A Magyar Nőorvos Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata
A Magyar Nőorvos Társaság (továbbiakban: Társaság) Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban SZMSZ) azokat az általános és sajátos szabályokat tartalmazza, amelyek meghatározzák a Társaság szervezeti felépítését, annak keretébe tartozó személyek és szervezeti egységek tevékenységét, feladatkörét, függőségi viszonyait, valamint a társasági működést.
Jelen SZMSZ a Társaság Alapszabályának felhatalmazásával és annak szellemében szabályozza az előző bekezdésben említett viszonyokat. Az SZMSZ és az Alapszabály rendelkezéseinek esetleges ütközése esetén feltétlenül az Alapszabály rendelkezései az irányadóak. A Társaság több mint száz éves fennállása alatt keletkezett és kialakult szokások – amennyiben azok nem ellentétesek az Alapszabály és az SZMSZ rendelkezéseivel – egyenrangú jogforrások az SZMSZ-szel.
A Társaság szervezetének felépítését a a II. főpont részletezi.
Az egyes társasági tisztségekben, munkakörökben elvégzendő feladatok részletes listáját az adott tisztség alatt részletezett feladatköri leírások tartalmazzák.
A Társaság működését meghatározzák továbbá a kiegészítő szabályzatok,
mint például az SZMSZ mellékletei, amelyek szükségességét és szabályozási
mélységét a hatályos jogszabályok és az elnökség állapítják meg. A mellékletek
felsorolása jelen SZMSZ IV. főpontjában találhatóak meg. További szabályzatok
elfogadása, illetve a jelen SZMSZ-ben említett szabályzatok módosítása és
visszavonása nem igényli az SZMSZ módosítását, de azok változásairól és a
változás tartalmáról a módosítást végző szerv valamennyi tagot köteles értesíteni
a Társaság honlapján.
A Társaság – a tagság létszámának jelentős növekedése és az információs technika elterjedése következtében – mindazokról az adatokról, változásokról és információkról, amelyek esetében az Alapszabály, vagy a hatályos jogszabályok mást nem rendelnek el, a tagságot a honlapján keresztül értesíti.
A Társaság legfőbb szerve. Feladatkörét és működési rendjét, az Alapszabály rögzíti. A küldöttek létszáma a rendes tagok küldöttválasztáskor érvényes létszámból ered, 1 küldött magával együtt 15 tagot képvisel.
A Társaság ügyintéző és képviseleti szerve. Feladatkörét és működési rendjét, az Alapszabály rögzíti. Létszáma 15 fő. Összetétele: elnök, az előző ciklus elnöke, főtitkár, pénztárnok, titkár (jegyző), titkár, és elnökségi tagok, lehetőség szerint köztük a Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőségének képviselője, a regionális szekciók egy-egy képviselője és az egyetemi központok képviselői. Tanácskozási joggal állandó meghívott a Felügyelő Bizottság elnöke (tagja) és külön elnökségi döntés alapján, rangos nemzetközi szülész-nőgyógyász tudományos társaság magyar főtisztviselője, illetve hazai szakmai szervezet képviselője.
A Elnökségtől elkülönült ellenőrző szerv. Létszáma 3 fő. Összetétele: elnök, tagok. Feladatkörét, az Alapszabály rögzíti. Ügyrendjét maga állapítja meg.
Létszáma 3 fő. Összetétele: elnök, tagok. Feladatkörét, az Alapszabály rögzíti. Ügyrendjét maga állapítja meg.
Feladat- és hatáskörét az Alapszabály rögzíti. Irányítása alatt működik:
Az elnök felügyelete (mint felelős kiadó), illetve a Lap főszerkesztőjének irányítása alatt működik:
Feladat- és hatáskörét az Alapszabály rögzíti.
Feladat- és hatáskörét az Alapszabály, a Befektetési Szabályzat, valamint a SZMSZ mellékletei: a Pénzkezelési Szabályzat, a Leltározási Szabályzat, az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata, a Bizonylati Szabályzat rögzíti. Irányítása és javaslatai szerint működnek:
Feladatköre:
Feladatköre:
A Társaság, feladatai megvalósítása érdekében az alábbi területi szervezetekkel rendelkezik:
A területi szervezet (továbbiakban: regionális szekció) a Társaságon belül az adott területen működő tagok szervezeti egysége. Hatáskörét, tevékenységét a küldöttválasztásban betöltött szerepét, működésének általános szabályait és sajátosságait az Alapszabály tartalmazza. A regionális szekció saját működési rendjét a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében található ajánlás alapján dolgozza ki, amely nem lehet ellentétes az Alapszabállyal, az SzMSz-szel és annak mellékleteivel.
A szekciógyűlés a regionális szekció legfőbb testülete. A szekciógyűlést legalább 4 évente össze kell hívni, saját vezetősége és küldötteinek megválasztása céljából. Ennek összehívásáról és előkészítéséről a szekció vezetősége és a Társaság elnöke együttesen gondoskodik. A regionális szekció vezetősége a szekciógyűlést egyébként szükség szerint vagy a tagok egyharmadának írásbeli kérésére hívja össze.
A regionális szekció vezetősége a szekciógyűlések közötti időszakban a regionális szekció munkáját irányítja és ellenőrzi. Tagjai sorából négyévi időtartamra elnököt és titkárt választ. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja.
Tagjai:
Feladatkörük:
Ennek érdekében:
Feladatköre:
Feladatköre:
Feladatköre:
Feladatkörük:
A Társasággal megkötött szerződésben foglaltak szerint látja (látják) el a feladatot.
A Társasággal megkötött szerződésben foglaltak szerint látja el feladatát.
Feladatköre:
Feladatköre:
Feladatköre:
Feladatköre:
A Társaságra vonatkozó általános rendelkezéseket az Alapszabály rögzíti.
A Társaság működésének céljait és közhasznú tevékenységét az Alapszabály rögzíti.
A Társaság gazdálkodása és gazdálkodásának eredménye alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből tevődik össze. A gazdálkodás szabályait az Alapszabály, a Befektetési Szabályzat, illetve az SZMSZ mellékletei (a Pénzkezelési Szabályzat, a Leltározási Szabályzat, az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata, a Bizonylati Szabályzat) tartalmazzák.
A tagsági viszonyra vonatkozó szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
A tagsági viszony akkor keletkezik, amikor a tagdíj címén befizetett összeg megérkezik a Társaság pénztárába vagy bankszámlájára, s ha nem vonatkozik a befizetőre korábbi, etikai alapú kizárási határozat. A tagdíjat az adott tárgyév tekintetében tárgyév január 31-ig kell megfizetni készpénz átutalási csekken, vagy banki átutalás útján.
A tagnyilvántartás (küldött-nyilvántartás) vezetése és karbantartása, rendelkezésre bocsátása a pénztárnok felügyelete alatt történik. Tagok név- és címlistájának kiadása csak az adatvédelmi jogszabályok betartásával lehetséges.
A tagdíjat fizető tag elsődlegesen a tagdíj fizetésével szolgáltatja bizonyítékát aktivitásának, tenni akarásának.
A tagdíjat nem fizető tagot írásban kell felszólítani tagdíjhátralékának rendezésére legkésőbb a mulasztást követő év január 31-ig. Amennyiben a felszólítás a Társaság hibájából nem történik meg, úgy az elmaradt tagdíj tekintetében követeléssel a Társaság nem élhet, kizárása iránt ezen a jogcímen nem intézkedhet. Ha a tagdíjhátralék rendezése nem történik meg a felszólítást követően sem, erről a legfőbb szerv soron következő ülésére az Etikai Bizottság előterjesztést készíthet döntés céljából.
A tagsági viszony akkor szűnik meg, ha a legfőbb szerv erről döntést hoz, legkésőbb azonban a mulasztást követő év január 31-én. Amennyiben a felszólítás megtörtént, azonban a legfőbb szerv összehívására nem került sor a mulasztást követő év január 30-ig, úgy a tagsági jogviszony automatikusan, jelen rendelkezés erejénél fogva szűnik meg a következő napon. Erről a tagot írásban értesíteni kell, aki ez ellen a rendes jogorvoslati utat igénybe veheti. Ebben az esetben is úgy kell tekinteni, hogy a döntést a legfőbb szerv hozta meg.
A tag szavazati jogát – a regionális szekcióüléseken kívül – küldöttválasztáskor személyesen, egyéb ügyekben küldötte útján gyakorolja.
A Társaságot a Küldöttgyűlés, mint legfőbb döntéshozó szerv irányítja, illetve az Elnökség, mint az operatív munkát végző szerv vezeti.
A Társaságot önállóan képviselik az elnök, a főtitkár és a pénztárnok. Mint a testületi szerv tagjai, az Elnökség három vezető tisztségviselője, valamennyi – képviseleti jogkörével kapcsolatos döntéssel és ellenjegyzéssel kapcsolatban – az Elnökséget 8 napon belül köteles értesíteni döntése, illetve a vállalt kötelezettségek, vagy szerzett jogok terjedelméről és tartalmáról. A felügyeleti szervek eljárásai, továbbá államigazgatási, hatósági eljárásokban, valamint ezek intézkedései esetén és az ilyen eljárások során adott jognyilatkozatokban a képviseleti jogot az elnök, a főtitkár és a pénztárnok harmadik személyekre nem ruházhatják át, csak egymást helyettesíthetik. A képviseleti jogkör az előbbiekben nem említett eljárások során átruházható az elnökség tagjaira, teljes bizonyító erejű magánokiratban. Túllépéséért a képviseleti jog tényleges gyakorlója a Ptk.-ban szabályozott álképviselet szerint felelősséggel tartozik. Utóbbi esetekben is fennáll a képviseleti jogot ténylegesen gyakorló személy tájékoztatási kötelezettsége az Elnökség felé.
A bankszámlák feletti rendelkezési jogot az Elnökség határozata alapján, a bank által elfogadott aláírásminta szerinti személyek gyakorolhatják.
Az utalványozási jogot az Elnökség határozata alapján, az aláírásminta szerinti személyek gyakorolhatják. Ezek a személyek a bankszámlák feletti rendelkezési jogot gyakorló személyeken kívül mások is lehetnek.
Feladatkör az egy-egy szervezeti egységhez vagy munkakörhöz tartozó részfeladatok összessége. Hatáskör azoknak a jogoknak, kötelezettségeknek az összessége, amelyek meghatározzák az intézkedés korlátait, milyenségét, időbeliségét, tartalmi és formai követelményeit, a személyi és anyagi eszközök feletti rendelkezés határait. Felelősségi kör a hatáskörön és a feladatkörön belül végzett tevékenység következményeinek viselését jelenti.
A Társaság tevékenysége sokoldalú és összetett. Az információs rendszert a társasági célok, a Küldöttgyűlés és az Elnökség, lapszerkesztőség, az egyéb szervek munkáját segítő beosztások, külső munkavállalók közötti információk (előkészítés, áramoltatás, tárolás), a kifelé menő jelentések (APEH, Társadalombiztosítás, Nyugdíjpénztárak, KSH, felügyelő szervek, hatóságok, székhely szerinti önkormányzat, stb.), a szervek tanácskozásainak jegyzőkönyvei, a határozatok tára, emlékeztetők, valamint a Társaság működését részletesebben is meghatározó szabályozások (Alapszabály, SZMSZ és mellékletei) jelentik.
A Társaság,
kiemelten közhasznú minősítésének megfelelően évente közhasznúsági jelentést
készít, és fogadtat el a legfelsőbb szervvel, illetve tesz közzé az
Alapszabályban leírtak, illetve a fennálló jogrendnek megfelelően.
A Társaság internetes honlapján és a Magyar Nőorvosok Lapja hasábjain a szervek nyilvános döntéseit folyamatosan közzéteszi.
Amennyiben szükségessé válik a jelen gyakorlat módosítása jogszabály vagy a napi gyakorlat változása alapján, akkor az új szabályozás kidolgozása az Elnökség döntése alapján történik.
A társasági munkáltatói jogkört az Elnökség gyakorolja.
A társaság pecsétjeinek elkészíttetése, felhasználása, őrzése a vezető tisztségviselők hatáskörébe tartozik (elnök, főtitkár és pénztárnok). A Magyar Nőorvos Társaság pecsétjét 1-1 példányban, átvételi elismervény ellenében átveszik és biztos helyen gondosan őrzik. Tisztújításkor a pecséteket az új vezetőnek át kell adni, átadás-átvételi jegyzőkönyvvel. A pecsétek elvesztését az Elnökségnek azonnal jelenteni kell, arról nyilvános közleményt kell kiadni. A régi, már nem érvényes vagy kopott bélyegzőket a Társaság székhelyén vagy telephelyén meg kell őrizni vagy meg kell semmisíteni jegyzőkönyv felvétele mellett.
A társasági iratkezelés, levelezés, irattározás
a vezető tisztségviselők munkahelye szerinti rendnek felel meg. Tisztújításkor
az iratokat az új vezetőnek át kell adni, átadás-átvételi jegyzőkönyvvel. Azok
az iratok, amelyek 5 évnél régebbiek, tárolásra, illetve selejtezésre való
előkészítés céljából a Társaság székhelyén vagy telephelyén kerülnek
elhelyezésre. A Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztésével kapcsolatos iratkezelés
a lapszerkesztőség telephelyén történik. Selejtezhetők azok az iratok, amelyek
5 évesnél régebbiek, kivéve, amennyiben a bennük foglalt jog, vagy
kötelezettség 5 évnél nem régebben veszítette hatályát. A selejtezési
rendelkezések tekintetében irattípusonként (munkaügyi, bírósági eljárási,
titokvédelmi, stb.) a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseket be kell
tartani.
Irat kiadmányozása mindenekelőtt az elnök hatásköre, illetve saját hatáskörükben a Társaság más képviselőjének, valamint a lapszerkesztőség vezetőjének feladata. A Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság elnöke iratot saját hatáskörének megfelelően ad ki. Ez a jogosultság átruházható az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság más tagjára abban az esetben, ha olyan dokumentumot kell kiadni, ami nem szorosan vett elnöki, főtitkári, pénztárnoki, valamint főszerkesztői funkció, illetve Felügyelő Bizottsági, Etikai Bizottsági elnöki funkció. A Felügyelő Bizottság és Etikai Bizottság egymás között nem ruházhatja át a jogosultságot, kivéve amennyiben mindkét szerv hatáskörét érinti az irat, illetve az abban foglaltak, annak terjedelméig.
A kiadmányon fel kell tüntetni az irat iktatószámát, dátumát, az előkészítő és az aláíró nevét, a szükséges hivatkozási számot, jelet, emellett el kell látni másolati záradékkal.
Eredeti iratot mindig az eredeti aláírással kell elküldeni. Másolaton fel kell tüntetni a „másolat” vagy „kópia” jelzést.
A pénzügyek technikai bonyolítását az Alapszabály, a Befektetési Szabályzat, az SZMSZ és mellékletei (a Pénzkezelési Szabályzat, a Leltározási Szabályzat, az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata, a Bizonylati Szabályzat) és a hatályos jogszabályok szabályozzák.
Az értékpapír forgalom rendszeres figyelemmel követése és szükségszerű, haladéktalan módosítása a Társaság eredményes gazdálkodásának lényeges eleme. Erre a feladatra az Elnökség megbízást adhat.
A Társaság működésének belső ellenőrzése a folyamatos önellenőrzés elve alapján történik. A banki utalványozás helyességét az aláírási joggal felruházott elnökségi tagok, a pénztárnok, illetve a bank ellenőrzi, a készpénzes számlák és kifizetések számfejtését és kontrollját az utalványozó, a pénztárnok és a szerződéssel foglalkoztatott könyvelő végzi folyamatosan, hivatalos aláírással, illetve könyvelői jelzéssel ellátva minden bizonylatot. A számfejtés, könyvelés helyességét és a bizonylati fegyelmet, könyvvizsgáló végzi költségvetési évenként, ismételten. A gazdálkodás rendjét és a szabályszerű működést a Felügyelő Bizottság ellenőrzi, amely saját munkarendje alapján dolgozik és a bizonylati fegyelmet is ellenőrizheti.
A külső ellenőrzéseket a törvényességi felügyeleti szerv, hatóság, APEH, Társadalombiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap, székhely szerinti Önkormányzat végzi. A Társaság az ellenőrzésekre vonatkozóan a felkészülten való fogadás elvét gyakorolja.
A Küldöttgyűlés, az Elnökségi ülések, regionális szekciógyűlések összehívásának rendjét az Alapszabály tartalmazza. A Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság üléseinek (továbbiakban valamennyi együtt: ülések) rendjét maga határozza meg. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az ülések elején megbízott jegyzőkönyv-vezető vezet és lát el kézjegyével, valamint a két jegyzőkönyv hitelesítő hitelesít. A jegyzőkönyvet ezen kívül ellátja kézjegyével az ülés levezető elnöke is. A tisztújító üléseken a levezető elnök valamennyi esetben az előző ciklus elnöke. Az új Elnökség és Elnök megválasztását követően a levezető elnök hatásköre az ülés (tisztújító küldöttgyűlés) bezárásáig tart, azonban az új elnök megválasztását követően a levezető elnök csupán az ülés vezetésével kapcsolatos döntéseket hozhat és nem határozhatja el az ülés (küldöttgyűlés) elnapolását, feloszlatását. Amennyiben az ülésre (küldöttgyűlésre) az elnök tagsági jogának megszűnése miatt került sor, úgy az ülést (a részvételi arány és a határozatképesség megállapítása után) a szavazati joggal részt vevő tagok által egyszerű többséggel megválasztott személy vezeti le, mint levezető elnök. Az így megválasztott elnök hatásköre az új elnök megválasztásának kihirdetésével lejár, helyét az újonnan megválasztott elnök veszi át. Utóbbi esetben a jegyzőkönyvet a megválasztott levezető elnök és az újonnan megválasztott elnök is ellátja kézjegyével.
A Társaság tudományos üléseket, szekciónapokat, szakmai prezentációkat, más társaságokkal vagy szervezetekkel közös rendezvényeket a kialakított gyakorlat szerint, a társasági élet céljainak, sajátosságainak megfelelően hív egybe és tart meg. A rendezvények informatikai rendszer segítségével is megtarthatók.
Általános szabályok:
A Társaság valamennyi
ülése, amelynek tekintetében az Alapszabály ezt nem tiltja meg, informatikai
rendszer használatával is megtartható. Az informatikai rendszer használata
során az alábbi feltételeket köteles biztosítani az ülést rendező szerv
(elsődlegesen az informatikai szaktanácsadó segítségével):
A Társaság szervei által hozott határozat ellen az érintett tag az alábbi jogorvoslati eljárásokra jogosult:
1) kérheti a döntés felülvizsgálatát az Elnökségtől,
2) kérheti a döntés felülvizsgálatát a Felügyelő Bizottságtól,
3) kérheti a döntés felülvizsgálatát a legfőbb szervtől,
4) rendes bírósághoz fordulhat.
1) A tag, bármely olyan döntés felülvizsgálatát kérheti az Elnökségtől, amelyet saját hatáskörében valamely – a legfőbb szerven kívüli – szerv hozott. A legfőbb szerv által hozott határozat felülvizsgálatát kizárólag a 3) pontban említett módon lehet felülvizsgálatnak alávetni. Az Elnökség a sérelmezett döntés közlésétől számított legkésőbb 30 napon belül köteles a kérelmet megtárgyalni és azt érdemben elbírálni. Az Elnökség ezen jogkörén belül a sérelmes döntést módosíthatja, megsemmisítheti, vagy helyben hagyhatja. Amennyiben saját döntését módosítja, vagy semmisíti meg, úgy erről teljes körűen köteles utólagosan a Felügyelő Bizottságot tájékoztatni. Az Elnökség köteles döntéséről írásban értesíteni az érintett feleket, továbbá a döntést hozó szervet. Az Elnökség, döntését indokolni köteles.
2) A tag bármely olyan döntést, amely tagsági jogait nem érinti, de egyébként reá nézve sérelmes és a Társaság valamely szerve hozta, felülvizsgálati kérelmét a Felügyelő Bizottságnak is benyújthatja. A Felügyelő Bizottság a kérelmet a kézhez vételétől számított 30 napon belül köteles megtárgyalni és arra érdemben reagálni. A vizsgálat eredményéről saját ügyrendjének megfelelően tájékoztatja az érdekelt feleket, a döntést hozó szervet, az Elnökséget illetve a legfőbb szervet. A Felügyelő Bizottság saját hatáskörében a döntést nem módosíthatja és nem semmisítheti meg, de felhívhatja a döntést hozó szervet annak megtételére, továbbá a Társaság törvényességi felügyeleti szervéhez, illetve az ügyészséghez fordulhat.
3) A tag bármely olyan döntés ellen, amelyet a legfőbb szerv hozott felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a legfőbb szervhez. A legfőbb szerv köteles a kérelmet legkésőbb a következő rendes ülésén megtárgyalni és arról érdemben dönteni. A legfőbb szerv a saját döntését módosíthatja, megsemmisítheti, vagy helyben hagyhatja. A kérelmet az Elnökséghez kell eljuttatni és az Elnökség dönthet – a kérelem súlya alapján – a legfőbb szerv rendkívüli ülésének összehívásáról. Amennyiben az Elnökség a rendkívüli ülést nem hívja össze, úgy ezért felelősségre nem vonható. Bármely tag, aki elegendő kérelmet összegyűjt, az Alapszabály rendelkezései alapján maga is jogosult a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására.
4) Amennyiben a tag úgy ítéli meg, hogy a Társaságon belüli jogorvoslati lehetőség számára jelentős joghátránnyal, vagy jelentős késedelemmel járhat, úgy akár közvetlenül is fordulhat a Magyar Köztársaság rendes bíróságaihoz kérelmével a hatályos jogszabályok alapján. A tag ezen joga a rendes jogorvoslat kimerülése után is megmarad.
Rendkívüli eseménynek minősül a Társaság működését vagy tulajdonát érintő elemi csapás, tűzeset, halálozás, rongálás, károkozás, stb. Ezekben az esetekben az eseményt észlelő vagy arról értesülő tag, illetve a Társasággal kapcsolatban lévő személy a Társaság Elnökségét vagy annak tagját haladéktalanul értesíteni köteles. Ezt követően az illetékességi körben azonnali intézkedéseket kell tenni, az ide vonatkozó általános előírások betartásával (Tűzoltóság, Rendőrség értesítése, stb.).
A Magyar Nőorvosok Lapja megjelentetésével kapcsolatos többirányú tennivalók, mint a lapszerkesztés technikai folyamata, hirdetések szervezése és megjelentetése, nyomdai előállítás, terjesztés, stb.: a Elnökség, a szerkesztőség, a szerzők, hirdetők, pénztár, jogi és szervezési tanácsadó, informatikai tanácsadó, a tagok és az előfizetők együttműködésében valósul meg. Ennek részletes leírását a Szerkesztőség saját, belső munkarendje tartalmazza, ennek szerkezete:
A tisztújítás
rendjét az Alapszabály tartalmazza.
A küldöttválasztás a Küldöttgyűlésbe öt földrajzi régióként szerveződött szekciók ülésén, 15 fős tagcsoportok szerint történik, úgymint:
A tagok – írásban jelzett kívánságuk szerint – tartózkodási helyük vagy munkahelyük szerint tartoznak valamelyik szekcióhoz. Ha egy szekcióban a tagok létszáma 15-tel maradéktalanul nem osztható, úgy a fennmaradó 1-14 tagot 1 további küldött képviseli. A Társaságba két tisztújító küldöttgyűlés között belépő új tagok küldöttet nem delegálhatnak a küldöttgyűlésbe, akkor sem ha számuk eléri a 15 főt.
Az Alapszabályban említett valamennyi tisztségviselő és vezető tisztségviselő, továbbá a küldött mandátumára az alábbi szabályok vonatkoznak:
A Tisztújító Küldöttgyűlésre további szabályok vonatkoznak:
Egyetlen tisztségviselő, vezető tisztségviselő, vagy küldött sem felel olyan intézkedésért, amelyet az a szerv hozott, amelyben mandátummal bír, a megválasztását megelőző időpontban, továbbá nem vonható felelősségre olyan intézkedésért, amely ellen (jegyzőkönyvvel bizonyíthatóan) szavazott, vagy más módon a szerv ülésén tiltakozott. A távollévőkkel szemben az utóbbi rendelkezés nem alkalmazható, kivéve ha az ülés előtt, vagy az ülést követő 8 napon belül írásban tiltakozott a döntés, illetve annak tervezete ellen.
Azok a tagok, akiket nem tagdíjfizetés elmulasztása következtében, hanem egyéb – etikai – okból fakadóan zártak ki a tagok közül, a legfőbb szerv döntése értelmében legfeljebb 5 évig nem kérhetik újra fölvételüket a Társaságba és legfeljebb 10 évig nem viselhetnek semmilyen tisztséget a Társaság szerveiben. A két szankcióról a legfőbb szerv külön-külön is határozhat, ellenük a rendes jogorvoslati lehetőségekkel élhet a kizárt tag.
Az Elnökség és a Küldöttgyűlés a Társaságban, illetve annak érdekében végzett kiemelkedő munkáért, a Magyar Nőorvosok Lapjában megjelent legjobb közleményekért, rendezvényeken elhangzott legjobb előadásokért stb. érdemérmet (Semmelweis érem), jutalmazást, kitüntetést, nívódíjat, oklevelet, dicséretet, kongresszusi részvételi támogatást, tudományos kutatási hozzájárulást, stb. adhatnak. Az előterjesztést a Társaság tagja teheti, az elismerés formáját az elbíráló és döntési jogkört gyakorló szerv tárgyalja meg, illetve ítéli oda.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttgyűlés 2007. 09. 08. ülésnapján fogadta el.
A Szabályzat változással érintett pontjai a fenti napon lépnek hatályba, a változással nem érintett pontok visszamenőleg is hatályosak.
A Szabályzatot
rendszeresen, de legkevesebb kétévente a tapasztalatok alapján felül kell
vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni.
Utolsó módosítás: 2007. 09. 08.
Dr. Szabó István
A Magyar Nőorvos Társaság elnöke