MÉHEN BELÜLI FOGAMZÁSGÁTLÓ Eszközök

A nem kívánt terhesség megelőzésének modern módszerei közé soroljuk a fogamzásgátlásnak azt a változatát, amelynek lényege a méh üregébe tartósan felhelyezett eszköz, illetve az általa kifejtett hatás.

Első változatának alakja miatt terjedt el a köznyelvben a „hurok” megnevezés. Ez azonban ma már általában nem állja meg a helyét, minthogy a jelenleg használt eszközök formája messze nem hurok alakú. Latin, angol, illetve keverék nyelvű neveinek kezdőbetűiből szerkesztett elnevezések is ismertek, mint pl.: IUP, IUD vagy IUE.

Különböző alakjuk, méretük, nagyságuk ellenére a méhen belüli fogamzásgátló eszközök két nagy csoportba sorolhatók. A klasszikus, ún. „első generációs” műanyag eszközök aktív hatóanyagot nem tartalmaznak. Ezek ma már alig vannak forgalomban. A másik nagy csoportot alkotják azok az ugyancsak műanyag vázú fogamzásgátlók, amelyek valamilyen aktív hatóanyagot is tartalmaznak a hatás fokozása céljából. Ez lehet valamilyen fém (réz, ezüst, arany, illetve ezek kombinációja), vagy hormon (elsősorban sárgatesthormon hatású anyag).

Választék

Magyarországon jelenleg több típus is ismert (ld. ábra), de az 1972-ben forgalomba került egyszerű és két évtizedig eredményesen használt műanyag „Szontágh-hurok” ma már nem kapható. Ismertek olyanok is, amelyekből méretválaszték is van. Azt, hogy a sok változat közül melyiket helyezzük fel adott esetben, sok tényezőtől, így többek között az árától is – függ. A döntés előtt célszerű konzultálni szakemberrel, elsősorban azzal az orvossal, aki majd felhelyezi.

Az ábrából kitűnik, hogy az eszközök végéhez vékony ellenőrző szál csatlakozik. Ennek szerepe kettős. 1) Mint neve is jelzi, alkalmas arra, hogy segítségével ellenőrizzük az IUD helyzetét, mivel a méhszájon át 1–2 cm hoszszan belóg a hüvelybe. Így nőgyógyászati vizsgálatkor, feltárás mellett láthatjuk, hogy helyén van-e a hurok. Ugyanez mosakodáskor önkontrollra is lehetőséget ad: feltapintva a hüvelybe, a nő önmaga is meggyőződhet arról, hogy érezhető-e az ellenőrző szál, megvan-e az IUD? 2) Eltávolításkor ennek megragadásával általában könynyen levehető az eszköz.

Vannak azonban szál nélküli hurkok is, illetve az utóbbi években terjed az a gyakorlat, hogy felhelyezés előtt levágják az ellenőrző szálat. Ennek elsősorban a gyulladásos folyamatok megelőzésében van jelentősége, amelyre a későbbiekben még kitérünk. A szál nélkül feltett eszközök ellenőrzése ugyan nehezebb (de nem megoldhatatlan) és eltávolításuk is többlet tennivalót igényel, az így elérhető kockázatcsökkenés azonban ezt a hátrányt ellensúlyozza.

 Költségek

Bár egy korábbi döntés nyomán a fogamzásgátlók költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) még részben sem támogatja, a több száz, esetenként az ezer forint feletti ár ellenére még mindig a méhen belüli fogamzásgátlók a legolcsóbbak, ha a költségeket egy közösülésre, vagy akár egy ciklusra kalkuláljuk (nem számolva itt a fogamzásgátlás „természetes” módszereit).

Maga a felhelyezés és a hozzá kapcsolódó nőgyógyászati vizsgálat – beleértve a rákszűrést is az OEP által finanszírozott intézményekben ingyenes.

Ki kaphat hurkot?

A jelenleg érvényes rendelkezések szerint csak olyan nő kaphat méhen belüli fogamzásgátlót, aki már volt terhes. Mindemellett nem javasoljuk azoknak, akik még nem szültek, és nem tarjuk ideálisnak azok számára, akik még szülni szeretnének. Leginkább akkor javasoljuk, ha a nő befejezte a családtervezést, azaz több gyermeket már nem akar.

Az előzményben szereplő súlyos kismedencei gyulladás, méhen kívüli terhesség, meglévő belső nemiszervi fejlődési rendellenesség adott esetben ellenjavallatot képez. Ennek megítélése orvosi feladat.

Hatásmód

Hatásukat több támadásponton fejtik ki. Az aktív hatóanyagot tartalmazó ún. medikált eszközök már a felhatoló ondósejteken kifejtik gátló hatásukat. Emellett közvetve befolyásolják a petefészkek, a kürtök és a méh nyálkahártya működését. E hatások összegződéseként érik el a hormonális fogamzásgátlók közel 100%-os biztonságát. Teljes védelmet azonban ezek a fogamzásgátlók sem nyújtanak!

Mikor lehet feltenni?

Több lehetőség is adott az eszköz felhelyezésére.

Leggyakrabban menstruáció idején tesszük fel a hurkot. Ilyenkor terhesség kizárható (ez ugyanis ellenjavallatot képez), a méhszáj általában kissé nyitott és emiatt a beavatkozás kevesebb kellemetlenséggel jár. Többnyire a menzesz első napjától számított 7. nap a határ. Ezt követően a nyakcsatorna már szűkebb, emiatt nem ritkán csak műszeres méhszájtágítás után tehető fel a fogamzásgátló.

Olyan vélemény is ismert (és elfogadott), hogy „sürgősségi” módszerként is alkalmazható a méhen belüli fogamzásgátló eszköz. Ennek lényege az, hogy védekezés nélküli közösülést követően 5–7 napon belül felhelyezve védelmet nyújt a nem kívánt terhességgel szemben. Ilyen formában tehát két menzesz között a ciklus bármelyik napján feltehető az IUD.

Egy másik gyakran alkalmazott mód a gyermekágy lezajlása után, a szülést követő 6–8. héten történő felhelyezés. Ekkorra a belső nemi szervek már visszanyerték a terhesség előtti jellegzetességeiket, a méh megközelíti eredeti nagyságát és a beavatkozás lényegében nem különbözik a menzesz idején végzett felhelyezéstől.

Jó alkalom a fogamzásgátló eszköz behelyezésére az abortusz időpontja. Művi vagy spontán vetélés befejezésekor a méh üres (terhesség nem áll fenn), a nyakcsatorna nyitott (az IUD feltétele könnyű), és az egyébként is alkalmazott érzéstelenítés miatt többlet kellemetlenség nincs.

Újabban helyeznek fel méhen belüli fogamzásgátló eszközt közvetlenül a szülés után is. Erre általában az elbocsátás idején, néhány nappal a szülést követően kerül sor, amikorra a méhszáj tágassága már csökken annyira, hogy kisebb az IUD kiesésének veszélye. Speciálisan ilyen esetekre tervezett eszközök azonban akár már a szülőszobán is behelyezhetők, még a szülőágyon, a lepény távozása után.

Bármelyik lehetőséget is válasszuk, az IUD feltétele után enyhe fájdalom, alhasi görcs, kevés vérezgetés vagy színes folyás előfordulhat. Különösen a menzesz alatti, illetve a két menzesz közötti felhelyezések esetében lehet látványosabb a jelenség. Ilyenkor előfordul, hogy az első havi vérzés korábban jön meg, bővebb és elhúzódó.

Ellenőrző vizsgálatok

Méhen belüli fogamzásgátlót csak rendszeres ellenőrzés mellett lehet viselni. Mivel a legtöbb probléma (kiesés, vérzészavar stb.) tapasztalatok szerint a használat korai időszakában fordul elő, az első kontrollvizsgálatra az első menzesz lezajlása után kell megjelenni. Panaszmentes esetben is tanácsos az ellenőrzés 6 majd 12 hónap múlva, ezt követően pedig évenként.

A rendszeres, évenkénti kontrollok során ismételt nőgyógyászati rákszűrés történik.

Panaszuk felléptekor – függetlenül az ellenőrző vizsgálat esedékességétől – lehetőleg ott jelentkezzenek, ahol a felhelyezés is történt. Itt rendelkezésre áll a beteg kartonja mindazokkal az információkkal, amelyek alapján – öszszevetve a pillanatnyi állapottal – könnyebben eldönthető a tennivaló.

Amennyiben az IUD viselése panaszokat nem okoz és a rendszeres ellenőrző vizsgálatok is mindent rendben találnak, az eszköz évekig fennmaradhat.

Milyen kedvezőtlen események fordulhatnak elő?

Már említettük, hogy a méhen belüli fogamzásgátlók sem nyújtanak teljes védelmet, ezért esetenként nem kívánt terhesség előfordulhat. Ennek esélye kicsi, az IUD típusától függően változó. Egy év alatt 100 nőre számolva 1–3 sikertelenséget írnak le a felmérések.

Az IUD – ha nem is gyakran, de – kieshet a méhüregéből. Ennek legnagyobb a valószínűsége a felhelyezés utáni első hónapban. Statisztikák szerint a kilökődések közel 30 százaléka három hónapon belül következik be. Később ez az arány lényegesen kisebb, de elszórtan még 10 év mulva is előfordulhat, hogy a hurok kimozdul korábbi helyzetéből és részben vagy egészében kiesik a méhből. (Szállal bíró eszközök a korábban már említett önkontrollal leellenőrizhetők, a szál nélküliek helyzetét pedig ultrahang vizsgálattal a rendszeres nőgyógyászati kontrollok során vizsgálhatjuk.)

Típustól függően, mintegy 6–10 %-ban léphet fel vérzészavar a fogamzásgátló eszköz viselése idején. Ez önmagában legtöbbször még nem indokolja az IUD azonnali eltávolítását. Annak eldöntése, hogy elegendő-e gyógyszeres kezelés, vagy egyéb tennivaló is szükséges, orvosi feladat. Ez esetben is ott célszerű tanácsot kérni, ahol a felhelyezés történt.

Már említettük, hogy közvetlenül az eszköz feltételét követően enyhe fájdalom jelentkezhet. Ritkán ez olyan mértékű is lehet, amely az IUD azonnali eltávolítását indokolhatja. Alhasi görcsös fájdalom a későbbiekben is felléphet. Ennek oka legtöbbször az eszköz elmozdulása a méh üregében, vagy az IUD kilökődésével együtt járó izomösszehúzódás, amely heves fájdalomérzéssel párosul. Az eltávolítás nagyon sokszor azonnal megszünteti a panaszokat.

Kismedencei gyulladás is fájdalommal jár, de szemben az előbbiekkel – ilyenkor a fájdalom mellett a gyulladás egyéb kísérő jelenségei is megvannak. A mielőbbi gyógyulás érdekében tanácsos már a korai jelek idején orvoshoz fordulni. Legnagyobb a kockázata az öngyógykezelésnek, amikor a beteg házipatikájából valamilyen gyógyszert – legtöbbször antibiotikumot – bevesz. Ez legtöbbször már a választott készítményt tekintve is hibás; nem szólva arról, hogy a terápiás mennyiség is kérdéses, mivel igen gyakran korábbról megmaradt szemek eseti bevételéről van szó.

A gyulladások kialakulásában felvetődik az ellenőrző szál szerepe. Elképzelhető ugyanis, hogy a szál mentén a hüvelyben lévő kórokozók felhatolhatnak a méh üregébe és ez méhüregi, kismedencei lobosodást eredményezhet. Ennek elkerülése céljából helyeznek fel az utóbbi időben szál nélküli eszközöket. A tapasztalatok kedvezőek és aválaszték tárgyalásakor már említett negatív hatások (ellenőrzési nehézség, körülményesebb eltávolítás) ellenére több előnnyel, mint hátránnyal számolhatunk szálnélküli eszközök használatakor.

IUD és terhesség

Két kérdéscsoport vár válaszra a fogamzásgátló eszköz és a terhesség vonatkozásában: hogyan alakul az IUD mellett fogant terhesség sorsa, illetve az eszköz eltávolítása után visszaáll-e a fogamzóképesség?

1. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy fogamzásgátló eszköz mellett fogant terhességekben nem nagyobb a veleszületett rendellenességek kockázata . Ezek a terhességek azonban gyakrabban végződnek spontán vetéléssel. Ilyenkor, ha az ellenőrző szál látható, az eszközt indokolt eltávolítani. Ezzel csökkenthető a spontán vetélés kockázata. Ha erre nem kerül sor, akkor is vállalható a terhesség és a szülés. Bizonyított, hogy sem a szülés lefolyásában, sem az újszülött állapotában nem következik be olyan negatív hatás, amelyet a fennmaradt fogamzásgátló eszköznek lehetne tulajdonítani.

Az IUD véd a méhen belüli terhességgel szemben, de nincs ilyen hatása a méhen kívüli terhességre. Ez azt jelenti, hogy eszköz mellett fogant terhességek között magasabb a méhen kívüli terhességek aránya.

2. Nagy felmérések elemzései szerint a méhen belüli fogamzásgátló tervezett terhesség miatti eltávolítása utána fogamzóképesség azonnal helyreáll. Az asszonyok közel 30 százaléka már az első hónapban, fele pedig 3 hónapon belül terhes lesz. Az első év végére a nők 80–90 százaléka esik teherbe. Ez azonos a korábban fogamzásgátlót nem használók között tapasztalt teherbeesési aránnyal.

Az eltávolítás után nem kell várakozni, védekezni, más módszert használni. Ha a fogamzás bekövetkezik, a terhesség megtartható, kiviselhető. Az így született újszülöttek ugyan olyanok, mint azok, akik nem IUD használat utáni terhességből születtek.

IUD és rosszindulatú daganatok

A méhen belüli fogamzásgátlók nem okoznak rákot! Ezt több évtizedes követéses vizsgálatok igazolják. Sőt, IUD-viselők között ritkábban észlelnek nemiszervi rosszindulatú folyamatokat. Ez nem jelenti azt, hogy az eszköz véd a rákkal szemben; csupán annak az eredménye, hogy a rendszeres ellenőrzések korán, még rákmegelőző állapotukban felderítik a kóros folyamatokat. Az időben történő beavatkozással pedig kivédhető a rosszindulatú elfajulás.

Ajánlott tennivalók

A menzesznaptár rendszeres vezetése minden nő számára fontos. Különösen ajánlott méhen belüli fogamzásgátlót használó nőknek. A várt, de kimaradt vérzés korai jelzése időben felhívhatja a figyelmet egy nem kívánt terhességre. – Csupán az emlékezetre hagyatkozva később, az orvosnál történő jelentkezéskor, már nem mindig lehet a vérzészavar típusát gondosan vezetett naptár nélkül megállapítani.

Szállal bíró eszközök esetében az ellenőrző szál kitapintása mosakodáskor segítséget nyújt az IUD helyzetének meghatározásában. Szál nélküli IUD mellett sem veszít azonban jelentőségéből ez az önkontroll: az eszköz elmozdulását, részleges kilökődését lehet időben észlelni, mivel a távozóban lévő IUD vége tapintható a külső méhszájban. A korai felismeréssel megelőzhető egy nem várt terhesség bekövetkezte.

Rendszeres kontroll panaszmentes esetben is indokolt. Lehetnek ugyanis olyan elváltozások, amelyek tünetekkel, kellemetlen érzéssel, fájdalommal – a korai időszakban legalábbis – nem járnak. Ezek jelentkezésekor nem ritkán a folyamat már olyan előrehaladott stádiumban van, hogy a bevezetett kezelés csak alig, vagy egyáltalán nem hoz gyógyulást. Ezért is tanácsos évente legalább egyszer ellenőrző vizsgálatra elmenni.

Panaszok esetén, soron kívül, minél előbb jelentkezni kell. Az időben elkezdett terápia esélye bármi legyen is a folyamat lényege – mindig sokkal nagyobb, mint az elkésett kezelésé.

***

Ha további kérdései lennének a témával kapcsolatban, vagy a családtervezés, illetve a nővédelem területét érintő problémája van, keresse fel orvosát, vagy a legközelebbi nővédelmi tanácsadót az alábbi címen.