Hivatkozások és jegyzetek

IPPF
 

Az alábbi jegyzetek azokat az eredeti paragrafusokat idézik a különböző emberi jogi és egyéb nemzetközi dokumentumokból, amelyekre a Nemzetközi Családtervezési Szövetség a Chartában szereplő jogokat alapozta. A hivatkozott nemzetközi jogi dokumentumok nagy részének teljes szövege megtalálható az ENSZ Emberi Jogok Központjának (UN Centre for Human Rights) Human Rights: a compilation of international instruments, New York, UN, 1994 c. két kötetes kiadványában.

1. A Bécsben tartott Emberi Jogi Világkonferencián elfogadott Nyilatkozat és Akcióprogram, 1993, 5. cikk.

2. Uo. 14., 10., 8. cikk.

3. Nyilatkozat a Fejlődéshez Való Jogról, 1986, 1. cikk.

4. A Nők IV. Világkonferenciájának Nyilatkozata, Peking, 1995, 13.cikk: "Az egyenlőség, a fejlődés és a béke érdekében alapvető fontosságú a nők jogosítványainak kiterjesztése, az egyenlőség alapján álló jelenlétük a társadalom valamennyi szférájában, beleértve részvételüket a döntéshozatali folyamatokban és hatalmi pozícióhoz jutásukat."

5. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 6. cikk, 1. bek.: "Minden emberi lénynek veleszületett joga van az életre. E jogot a törvénynek védelmeznie kell. Senkit nem lehet életétől önkényesen megfosztani."

6. Egyezmény a Népirtás Bűntettének Megelőzéséről és Megbüntetéséről, 1948, 2. cikk: "A jelen Egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti: ...(d) olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása..."

7. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 9. cikk, 1. bek.: "Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Senkit sem lehet önkényesen őrizetbe venni vagy letartóztatni. Senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani."

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 3. cikk: "Minden személynek joga van az élethez, szabadsághoz és személyi biztonsághoz."

Nyilatkozat a Nők és Gyermekek Védelméről Rendkívüli Állapot és Fegyveres Konfliktus Idején, 1974, 4. cikk: "...Minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák az olyan intézkedések tilalmát, mint a zaklatás, kínzás, büntető intézkedések, megalázó bánásmód, erőszak, különösen a polgári lakosság azon része ellen, amely nőkből és gyermekekből áll."

8. Az 1979. évi Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről (ENSMK) 11. cikkében foglalt tilalmat a foglalkozással összefüggő diszkriminációról jól alátámasztja az Általános ajánlások 19. pontja a szexuális zaklatásra vonatkozóan:

A foglakoztatási egyenlőséget súlyosan sérti, ha a nőt munkahelyén a nemiséggel összefüggő erőszak, pl. szexuális zaklatás éri.

Szexuális zaklatáson a nemiséggel kapcsolatos olyan nemkívánatos magatartásokat kell érteni, mint a testi érintkezések és erre utaló ajánlatok, szexuális színezetű megjegyzések, pornográfia mutogatása és szexuális igények kifejezése akár szóban, akár tettel. Az ilyen viselkedés megalázó lehet, és az egészség vagy a biztonságérzet károsodását idézheti elő; egyúttal diszkriminatív, ha a nő joggal gondolhatja, hogy ellenkezése hátrányt okozhat számára a munkahelyen, pl. a felvételnél vagy előléptetésnél, ill. ha az ellenséges munkahelyi légkört teremt körülötte.

Az ENSMK az Ajánlás 19. pontját a nőkkel szembeni erőszak felszámolásáról az 1992. januárjában tartott 11. ülésszakán fogadta el.

9. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 3. cikk: "Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van."

10. Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 5. cikk: "A részes államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, hogy: (a) megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előítéleteket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének, avagy a férfiak és a nők hagyományokhoz igazodó, merev szerepkörének elképzelésén nyugszanak."

Uo., 2. cikk: "A részes államok elítélik a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés minden formáját, megállapodnak abban, hogy minden megfelelő eszközzel és haladék nélkül olyan politikát folytatnak, amely kiküszöböli a nőkkel szembeni megkülönböztetést, és ebből a célból kötelezettséget vállalnak arra, hogy ... (f) megtesznek minden megfelelő intézkedést, ideértve a jogszabályalkotást is, hogy módosítsák vagy hatályon kívül helyezzék azokat a hatályos törvényeket, rendeleteket, ill. megváltoztassák azokat a szokásokat és gyakorlatokat, amelyek a nőkkel szemben megkülönböztetést jelentenek."

11. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 10. cikk, 2. bek.: "Az anyáknak a gyermek születése előtt és után ésszerű időtartamra külön védelmet kell biztosítani. Ez alatt az idő alatt a dolgozó anyáknak fizetett szabadságot, vagy megfelelő társadalombiztosítási szolgáltatásokkal együtt járó szabadságot kell biztosítani."

12. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 17. cikk, 1. bek.: "Senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig a becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásoknak."

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 12. cikk: "Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez."

13. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 19. cikk: "Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon."

Uo. 26. cikk, 2. bek.: "A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia."

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 18. cikk, 1. bek.: "Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa."

14. Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 10. cikk: "A részes államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölésére abból a célból, hogy a férfiakéval egyenlő jogokat biztosítsanak számukra az oktatás területén a férfiak és a nők egyenlőségének alapján, kötelesek különösen biztosítani: ... (h) azokhoz a sajátosan az oktatási információkhoz való hozzájutást, melyek célja a családok egészségének és jólétének biztosításában való segítségnyújtás, ideértve a családtervezési tájékoztatást és szaktanácsadást is."

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 26. cikk, 1. bek.: "Minden személynek joga van a neveléshez."

15. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 16. cikk, 1. bek.: "Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani."

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 23. cikk, 2. bek.: "A házasságkötésre alkalmas korban levő férfiak és nők házasságkötési és családalapítási jogát el kell ismerni."

16. Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 16. cikk, 1. bek.: "A részes államok kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést a nőkkel szemben a házassággal és a családi kapcsolatokkal összefüggésben alkalmazott megkülönböztetések kiküszöbölése végett, és különösen kötelesek a férfiak és a nők egyenlősége alapján biztosítani: ... (e) azonos jogokat arra, hogy szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását."

Egyezmény a Gyermek Jogairól, 1989, 24. cikk, 2. bek.: "Az Egyezményben részes államok erőfeszítéseket tesznek a fenti jog (t.i. a 24.1. bek. szerint a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz ill. a betegápoláshoz és az egészség helyreállításához való joga) teljes körű megvalósításának biztosítására, és alkalmas intézkedéseket tesznek különösen arra, hogy ... (f) fejlesszék a megelőző egészséggondozást, a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatatásokhoz."

Világnépesedési Akcióterv, 1974, 14. cikk (f): "Minden párnak és egyénnek alapvető joga, hogy szabadon és felelősen döntsenek gyermekeik számáról és a szülések közötti időtartamról, és ehhez megkapják a szükséges információt és eszközöket; a párok és egyének felelőssége, hogy e jog gyakorlása során vegyék tekintetbe már meglévő és jövendő gyermekeik szükségleteit, valamint felelősségüket a közösség iránt."

Teheráni Nyilatkozat, ENSZ Konferencia az Emberi Jogokról, 1968, 16. paragrafus: "A család és a gyermek védelme továbbra is a nemzetközi közösség törődésének tárgya. A szülők alapvető joga, hogy szabadon és felelősséggel határozzanak gyermekeik száma és a szülések közötti időszakról."

Világ-nyilatkozat a Gyermekek Életbenmaradásáról, Védelméről és Fejlődéséről, Csúcstalálkozó a Gyermekekért, 1990, 14. paragrafus: (A feladatok) "Félmillió anya hal meg évente a gyermekszüléssel kapcsolatos okok miatt. Minden lehetséges módon támogatni kell az anyaság biztonságát. Súlyt kell fektetni a felelősségteljes családtervezésre és a gyermekek születésének megfelelő ütemezésére."

Uo. 20. paragrafus, (4) bek.: (A kötelezettségek) "Munkálkodni fogunk azon, hogy növeljük a nők szerepét és javítsuk helyzetüket. Támogatjuk a felelős családtervezést, a gyermekszületések megfelelő ütemezését, az anyatejjel való táplálást és az anyaság biztonságát."

17. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 10. cikk, 2. bek.: "Az anyáknak a gyermek születése előtt és után ésszerű időtartamra külön védelmet kell biztosítani. Ez alatt az idő alatt a dolgozó anyáknak fizetett szabadságot, vagy megfelelő társadalombiztosítási szolgáltatásokkal együtt járó szabadságot kell biztosítani."

18. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 12. cikk, 1. bek.: "Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze."

Egyezmény a Gyermek Jogairól, 1989, 24. cikk, 1. bek.: "Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy hozzájusson a betegellátás és az egészség helyreállítása eszközeihez. A részes államok erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy egyetlen gyermeket se lehessen megfosztani az ilyen egészséggondozási szolgáltatások igénybevételének jogától."

Uo. 24. cikk, 2. bek.: "Az Egyezményben részes államok erőfeszítéseket tesznek a fenti jog teljes körű megvalósításának biztosítására, és alkalmas intézkedéseket tesznek különösen arra, hogy (a) csökkentsék a csecsemő- és a gyermekhalandóságot; (b) biztosítsák minden gyermek számára a szükséges orvosi ellátást és egészségügyi gondozást, legfontosabbnak tekintve az alapellátás fejlesztését; (c) küzdjenek a betegség és a rosszultápláltság ellen, az egészségügyi alapellátás keretében is, különösen a könnyen rendelkezésre bocsátható technikák felhasználásával, valamint tápláló élelmiszerek és ivóvíz szolgáltatásával, figyelembe véve a természeti környezet szennyezésével járó veszélyeket és kockázatokat; (d) biztosítsák az anyák terhesség alatti és szülés utáni gondozását; (e) tájékoztassák a társadalom valamennyi csoportját és különösen a szülőket és a gyermekeket a gyermek egészségére és táplálására, a szoptatás előnyeire, a környezet higiéniájára és tisztántartására, a balesetek megelőzésére vonatkozó alapvető ismeretekről, továbbá megfelelő segítséget nyújtsanak ezen ismeretek hasznosításához; (f) fejlesszék a megelőző egészséggondozást, a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatokat."

Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 12. cikk, 1. bek.: "A részes államok kötelesek megtenni minden megfelelő intézkedést a nőkkel szemben az egészségügyi ellátás területén alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölésére, abból a célból, hogy a férfiak és a nők egyenlőségének alapján biztosítsák a nők számára az egészségügyi ellátás szolgáltatásainak igénybevételét, ideértve a családtervezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat is.

Uo. 14. cikk, 2. bek.: "A részes államok kötelesek megtenni minden intézkedést a vidéken élő nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölése végett, hogy biztosítsák számukra - a férfiak és a nők egyenlőségének alapján - részvételüket a vidék fejlesztésében, élvezzék annak előnyeit, ezen kívül kötelesek az említett nők számára a jogot biztosítani arra, hogy: ...(b) igénybe vehessék a megfelelő egészségügyi ellátási intézményeket, ideértve a családtervezéssel kapcsolatos tájékoztatást, szaktanácsadást és szolgáltatásokat is."

19. Az ENSZ Népesedési és Fejlesztési Nemzetközi Értekezletének Akcióprogramjában megfogalmazott definíció a reprodukciós egészségről (ld. az irányelvekről szóló fejezetben, a ... oldalon).

20. Egyezmény a Gyermek Jogairól, 1989, 24. cikk, 3. bek.: "Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas, hatékony intézkedést annak érdekében, hogy megszüntessék a gyermekek egészségére káros hagyományos szokásokat."

Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 2. cikk: "A részes államok elítélik a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés minden formáját, megállapodnak abban, hogy minden megfelelő eszközzel és haladék nélkül olyan politikát folytatnak, amely kiküszöböli a nőkkel szembeni megkülönböztetést, és ebből a célból kötelezettséget vállalnak arra, hogy ... (f) megtesznek minden megfelelő intézkedést, ideértve a jogszabályalkotást is, hogy módosítsák vagy hatályon kívül helyezzék azokat a hatályos törvényeket, rendeleteket, ill. megváltoztassák azokat a szokásokat és gyakorlatokat, amelyek a nőkkel szemben megkülönböztetést jelentenek."

21. Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 12. cikk, 2. bek.: "A részes államok a fenti 1. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, kötelesek a nők számára megfelelő szolgáltatásokról gondoskodni a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszak idejére, szükség esetén ingyenes szolgáltatások, valamint a terhesség és a szoptatás alatt megfelelő élelmezés nyújtásával."

Egyezmény a Gyermek Jogairól, 1989, 24. cikk, 2. bek.: lásd 18. alatt.

22. Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 11. cikk, 1. bek.: "A részes államok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a nőkkel szemben a foglalkoztatás területén alkalmazott megkülönböztetések kiküszöbölésére, abból a célból, hogy a férfiak és a nők közötti egyenlőség alapján azonos jogokat biztosítsanak, különösen: ...(f) jogot az egészség védelméhez és a biztonságos munkakörülményekhez, ideértve a reprodukciós funkció megőrzéséhez való jogot is."

23. Ld. a 17. pontnál.

24. Huezo, C.M. - Briggs, C.: Medical and Service Delivery Guidelines for Family Planning (Orvosi és szolgáltatás nyújtási iránymutatások a családtervezéshez), London, IPPF, 1992, 1. fejezet.

25. A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 15. cikk, 1. bek.: "Az Egyezségokmányban részes államok elismerik mindenki jogát arra, hogy ... (b) élvezze a tudomány haladásából és annak alkalmazásából származó előnyöket."

26. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 20. cikk : "Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni."

Uo. 21. cikk, 1. bek.: "Minden személynek joga van hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez."

27. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966, 7. cikk : "Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni. Különösen tilos bárkit szabad hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletnek alávetni."

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1948, 5. cikk : "Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni."

28. A 7. pont kiegészítéseként ld.: Egyezmény a Gyermek Jogairól, 1989, 19. cikk, 1. bek.: "Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a szexuális visszaélést is - bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll."

29. Egyezmény a Gyermek Jogairól, 1989, 34. cikk: "Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy megvédik a gyermekeket a szexuális kizsákmányolás és visszaélés erőszak minden formájától. Ebből a célból az államok hazai, kétoldalú és többoldalú vonatkozásban különösen az alábbiak megakadályozására tesznek intézkedéseket: (a) a gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen szexuális cselekményekben való részvételre; (b) a gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára; (c) a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára."

30. Egyezmény a Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetések Minden Formájának Kiküszöböléséről, 1979, 6. cikk: "A részes államok kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni, ideértve a jogszabály alkotást is, abból a célból, hogy elfojtsák a nőkereskedésnek és a nők prostitúciós kizsákmányolásának minden formáját."