HÜVELYI FOGAMZÁSGÁTLÓK
Pro Familia
Ezek a fogamzásgátlók - mint azt elnevezésük is egyértelműen jelzi - hatásukat a hüvelyben fejtik ki: a közösülés előtt behelyezve nehezítik, illetve akadályozzák az ondósejtek felhatolását a belső női nemiszervek magasabb régióiba. Így akadályozzák meg a két ivarsejt találkozását és a fogamzás bekövetkeztét.
Az 1960-as évekig ezek a módszerek jelentették a nem kívánt terhesség elleni védelem legnagyobb biztonságot nyújtó lehetőségét. A hormonális fogamzásgátlók és a méhen belüli eszközök bevezetésével jelentőségük csökkent, majd a meddőségi (sterilizációs) műtétek világméretű elterjedésével használatuk az 1970-es évektől még inkább visszaszorult. Felmérések szerint Magyarországon a nők kevesebb, mint 10 százaléka használ ilyen védekezési módot.
Napjainkban ez a tendencia megfordulóban van. A korszerűbb és igazoltan nagyobb biztonságot nyújtó fogamzásgátló módszerekkel, a tablettával és a méhen belüli eszközzel szembeni egyébként megalapozatlan - tartózkodás a "hagyományos" lehetőségek terjedését segíti s ezzel ismét előtérbe kerülnek a hüvelyi megoldások. Az indokok között - tévesen magyarázott "egészségügyi okok" mellett - gyakran vallási, morális indíték sejthető, illetve igazolható.
A hüvelyi módszereknek alapvetően két válfaját különíthetjük el. Egyik csoportba tartoznak azok, amelyek aktív hatóanyagot nem tartalmaznak és csupán mechanikai úton fejtik ki hatásukat. A másik csoport kémiai úton akadályozza meg az ondósejtek felhatolását. A két lehetőség kombinálható is, és ezzel a hatásbiztonság fokozható.
1. Mechanikai módszerek
Ilyen a hüvelyi pesszárium, más néven diafragma (1. ábra).
Ez lényegében egy kör alakú, rugalmas peremhez csatlakozó, kupola formájú, általában gumiból készült gömbszelet. A perem rugalmasságát - és ezzel a hüvelyfal érintkezési vonalában létrejövő tömítő hatást - beépített lap vagy spirál rugó biztosítja (2. ábra).
Különböző méretekben kapható, amelynek kiválasztása orvosi feladat. A nagyságot az átmérő méretével jelöljük, amely általában 45 és 90 mm között van. Az egyes méretek közötti különbség 5 mm. A választott nagyság függ a hüvely tágasságától, az előzményben szereplő szülések számától, és olyan egyéb tényezőktől, amelyeknek megítélése csak nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges.
Felhelyezése egyszerű, könnyen megtanulható (3. ábra, 4. ábra, 5. ábra):
a rugalmas pereménél összenyomott pesszáriumot a hüvelybemenet tengelyében ("függőleges" állásban) a hüvelybe vezetjük. Mivel azonban a hüvely tengelye és a hüvelybemenet tengelye között 90 fok eltérés van, a behelyezett diafragmát ennyivel el kell fordítanunk "vízszintes" helyzetbe (3. ábra). Ezt követően az eszköz hátsó peremét benyomjuk a hátsó hüvelyboltozatba (4. ábra), elülső peremét a mutatóujjal feltoljuk a szeméremcsont mögé (5. ábra). Ebben a helyzetben a jól felhelyezett pesszárium körkörösen, szorosan hozzáfekszik a hüvely falához, takarja a méhnyak hüvelyi részét, a méhszájat és a mellső hüvelyfalat (6. ábra).
Mutatóujjal feltapintva ellenőrizhetjük a diafragma által takart méhszájat (7. ábra) és meggyőződhetünk az eszköz helyes állásáról.
A pesszáriumot fekvő, vagy guggoló helyzetben lehet legkönnyebben felhelyezni és ezt a házasélet előtt akár több órával is megtehetjük. Tervezett közösülésre így felkészülhetünk, csökkentve ezzel az esetlegesen zavaró manipuláció illúziórontó hatását.
A jó helyzetben lévő diafragma észrevétlen: a nő nem érzékeli hüvelyében az idegen testet, és az a partnert sem zavarja. Heves, vagy szokatlan pózban végzett szeretkezés közben azonban kimozdulhat helyéből az eszköz és a méhszáj takarása megszűnhet. Ez növeli a teherbeesés veszélyét.
Közösülés után - különösen akkor, ha a mechanikai módszert kiegészítjük kémiai szerekkel (erről később még lesz szó) - célszerű a pesszáriumot néhány órára a hüvelyben hagyni. Ez alatt az idő alatt részben a hüvely savas kémhatása, részben a kiegészítő kémiai szerek az ondósejteket tovább bénítják, gátolják felhatolásukat és így fokozzák a fogamzásgátló hatást.
Eltávolítása is egyszerű: mutatóujjunkat a hüvelybe vezetve a pesszárium mellső peremét "kipattintjuk" a szeméremcsont mögül (8. ábra).
Ezt követően a mutatóujjat beleakasztjuk a diafragma rugalmas peremébe és az eszközt kihúzzuk a hüvelyből (9. ábra).
Használat után langyos szappanos vízzel kell elmosni, szárazra törölni és egyszerű talkummal vékonyan beszórni. Olaj, krém vagy erős hatású mosószerek (detergensek) használatát kerüljük, mivel ezek károsítják a pesszárium anyagát és ezzel növelik a nem kívánt terhesség kockázatát.
Kik használhatják?
Normál anatómiai viszonyok mellett minden nő alkalmazhatja ezt a fogamzásgátló módszert. Fejlődési rendellenességek, kóros hüvelyi állapotok (hüvelyfali cysta, a húgyhólyag vagy a méh süllyedése, kifejezetten előre vagy hátra hajlott méh, nagy gátrepedés stb.) azonban deformálják a szokványos környezetet, nehezítve, esetleg egyenesen lehetetlenné téve a pesszárium felhelyezését, helyben tartását. Ilyen körülmények között használata nem javasolt.
Hatásbiztonság
A nem kívánt terhességgel szemben védőhatása kisebb, mint a hormonális tablettáé, vagy a méhen belüli fogamzásgátló eszközé. Különböző felmérések biztonságát 10-15% között adják meg, ami azt jelenti, hogy rendszeres használat mellett, egy év alatt, 100 asszony közül 10-15 esik teherbe.
Mellékhatások
Gyakorlatilag nincsenek káros következményei. Ritkán előfordul érzékenység az eszköz anyagával szemben, allergiás jelek, vagy hüvelygyulladás léphet fel, de ezek lefolyása enyhe és a tünetek a módszer elhagyásával megszűnnek. Rákot nem okoz, sőt olyan megfigyelések is vannak, miszerint a diafragma bizonyos védelmet nyújt a méhnyak rosszindulatú folyamataival szemben.
Egyéb információk
Mivel teljes biztonságot nem nyújt, használata mellett terhesség előfordul. Az így fogant magzatra nézve azonban veszélyt nem jelent: a terhesség kiviselhető, annak sorsát negatívan nem befolyásolja, a születendő utód emiatt károsodást nem szenved.
Hasonló elven fejti ki hatását a méhszáj- és a hüvelyboltozati sapka. Mivel ezek Magyarországon nincsenek forgalomban, ismertetésüktől eltekintünk.
2. Kémiai módszerek
Ezek közé tartoznak azok a készítmények, amelyek tabletta , zselé, krém, hab, habtabletta, film stb. formában a hüvelybe helyezve bénítják az ondósejteket és így nehezítik, akadályozzák meg a nem kívánt terhesség bekövetkeztét.
Bár felhelyezésük egyszerű, ennek menete az adott fogamzásgátlótól függ. Mindegyikre vonatkozik azonban az, hogy tanácsos a közösülés előtt 5-10 perccel, fekvő helyzetben feltenni a hüvelybe, hogy testmelegen legyen elég idő feloldódására és szétkenődésére. Így hatása biztosabb.
A hüvelytablettát két ujjközé fogva, lehetőleg minél magasabbra helyezzük fel a méhszáj közelébe (10. ábra).
A különféle zselék és krémek általában speciális felhelyező csővel, tubussal ellátva kerülnek forgalomba és ezek segítségével juttathatók a hüvelybe (11. ábra).
Hatásbiztonság
Önmagukban alkalmazva, terhességmegelőző hatásuk kisebb, mint a mechanikai módszereké. A hatékonyság azonban nem csupán a készítmény függvénye, sok múlik a használón is. Egyetlen adag hüvelyi fogamzásgátló hatását az egy közösülésből származó ondóváladék leköti. Ezért a rövid időn belül megismételt aktus előtt újabb adag behelyezésére van szükség. Amennyiben ez nem történik meg, a teherbeesés kockázata ugrásszerűen megnő. Ugyancsak nagyobb a nem kívánt terhesség veszélye szokatlan pozitúrában történt közösülés esetén, ha a hüvelyből kifolyik a már felolvadt, szétkenődött fogamzásgátló.
Hatásmechanizmus, mellékhatások
Mivel a készítmények zöme hatását enyhén savas közegével fejti ki, nem ritka, hogy a hüvely hámját irritálja, gyulladást, allergiás reakciót válthat ki. Ezért azok ajánlottak inkább, amelyek nem savi vegyhatásukkal érik el a fogamzásgátló hatást. Ezek - felületoldó tulajdonságuknak köszönhetően - az ondósejtek falát támadják meg, így bénítják a spermiumokat, létrehozva az ún. spermicid hatást.
Egyéb információk
Gyári, vagy patikai készítmények mellett - különösen régebben, még a korszerű fogamzásgátlók megjelenése előtt - használatosak voltak a házilag előállított formák. Egy rész ecet 20 rész vízzel keverve, hüvelyöblítésre szolgált. Ugyanígy használható a citromleves hígítás, vagy a szappanos oldat. Ma már azonban ezek az egyszerű megoldások túlhaladottak, jelenőségük sokkal kisebb most mint akkor, amikor még más lehetőség gyakorlatilag nem volt a nem kívánt terhesség kivédésére.
A kémiai módszerek - a diafragmához hasonlóan - nem okoznak magzati károsodást ha használatuk mellett terhesség mégis bekövetkezik. Ugyancsak nem befolyásolják ezek a fogamzásgátlók az abbahagyás után bekövetkező terhesség sorsát.
3. Kombinált lehetőségek
Bár a mechanikai és a kémiai módszerek önmagukban is alkalmazhatók, a mindennapi gyakorlatban mégis inkább ezek kombinációja használatos.
Legismertebb a valamilyen fogamzásgátló zselével, vagy krémmel kiegészített hüvelyi pesszárium. A diafragma kupoláját és széli részét kell ilyenkor körkörösen bekenni a spermicid anyaggal (12. ábra).
A perem és a hüvelyfal érintkezési területén a mechanikai hatás így kiegészül kémiai hatással és ez fokozza a védelmet a terhességgel szemben. Ha ennek ellenére jutnának fel ondósejtek a méhszáj közelébe, a kupolára helyezett zselé, amely a méhszáj és a diafragma fala közötti résben van, nagy valószínűséggel közömbösíteni fogja ezeket a sejteket.
Ismertek - de nálunk forgalomban nincsenek kémiai fogamzásgátló szerekkel átitatott spongyák. Ezek házilag is elkészíthetők: kis szivacs darabot összenyomunk és valamilyen kémiai fogamzásgátlóba áztatunk. Az üreges részek megtelnek spermicid szerrel és így helyezzük fel az eszközt a hüvelybe közösülés előtt. Az aktus után ezeket is tanácsos - a hatás fokozása érdekében pár óráig még fent hagyni.