenítés; 2. csírátlanítás; a baktériumok megsemmisítése magas hőmérséklet vagy vegyi anyagok segítségével".

Fogamzásgátlásról lévén szó, számunkra a magyarázat első változata a lényeges. A nem kívánt terhességgel szembeni védekezésnek ez a módja azonban nem feltétlenül "magtalanít". A beavatkozás lényege a megtermékenyülés folyamatában szerepet játszó férfi és női ivarsejtek egymásra találásának megakadályozása. Ez történhet a női oldalon a petevezetők (kürtök), férfiakban az ondóvezetékek átjárhatóságának megszüntetésével.

A két nem anatómiai különbözősége miatt a nőkön és a férfiakon végzett sterilizáció nehézségi fokát, esetleges szövődményeit tekintve - nem sorolható azonos csoportba. A petevezetők a hasüregben vannak, ezért lezárásuk csak úgy történhet, ha ide bejutunk. Ez a műtéti beavatkozás mellett - nem csupán egyszerű fájdalomcsillapítást igényel, hanem a mi körülményeink között szinte mindig - altatást és rövidebb-hosszabb intézeti bentfekvést is.

Ezzel szemben az ondóvezetékek viszonylag hosszú szakaszon közvetlenül a bőr alatt futnak, ezáltal sokkal könnyebben hozzáférhetők. Helyi érzéstelenítésben történt apró bőrmetszésből előemelhetők, átmetszhetők, lezárhatók. Ennek eredményeképpen a férfi sterilizáció járóbeteg-rendelésen is elvégezhető.

A beavatkozásnak sokféle módja van. A különféle műtéti megoldások részletes tárgyalása nem lehet a célunk, de a lehetőségek egy-egy nagyobb csoportját érdemes áttekinteni.

Női sterilizáció

Lényegét, a kürtök lezárását, fentebb már említettük. A képletek megközelítésének módja szerint három formája különíthető el.

1.
Szokványos hasmetszéssel (laparotómiával), több cm hosszú, haránt vagy hosszanti sebzést ejtve bejutunk a hasüregbe. Ott felkeressük a két petevezetőt és a folytonosság megszakításával megszüntetjük az átjárhatóságot. Ennek következményeképpen a felhatoló ondósejtek útjában áthatolhatatlan akadály képződik és a megtermékenyülés nem jön létre. A kürtök lezárására több módszer adódik.

a) A hagyományos megoldásokban - különféle műtéti technikákkal - a petevezetéket vagy csak lekötik vagy a lekötések között át is vágják, illetve állományából kimetszenek (1. ábra).

Minél nagyobb a kimetszett darab (azaz minél távolabb kerülnek egymástól az átmetszett végek) annál kisebb a csonkok összenövésének kockázata. Ha ugyanis ez bekövetkezik (nagyon ritkán ugyan, de előfordulhat), a szervezet regenerálódó képességének következtében a folytonosság a két vég között helyreállhat és ezzel a fogamzásgátló hatás megszűnhet.

b) A kürtök falát - speciális eszközöket használva - gyenge elektromos árammal hőhatásnak teszik ki. A szövetek elhalnak (koaguláció) és ezzel a folytonosság megszűnik. A koaguláció is kombinálható át- vagy kimetszéssel két koagulált terület között, vagy ha kürt részletet nem távolítanak el, akkor szóba jön ugyanannak a kürt szakasznak több ponton történő koagulálása a hatás növelése céljából.

c) Lezárhatók a petevezetők külön erre a célra tervezett leszorító eszközökkel is. Használnak műanyag és fém csatokat amelyek rápattinthatók a kürtökre. Vannak rugalmas gyűrűk, amelyek a felhelyezés után olyan szorosan fogják körül a kürt falát, hogy annak üregét teljesen elzárják. A leszorítás mellett ilyenkor egyéb tényező is szerepet játszik a fogamzásgátlás létrejöttében. A szövetek összenyomása miatt a terület vérellátása megszűnik, elhalás következik be. Ez hegesedést eredményez, amely növeli a felhelyezett eszközök blokkoló hatását.

2.
Mini laparotómia. Ez is hasmegnyitással járó beavatkozás, de mint arra a neve is utal, a behatolás lényegesen kisebb, mintegy 1,5-2 cm-es metszésből történik. Ezt a hasfal középvonalában, közvetlenül a szemérem domb fölött ejtik (2. ábra).

Emiatt a pácienst jóval kisebb megterhelés éri: a műtét rövidebb ideig tart, kisebb a műtét utáni fájdalom, rövidebb a kórházi ápolási idő és nem utolsó sorban kozmetikailag is jobban elfogadható, hiszen alig észrevehető műtéti hegvonal marad utána.

Ez a műtéti technika egyidejű hüvelyi manipulációval is jár, mivel egy, a méhbe alulról felvezetett eszköz segítségével a kétoldali kürtöt egyenként be kell forgatni a középvonalban ejtett metszésvonal területébe ahhoz, hogy a beavatkozást elvégezhessék.

Az így látótérbe hozott képleteken mindazok a lezáró módszerek (lekötés, vágás, kimetszés, koagulálás, csatok, gyűrűk felhelyezése) elvégezhetők, amelyeket az előző pontban már részletesen ismertettünk.

3.
Endoszkópos beavatkozások. E korszerű, az utóbbi években nálunk is egyre terjedő műtéti technika lényege az, hogy több centiméteres seb ejtése nélkül juthatunk be a test különböző üreges részeibe - jelen esetben a hasüregbe - és üvegszálas optika segítségével, a szem ellenőrzése mellett végezhetünk diagnosztikus megfigyeléseket vagy akár műtéti beavatkozásokat (3. ábra).

Sterilizációhoz leginkább hasfali behatolást használnak, de ismert - bár ritkábban alkalmazott - a hüvelyboltozati út is. A beavatkozás lényege a következő: a választott műtéti területben - természetesen érzéstelenítésben (a mi viszonyaink között legtöbbször altatásban) speciális szúró eszközzel nyílást ejtenek, amelybe kb. kisujjnyi vastag fémcsövet tesznek. Ezen át vezetik be a már említett üvegszálas optikát és külső, ún. hideg fényforrást alkalmazva láthatóvá válnak a kismedencei szervek. A műszerhez olyan manipulátorok csatlakoztathatók, amelyekkel az üreges szervekben beavatkozások is elvégezhetők. Így a petevezetők lezárására kidolgozott és korábban említett műtéti megoldások bármelyike elvégezhető anélkül, hogy a laparotómiánál leírt metszéseket megtennék.

Hasfali megoldás esetén általában a köldökgyűrű területét választják a bejutásra. Így a műtétet követően még az az igen kicsi heg sem látszik, amely a behatolás helyén keletkezik. A műtét utáni kellemetlenségek lényegesen kisebbek, a beteg általában a következő napon haza is mehet (vannak országok, ahol mindössze néhány órát tartózkodnak a nők az intézményben).

Mellékhatások, szövődmények

Nincs olyan gyógyszeres kezelés és nincs olyan beavatkozás, amelynek ne lehetne kedvezőtlen következménye. Ez vonatkozik a sterilizáció műtétére is. Mivel a beavatkozás zömmel általános érzéstelenítésben történik, számításba kell venni az altatás egyébként más műtétek esetében is előforduló szövődményeit. Az operatív ténykedésnek is megvan a kockázata: vérzés, más szervek sérülése, gyulladás és ennek későbbi következményei. A szövődmények ugyan ritkák, de nem elhanyagolhatók. Mindezeket figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor és csak az információk birtokában, minden felmerülő kérdésre kapott kielégítő válasz ismeretében ajánlatos a műtétre vállalkozni.

Nagy tapasztalatok, felmérések adataira alapozva kimondható, hogy a női sterilizációnak nincs negatív hatása a szexualitásra. Nem csökkenti a nemi vágyat, sőt nem egyszer arról számolnak be a műtéten átesettek, hogy a nem kívánt terhességtől való félelem megszűntével a szexuális kapcsolat kiegyensúlyozottabbá vált.

Férfi sterilizáció

Mint azt a bevezetőben már említettük, az ondóvezetékek lekötése - a kedvezőbb anatómiai viszonyok miatt - egyszerűbb. Ennek eredményeképpen az egész műtét lényegében sokkal kevesebb kockázattal jár, mint a női sterilizáció. Néhány perc alatt, helyi érzéstelenítésben, járóbeteg-rendelésen is elvégezhető.

Itt is vannak különböző műtéti technikák, amelyek közül csupán a műtéti terület alapján megkülönböztetett két fő csoportot ismertetjük röviden.

1.
A lágyékhajlatban ejtett kétoldali, 1-2 cm-es metszésből keresik fel az ondóvezetéket. Kipreparálás után két - egymástól minél távolabb végzett - lekötés között kimetszenek belőle egy darabot, majd a lezárt végeket visszahelyezve a feltárt szövetek közé néhány öltéssel zárják a sebvonalat.

2.
Ugyanez elvégezhető a herezacskó területén is. A behatolás lehet kétoldali (4. ábra), de egyetlen metszésből is megoldható, ha azt közvetlenül a hímvessző alatt, a középvonalban ejtik. Ebben az esetben is könnyen látótérbe hozhatók a képletek, mivel az ondóvezetékek eléggé mobilisak és beterelhetők a metszésvonalba. Így a műtét fentebb leírt lépései ugyanúgy elvégezhetők és a képződött kicsi heg gyakorlatilag észrevétlen.

Mellékhatások, szövődmények

Ezekkel alig kell számolnunk, mivel a beavatkozás lényegesen egyszerűbb. Néha persze itt is előfordulhat kisebb bevérzés a műtét területében, vagy lobos folyamat alakulhat ki a metszésvonal mentén. Ezek azonban sokkal ritkábbak mint női sterilizáció esetén és megoldásuk is jóval egyszerűbb.

Pszichés trauma fordulhat elő akkor, ha a műtétre jelentkező nem kapott megfelelő felvilágosítást és elegendő információt a beavatkozás lényegéről. Ahogy a nők esetében, itt sem kell attól tartani, hogy a műtét hátrányosan befolyásolná a szexuális életet.

A sterilizáció végleges megoldás

Bár ez a fogamzásgátló módszer sem tekinthető teljes mértékben biztonságosnak (erről korábban már történt említés), a műtét végleges megoldásnak számít. Ez azt jelenti, hogy hatása visszafordíthatatlan. Vannak ugyan mikrosebészeti próbálkozások az átmetszett csonkok egyesítésére, azonban e műtétek eredményessége kicsi. Különösen nagyobb kürt-, vagy ondóvezetékszakasz kimetszése után alacsony a siker lehetősége. Mindezek miatt sterilizációt csak akkor kérjenek, ha a beavatkozást valóban végleges megoldásnak szánják.

Mikor történhet sterilizáció?

A műtét elvégzését szigorú rendelet szabályozza - pontosan azért, mert a termékenységet véglegesen megszünteti. Az indokok alapján két nagy csoport különíthető el: orvosi okból és kérésre végzett sterilizáció.

1. Orvosi okból akkor lehet a műtétet kérni, ha a teherbeesés veszélyének kitett nő olyan súlyos alapbetegségben szenved, amelyben a terhesség kihordása az anya számára életveszélyt jelent. Ilyenkor a beteg kezelésében illetékes intézmény vezető szakorvosa adhat írásos javaslatot a sterilizáció elvégzésére.

2. Csak kérésre, orvosi indok nélkül, igen szigorúan szabályozott feltételek megléte esetén kerülhet sor a műtétre. Irányadó az életkor és a gyermekek száma:

- 30 év alatt, csupán kérésre sterilizáció nem végezhető;

- 31-35 év között 4 élő gyermekkel;

- 36-40 év között 3 élő gyermekkel;

- 40 év fölött gyermekszámtól függetlenül kérhető a műtét.

Mivel a beavatkozás véglegesen és visszafordíthatatlanul befolyásolja a fogamzó, illetve a termékenyítő képességet, a rendelkezés háromhónapos kötelező várakozást ír elő a műtét elvégzése előtt. Ezzel az a cél, hogy ne legyen indokolatlanul elsietett a döntés és a gondolkozási idő alatt maradjon lehetőség a szándék megváltoztatására. Kivételesen elvégezhető a sterilizáció három hónapon belül akkor, ha valamilyen más okból műtét történik, amellyel egyidejűleg a beavatkozást - egy újabb operáció elkerülése érdekében - megcsinálják.

Női sterilizációt kijelölt nőgyógyászati kórházi osztályok és klinikák, férfi sterilizációt ugyanezen intézmények urológiai osztályai végezhetnek.