A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya
(1) A Társaság
a. neve: Magyar Nőorvos Társaság (rövidített neve: MNT),
(a továbbiakban Társaság),
b. angol neve: Hungarian
Society of Obstetrics and Gynaecology (rövidített neve: HSOG).
c. meghatározása: szülész-nőgyógyász orvos-szakmai
tudományos társaság,
d. alapításának éve: 1896,
e. székhelye: 1082 Budapest Üllői út 78/a.,
f. minősítése: a Társaság a szakterület és a
szaktudomány hazai képviselőinek első, történelmi szerveződése, a Nemzetközi
Szülész-Nőgyógyász Szövetség (FIGO), az European Board and College of
Obstetricians and Gynaecologists (EBCOG) és a Magyar Orvostudományi Társaságok
és Egyesületek Szövetsége ( MOTESZ) hivatalos magyar nemzeti tagtársasága,
g. működési területe: az orvostudomány
szülészeti-nőgyógyászati szakterülete és határterületei (a továbbiakban
szaktudomány).
h. a társaság honlapjának címe: http://www.mnt.hu
(2) A Társaság jogi személy.
(1) A Társaság, feladatainak megvalósítása és munkájának
megkönnyítése érdekében az alábbi területi szervezeteket hozza létre:
a. Közép-Magyarországi Szekció (Budapest
és Pest megye),
b. Északkelet-Magyarországi Szekció
(Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar
megye),
c. Délkelet-Magyarországi Szekció
(Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye),
d. Délnyugat-Magyarországi Szekció (Vas,
Zala, Somogy, Tolna, Baranya megye) és
e. Északnyugat-Magyarországi Szekció
(Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megye). Együtt
továbbiakban: Regionális szekciók
f. Szakmai szekciók
(2) A regionális szekció a Társaságon belül az adott
területen működő tagok szervezeti egysége, amelyek:
a. szakmai rendezvényeket szerveznek,
b. tudományos kapcsolatokat ápolnak,
c. fórumot biztosítanak a tagok és küldötteik kapcsolattartására.
(3) A területi szervezet nem jogi személy.
(4) A területi szervezet saját pénztárt nem tart fenn.
(5) A területi szervezet működési rendjét a Társaság
Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében található ajánlás alapján
dolgozza ki.
(1) A Társaság célja és tevékenysége:
a. a szakterület
és a szaktudomány művelése, az
eredmények közzététele itthon és külföldön, a gyógyító-megelőző ellátás
folyamatos fejlesztése, valamint a szakképzés és továbbképzés segítése.
b. hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer
kialakítása, ápolása és fejlesztése. Továbbá a szaktudomány tekintélyének
növelése azáltal is, hogy a Társaság a tagsági körön kívül a hazai és a
külföldi, szaktudományban tevékenykedő személyek rendelkezésére is bocsátja
azon szolgáltatásait, amelyeket a rendes tagok egyébként élveznek az aktuálisan
kiírt pályázatokban. Mindezzel szolgálni kívánja a szaktudományban résztvevők
összefogását, tudományos érdekképviseletét és támogatását,
c. az egészség- és a népesedéspolitika tervező,
javaslattevő, döntéshozó és végrehajtó testületeinek segítése az egészségmegőrzés
és betegségmegelőzés érdekében szakmai-tudományos tanácsadással,
d. képviseleti és érdekvédő jellegű tevékenység: a
Társaság védelmezi a szakterület orvosainak, egyéb egészségügyi dolgozóinak,
szakellátó intézményeinek tekintélyét. Képviseli a szakmai érdekeket saját
fórumain és a médiában. Tagja, továbbá külső személyek és intézmények kérésére,
javaslatára, előterjesztésére a vezető testületek, vagy az azok által megbízott
személy(ek) szakmai véleményt adhatnak, segítséget nyújthatnak jogsegély megszervezéséhez,
érvényesítéséhez. A Társaság e törekvéseiben együttműködik a Magyar Orvosi
Kamarával, az egészségügyi érdekképviseleti szervekkel, hatóságokkal,
igazságügyi szakértő intézményekkel, szakintézményekkel, szakmai társadalmi
szervezetekkel.
(2)
A Társaság az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés, a tudományos tevékenység
és tudományos kutatás, valamint a nevelés, oktatás, képességfejlesztés és
ismeretterjesztés körében mindezen tevékenységekkel - általánosan fogalmazva -
az ember reproduktív egészsége érdekében közfeladatot lát el.
A felsorolt közfeladatokat a következő jogszabályhelyek
alapozzák meg:
A közfeladatok ellátásában a Társaság mindenekelőtt:
·
tudományos,
·
oktatási,
·
módszertani,
·
szervezési,
·
etikai
feladatok megoldásával, azokban való közreműködéssel,
valamint a tárgyi és személyi feltételek fejlesztésében
igyekszik közreműködni az Alapszabály 1. sz.
mellékletében felsorolt területeken.
A
Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
A
Társaság tevékenységét és céljainak megvalósítását segítő eszközök:
a. hazai és nemzetközi tudományos és továbbképző
rendezvények szervezése és lebonyolítása a tagok és a vendégek számára
tudományos publikációk (szakfolyóirat, könyv, kongresszusi összefoglaló,
deklaráció, ajánlás) készítése, kiadása, terjesztése írott és/vagy elektronikus
formában, érdekvédő jellegű szakvélemény készítése és publikálása.
b. tagságon belüli és kívüli körrel, a hazai és
nemzetközi szaktudományban tudományos pályázatok meghirdetése, bírálata,
jutalmazása, valamint kiemelkedő szaktudományos tevékenység elismerése díj,
prémium, jutalom, kitüntetés, kiküldetés, költségtérítés, emlékérem,
emléktárgy, oklevél formájában,
c. fiatal (35. életévét be nem töltött) tagok tudományos
pályafutásának megkülönböztetett támogatása,
d. a magyar érdekek képviselete a szaktudomány vezető
európai, nemzetközi és világszervezeteiben,
e. vállalkozás, alapítványtétel a Társaság közhasznú,
illetve kiemelten közhasznú céljainak megvalósítása érdekében.
(1) A Társaság közhasznú céljainak megvalósítása és
gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet
folytat, azzal a feltétellel, hogy a vállalkozás a közhasznú célok
megvalósítását nem veszélyeztetheti.
(2) A Társaság gazdálkodása során elért eredményét tagjai
között semmiféle formában nem osztja fel és azt kizárólag a létesítő okirat
szerinti tevékenységére fordítja.
(3) A Társaság éves költségvetési terv alapján
gazdálkodik. Bevételeit a tagdíjak és egyéb forrásokból származó pénzeszközök
képezik.
(4)
A Társaság költségvetésében előirányzott összegeknek rendeltetésszerű és a
mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, a pénzforgalmi
szabályok betartásáért a Pénztárnok és az Elnökség felelős.
(5) A Pénztárnok köteles a Társaság éves költségvetéséről
jelentést és értékelést készíteni, amelyet a Felügyelő Bizottság ellenőrző
jelentésével együtt fogad el az Elnökség.
(6) Az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenység
és a gazdálkodás legfontosabb adatait a Társaság évente köteles nyilvánosságra
hozni országos terjesztésű napilapban,
vagy a társaság internetes honlapján
A Társaság tagjai:
a. rendes tag lehet a szakterület és a szaktudomány aktív vagy nyugállományú
művelője, gyakorlati alkalmazója, továbbá felsőfokú egészségügyi oktatási
intézmény hallgatója, aki belépését a Társaságba szóban vagy írásban kéri
és/vagy az évenként esedékes tagdíjfizetését igazolja és kizáró határozat reá
nem vonatkozik, A társaságnak külföldi
tagjai is lehetnek, akik a fenti követelménynek saját joghatóságuk alapján
eleget tesznek.
b. tiszteletbeli tag lehet, akit a Társaság
küldöttének ajánlása alapján az elnökség annak elismer,
c. örökös tiszteletbeli tag címet (örökös
tiszteletbeli elnök, elnökségi tag, örökös tiszteletbeli tag) kaphat a Társaság
elnökségének előterjesztése alapján a Társaság tagja, korábbi küldötte vagy
elnökségi tagja illetve elnöke, akit a küldöttgyűlés annak elismer,
d. pártoló tag lehet minden természetes illetve
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely a
szaktudomány fejlődését szolgáló törekvését erkölcsi vagy anyagi támogatás
formájában igazolja és akit vagy amelyet a Társaság küldöttének ajánlása
alapján az elnökség annak elismer.
(1) A Társaság tagja jogait személyesen, illetve - az
Alapszabály alapján a legfőbb szervben - választott küldöttje útján gyakorolja;
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet pedig törvényes, illetve
szervezeti képviselőjén keresztül gyakorolja, javaslatokat tehet, panasszal
fordulhat a Társaság illetékes szerveihez.
(2) A Társaság rendes tagja tanácskozási, indítványozási
és szavazati joggal vesz részt a regionális szekcióüléseken, ahol küldötté
választható a Társaság legfőbb szervébe, a Küldöttgyűlésbe. A Társaság rendes
tagja a Társaság Küldöttgyűlésén tanácskozási, indítványozási joggal vehet
részt.
(3) A Társaság tagjait megilleti mindaz – a Társaság
által nyújtott - kedvezmény, amit a Társaság a tagjai részére biztosít.
(4) A rendes tag a Társaság bármelyik tisztségére
jelölhető és megválasztható.
(5) A rendes tagok 15 főből álló csoportja a
Küldöttgyűlésbe egy küldöttet delegálhat. A
küldöttnek tanácskozási, indítványozási, képviseleti és egy szavazati joga van
a Küldöttgyűlésben.
(6) A tag kötelezettségei:
a. az Alapszabály rendelkezéseit, a Társaság vezető
szerveinek határozatait betartani,
b. segítséget nyújtani és/vagy közreműködni a Társaság
céljainak eléréséért,
c. évente fizetni a reá vonatkozó tagdíjat.
(1) A társasági tagság megszűnhet:
a. kilépés,
b. kizárás,
c. elhalálozás
d. rendes tagnál a tagdíjfizetés elmulasztása, továbbá
e. pártoló tagnál az általa nyújtott támogatás
megszűnése miatt,
f. tiszteletbeli tagnál a cím visszavonásával,
g. a Társaság jogutód nélküli megszűnése miatt.
(2) Az a/, c/ és g/ pontok
alapján a tagsági viszony a kilépésről szóló értesítés kézhezvételétől, az
elhalálozás napjától számított 8. napon szűnik meg.
(3) Az d/ és e/ pontok
alapján a tagsági viszony a mulasztást követő év január hó 31. napjától szűnik
meg.
(4) A b/, f/ és g/ pontok
alapján a tagsági viszony a kizáró, a visszavonó, illetve a Társaság jogutód
nélküli megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjától szűnik
meg.
(5) A
tag kizárását
megállapító, illetve tiszteletbeli vagy örökös
tiszteletbeli
címet visszavonó határozatot a Társaság Küldöttgyűlése hozhat, az Etikai Bizottság előterjesztése
alapján.
I.
Küldöttgyűlés
II.
Elnökség
III.
Felügyelő
Bizottság
IV.
Etikai
Bizottság
V.
Szekciógyűlések
(1) A Küldöttgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amelyben a
tagok összességét a Társaság rendes tagjai által választott küldöttek
képviselik.
(2) A Küldöttgyűlés a regionális szekciók gyűlései által,
a tagság létszámarányának megfelelő számban, 4 évre delegált küldöttekből és az Elnökség tagjaiból
áll. A szekciógyűlések megtartásával, a küldöttek számával és megválasztásával
kapcsolatban az Elnökség irányelveket adhat ki.
(3) A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
a. az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b. az éves közhasznúsági jelentés elfogadása,
c. az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai
Bizottság tagjainak megválasztása, ezen belül külön a Társaság Elnökének,
Főtitkárának, Pénztárnokának valamint a Felügyelő Bizottság Elnökének közvetlen
megválasztása, valamint ezen személyek, az elnökségi tagok visszahívása.
d. egyesülés elhatározása más társadalmi szervezettel,
e. döntés a Társaság jogutód nélküli megszüntetéséről,
f. az éves költségvetés elfogadása
g. a tagdíj megállapítása,
h. az ügyintéző szerv éves, és a hivatalos képviselők
négyéves beszámolójának megvitatása és elfogadása,
i. a befektetési szabályzat elfogadása,
j. a tudományos Nagygyűlés elnökének megbízása, illetve
felmentése,
k. döntés a Nagygyűlés színhelyéről és időpontjáról,
l. döntés mindazon ügyekben, amit jogszabály és az
Alapszabály hatáskörébe utal.
(1) A Küldöttgyűlés az üléseit évente tartja. Üléseit a
Társaság Elnöke hívja össze írásban, az
átvételt igazolható módon, a napirend közlésével, a meghirdetett időpont
előtt legalább 30 nappal.
(2) A Küldöttgyűlés nyilvános. Zárt ülés elrendeléséről
az ülés esetileg dönt, ha titokvédelmi okból annak elrendelését az érintett
kéri. Állam-, bank-, orvosi- vagy szolgálati titok esetén a zárt ülés
elrendelése kötelező. Zárt ülés esetén kizárólag azok tartózkodhatnak a
Küldöttgyűlés helyszínén, akik a titok megismerésére jogosultak és titoktartási
kötelezettségük jegyzőkönyvezéséhez név szerint hozzájárulnak. Az ülés akkor
határozatképes, ha a delegált küldöttek legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Ezt
követően legkevesebb egy órán és legfeljebb 30 napon belül az ülés újra,
változatlan napirenddel összehívható. A küldöttgyűlés meghívójának tartalmaznia
kell a megismételt küldöttgyűlés összehívásának új időpontját, továbbá annak
helyszínét, utalva arra, hogy a megismételt küldöttgyűlés azonos napirendi
pontokat tárgyal. A megismételt küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a
küldöttek legalább 10 %-a + 1 fő jelen van, és az erre való figyelmeztetést az
eredeti meghívónak tartalmaznia kell. Határozatait a küldöttgyűlés egyszerű
szótöbbséggel hozza. Egy küldött egy szavazattal rendelkezik,
szavazategyenlőség esetén az üléselnök szavazata dönt.
(3) A Társaság tisztújító küldöttgyűlést négyévenként
tart, amelyre meghívja a tagságot is tanácskozási joggal.
(4) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni a Társaság
Elnökének történt bejelentést követő 30 napon belül, ha azt legalább 10 küldött
írásban kéri vagy ha azt az Elnökség illetve a Felügyelő Bizottság
indítványozza az ok és a cél megjelölésével továbbá ha azt a Felügyeleti Szerv
elrendeli.
(5)
Személyi ügyben a Küldöttgyűlés a döntését titkos szavazással hozza meg,
kivéve, ha ez alól a Küldöttgyűlés maga eltekint tagjai több mint 2/3-ának
szavazatával.
(1) Az Elnökség a Társaság legfőbb ügyintéző és
képviseleti szerve, amely a küldöttgyűlések között gondoskodik a Társaság
működtetéséről.
(2) Az Elnökséget a Küldöttgyűlés választja a Társaság
rendes tagjai sorából titkosan. Létszáma 15 fő.
(3) Az Elnökség tagjai a következők: Elnök, az Előző
ciklus elnöke, Főtitkár, Pénztárnok, 2 Titkár, akiknek egyike a Társaság
Jegyzője, valamint az elnökségi tagok. Személyi
összetételében tükröződnie kell a területi szekciók és a nagy egyetemi
centrumok képviseletének.
(4) Az
Elnökség mint testület jár el. Azon feladatokat, amelyeket az Alapszabály, az
SzMSz, vagy a Küldöttgyűlés közvetlenül az Elnökség egyes tagjaira delegál az
Elnökség, mint testület köteles megvizsgálni a döntést követő legközelebbi
ülésen amennyiben azt az Elnökség bármely tagja írásban kéri.
Az Elnökség feladat- és hatásköre:
a. irányítja és szervezi a Társaság folyamatos munkáját,
gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
b. határoz a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozó kérdések kivételével a Társaság egészét és annak különösen működését
érintő bármelyik kérdésben,
c. elkészíti és elfogadásra javasolja a Társaság éves
programját és munkatervét, költségvetését, beszámolóit és zárszámadását, ennek
keretében hallgatja meg a Felügyelő Bizottság jelentését és értékeli a Társaság
éves tevékenységét és meghatározza a következő év feladatait,
d. döntést hoz a Társaság hazai és nemzetközi vagy más
nemzeti társaságokkal való kapcsolatairól,
e. előkészíti a Küldöttgyűlés üléseit, előterjesztést és
javaslatokat tesz azok hatáskörébe tartozó ügyekben, megbízza a jelölő
bizottság tagjait,
f. gondoskodik a Társaság iratainak, okmányainak,
pecsétjeinek és vagyonának őrzéséről,
g. gondoskodik a Társaság jogi képviseletének
ellátásáról,
h. elrendeli a rendkívüli belső ellenőrzéssel
kapcsolatos Felügyelő Bizottsági és Etikai Bizottsági vizsgálatokat,
i. dönt mindazon ügyekben, amelyek a Társaság
vállalkozási tevékenységével, alkalmazottaival kapcsolatosak;
j. dönt pályázatok kiírásáról, azok díjazásáról,
kiküldetésekről, útiköltség térítésekről, jutalmazásokról, eseti és rendszeres
megbízási szerződések díjazásáról, a Társaság Szervezeti és Működési
Szabályzatában meghatározott módon történő egyéb pénzutalványozásokról,
kifizetésekről, anyagbeszerzésekről,
k. dönt az értékpapír és egyéb befektetések kockázatának
megállapításáról és a befektetés megvalósításáról a Befektetési Szabályzat
iránymutatása alapján,
l. dönt a Társaság neve alatt rendezendő tudományos
ülésekről, azok költségvetéséről és elszámolásáról,
m. felelős kiadói jogot gyakorol a Magyar Nőorvosok
Lapja vonatkozásában és dönt a lap ügyeiben a főszerkesztő vagy helyettese
előterjesztése alapján,
n. dönt a lapszerkesztőség székhelyéről, megbízási és
felmentési jogot gyakorol a szerkesztőség személyi összetételét illetően,
o. elkészíti a Társaság Szervezeti és Működési
Szabályzatát és Befektetési Szabályzatát,
p. munkáltatói jogot gyakorol a társaság valamennyi
munkavállalója felett.
(1) Az Elnökség évente legalább négyszer tart rendes
ülést, melyet az Elnök hív össze írásban, a napirend megjelölésével, a kitűzött
idő előtt legalább 15 nappal. Az
Elnökség ülésére a napirendet is tartalmazó meghívót kizárólag az átvételt
igazoló módon lehet megküldeni.
(2) Az
Elnökség ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről az Elnökség esetileg dönt
titokvédelmi okból, ha annak elrendelését az érintett kéri. Állam-, bank-,
orvosi- vagy szolgálati titok esetén a zárt ülés elrendelése kötelező. Zárt
ülés esetén kizárólag azok tartózkodhatnak az ülés helyszínén, akik a titok
megismerésére jogosultak és titoktartási kötelezettségük jegyzőkönyvezéséhez
név szerint hozzájárulnak. Az elnökségi ülés
akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tagoknak 50 %-a + 1 fő jelen van.
Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt. Határozatképtelenség
miatt megismételt elnökségi ülést legkevesebb 1 óra, legfeljebb 15 napon belül
újra össze kell hívni. Az eredeti meghívónak tartalmaznia kell, hogy a
megismételt elnökségi ülés, változatlan napirenddel, a megadott időpontban és
helyen, a jelenlévők számára való tekintet nélkül megtartható és
határozatképes.
(3)
Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni a Társaság elnökének történő
bejelentést követő 30 napon belül, ha azt legalább 4 elnökségi tag írásban
kéri, vagy ha azt a Küldöttgyűlés vagy a Felügyelő Bizottság indítványozza az
ok és a cél megjelölésével illetve ha azt a Felügyeleti Szerv elrendeli .
(4)
Elnökségi ülés informatikai, vagy távközlő rendszer segítségével is
megtartható, ha a tagok egyidejű, kölcsönös kapcsolata biztosított.
(1) Személyi ügyben a döntését titkos szavazással
hozza meg, kivéve, ha ez alól az elnökség maga eltekint 2/3-os határozatával.
(2) A Társaság Titkára (Jegyzője) köteles olyan
nyilvántartást vezetni, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja
és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges,
személyre lebontva) megállapíthatók. Ez
a határozatok tára.
(3) A vezető szerv döntéseit az érintettekkel a Titkár
(Jegyző) közli írásban,
az átvételt igazoló módon, annak meghozatalától számított 15 napon belül.
(4) A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett
iratokba előzetes bejelentés után bármely tag betekinthet munkaidőben, a
Társaság székhelyén illetve
telephelyén, működési helyén, továbbá az irat őrzése helyén, kivéve
titokvédelmi okból (feltéve, hogy az érintett személy annak kiadásához írásban
nem járult hozzá), valamint állam-, bank-, orvosi- vagy szolgálati titok
esetén. Utóbbi esetekben a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján jogosult
a Társaság tagja az adott adatot, tényt megismerni.
(5) A
Társaság, a működésével kapcsolatos információkat, szolgáltatásai
igénybevételének módját, beszámolóit, a vezető szervek döntéseit honlapján
hozza folyamatosan nyilvánosságra.
(6) AZ Elnökség nyilvános üléseire tanácskozási joggal
bárkit meghívhat. Állandó meghívott a Felügyelő Bizottság és a Magyar Nőorvosok
Lapja Szerkesztőségének képviselője, illetve
a szakma tekintélyes képviselője, akit az Elnökség állandó meghívottnak
minősít.
(1) A Felügyelő Bizottság Elnökét és két tagját a
Küldöttgyűlés választja meg titkosan az
Elnökség 4 éves mandátumának lejártáig.
(2) A
Felügyelő Bizottság testületként jár el.
(3) A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől elkülönült
ellenőrző szerv, amely a Társaság működését és gazdálkodását ellenőrzi szakmai,
gazdasági és törvényességi szempontból. Ennek során a vezető tisztségviselőktől
jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást
kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat
megvizsgálhatja.
(4) A Felügyelő Bizottság képviselője az Elnökség ülésén
tanácskozási joggal vesz részt. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre
jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy
a. a szerv, vagy a Társaság, működése során olyan
jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény
(mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása,
illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
vagy
b. a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény
merül fel.
(5) Az intézkedésre jogosult szervet a Felügyelő
Bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni, amire a szerv vezetője
jogosult. E határidő eltelte esetén a szerv összehívására a Felügyelő Bizottság
jogosult.
(6) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés
helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő
Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó
szervet.
(7) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(1) Etikai (fegyelmi) ügyek kivizsgálását a Társaság
Etikai Bizottsága végzi.
(2) Megállapításairól a Bizottság elnöke a Társaság
Elnökségét tájékoztatja.
(3) A Bizottság döntéseivel szemben az érintett tag
fellebbezéssel élhet a Társaság Elnökségéhez, illetve a soron következő
Küldöttgyűlés elé viheti panaszát.
(4) A Bizottságot közvetlen személyi, vagy anyagi intézkedési jog nem illeti meg.
(1) A szekciógyűlés:
a. a regionális szekció legfőbb testülete,
b. a szekciógyűlést legalább négyévente a tisztújító
Küldöttgyűlés előtt 90 nappal össze kell hívni. Ennek összehívásáról és
előkészítéséről a szekció vezetősége és a Társaság Elnöke együttesen
gondoskodik. A vezetőség a szekciógyűlést egyébként szükség szerint vagy a
szekció tagjainak egyharmadának írásbeli kérésére hívja össze,
c. a szekciógyűlés a területi szervezet tevékenységét
érintő bármely kérdésben határozhat, amely nem tartozik más szerv hatáskörébe.
(2) A szekciógyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. négy évi időtartamra a
régió rendes tagjai sorából megválasztja
a 9-15 tagú vezetőséget, és delegálja a Társaság Küldöttgyűlésébe küldötteit.
b. a vezetőség beszámolója alapján értékeli két
szekciógyűlés között a vezetőség és a Társaság munkáját. Meghatározza a szekció
feladatait. Ajánlásokat készíthet a társasági munka javítására.
(1) A regionális szekció vezetősége a szekciógyűlések
közötti időszakban a regionális szervezet munkáját irányítja és ellenőrzi.
a. tagjai sorából négyévi időtartamra Elnököt és Titkárt
választ,
b. üléseit szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja.
(2) A regionális szekció tisztségviselői: az Elnök és a
Titkár, akik a vezetőség határozatának megfelelően
a. képviselik a szekciót,
b. a vezetőségi ülések között intézik a szekció ügyeit.
(3) A regionális
szekció vezető testületei működésének általános szabályai:
A szekciógyűlés és a vezetőség:
a. akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több, mint
a fele (50 % + 1 fő) jelen van. Határozatképtelenség esetére az Alapszabály
Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni,
b. minden tagját egy szavazat illeti meg,
c. határozatait nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza,
d. a szekciógyűlés és a vezetőség jelenlévő tagjai
egyharmadának javaslatára titkos szavazás rendelhet el, továbbá dönthet úgy,
hogy a határozat minősített szótöbbséggel érvényes,
e. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 15 napon belül meg kell küldeni a Társaság Elnökségének.
A
18-19. § rendelkezései irányadók a szakmai alapon szerveződő szekciók
működésére is.
A Társaság vezető tisztségviselői:
I.
Elnök
II.
Főtitkár
III.
Pénztárnok
(1) A
Küldöttgyűlés választja meg az Elnökség 4 éves ciklusának lejártáig, titkos
szavazással.
Személyében önállóan jogosult a
Társaság képviseletére. Vezeti és összehívja a Küldöttgyűlés és az Elnökség
üléseit, illetve ellátja mindezen testületek által rábízott feladatokat,
amelyek nem tartoznak más szerv feladatkörébe. A Társaság Elnöke hívja össze a
tudományos Nagygyűlést. Képviseleti jogkörében tett jognyilatkozatait legkésőbb
8 napon belül be kell jelentenie az Elnökségnek.
(2) Felelős kiadója a Magyar Nőorvosok Lapjának.
(3) Akadályoztatása időtartamára a Főtitkár helyettesíti.
(1) Az
Elnökség választja meg az Elnökség 4 éves ciklusának lejártáig, titkos
szavazással.
Személyében önállóan jogosult a
Társaság képviseletére. Képviseleti jogkörében tett jognyilatkozatait legkésőbb
8 napon belül be kell jelentenie az Elnökségnek.
(2) A Társaság vezető szervei határozatának megfelelően
folyamatosan intézi a Társaság ügyeit.
(3) Beszámol a Küldöttgyűlésnek a Társaság ügyeinek
intézéséről.
(4) Akadályoztatása időtartamára az Elnök helyettesíti.
(5) Kapcsolatot
tart a Társaság szekcióival és a Társasághoz társult szervezetekkel.
(1) A
Küldöttgyűlés választja meg az Elnökség 4 éves ciklusának lejártáig, titkos szavazással. Személyében
önállóan jogosult a
Társaság képviseletére. Képviseleti jogkörében tett jognyilatkozatait legkésőbb
8 napon belül be kell jelentenie az Elnökségnek.
(2) A Társaság vezető szervei határozatának megfelelően
folyamatosan intézi a Társaság gazdasági és pénzügyeit, azokról folyamatosan
beszámol, naptári évenként költségvetést, illetve zárszámadást készít és
elkészíti az éves közhasznúsági jelentést.
(3) Akadályoztatása időtartamára az Elnök vagy a Főtitkár helyettesíti.
I.
Felügyelő
Bizottság Elnöke
II.
Etikai
Bizottság Elnöke
III.
Elnökség
tagjai
IV.
Felügyelő
Bizottság tagjai
V.
Etikai
Bizottság tagjai
A
Társaság további tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét a Társaság
Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A további tisztségviselők nem
jogosultak képviselni a Társaságot.
(1) Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet
részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b/ pont)
élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. a Társaság részéről bármilyen más előnyben részesül,
illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a
Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bármely tag által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjainak
nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás,
c. fegyelmi, etikai vagy más, a személyét tagként érintő
határozat címzettje.
Az ilyen személyt az
adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása szempontjából
figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a
személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét
megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú
szervezet megszűnését követő két éven belül.
(3) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt
személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet, így a Társaságot is
előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen jellegű tisztséget
egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Társaság legfőbb szerve
különösen indokolt esetben a vezető tisztségviselőt felszólíthatja a más
szervezetnél betöltött tisztsége megszüntetésére, ennek hiányában a vezető
tisztségviselőt visszahívhatja.
(4) A vezető tisztségviselőkre is vonatkoznak a 26. §
b/-e/ pontjaiban megnevezett összeférhetetlenségi szabályok.
Nem lehet a Társaság további tisztségviselője, aki
a. vezető tisztségviselő
b. a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység
kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll, kivéve ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy az
Elnökség ez alól felmentést nem ad,
c. A Társaság célszerinti juttatásából részesül, kivéve
a bármely tag által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjainak nyújtott, Alapszabálynak
megfelelő, célszerinti juttatást, illetve
d. a Társaság könyvvizsgálója
d. Az a/-d/ pontban meghatározott személyek közeli
hozzátartozója.
(1) A küldöttek delegálásának rendje szerint az Elnök a
regionális szekciók vezetőségeivel együtt a négyévenkénti, a tagság
meghívásával kibővített tisztújító Küldöttgyűlés meghirdetett időpontja előtt legkésőbb 90 nappal a
régiókban megkezdi és megszervezi
a küldöttek delegálásának helyi lebonyolítását, amelynek határideje a
küldöttgyűlés időpontja előtt 30 nappal lejár. A küldöttek delegálása a
regionális szekcióüléseken történik úgy, hogy a régióban minden 15 rendes tag
jelöl mag közül egy küldöttet és a jelöléseket a szekció vezetősége jóváhagyja,
amely jóváhagyásról értesíti az Elnökséget legkésőbb a jóváhagyástól számított
8. napon.
(2) Az Elnökség által a Társaság tagjai közül, a
tisztújító Küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal megbízott, legkevesebb 3 tagú
jelölő bizottság terjeszti elő a Küldöttgyűlésnek a Társaság új Elnökségére,
Felügyelő és Etikai Bizottságára vonatkozó személyi jelöléseit. A jelölés
egyaránt tartalmazza az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság
tagjelöltjeinek, valamint a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottság
Elnökének személyére szóló jelöléseket is.
(3) A vezető szervek és tisztségviselők mandátuma 4 éves ciklusra szól.
(1) A küldött mandátuma megszűnik:
a. a Küldöttgyűlés mandátumának megszűnése,
b. visszalépés,
c. a küldöttet jelölők több, mint fele által írásban
történő visszahívás,
d. a legfőbb szerv döntése,
e. a társasági rendes tagviszony megszűnése miatt.
(2) A küldött mandátumának megszűnése esetén a
megszűnéstől számított legkevesebb 8, legfeljebb 60 napon belül a szekció új
küldött delegálására köteles. Ennek elmulasztása esetén a megszűnt mandátumú
küldött helye betöltetlen marad a legfőbb szerv ülésein a soron következő tisztújító
Küldöttgyűlés időpontjáig. A rendkívüli delegálásra a 27. § rendelkezései
értelemszerűen irányadók azzal, hogy azt kizárólag a szekció vezetősége
kezdeményezheti.
(3) A vezető és egyéb tisztségviselők mandátumának soron
kívüli megszűnése esetén a legfőbb szerv rendkívüli összehívásának szabályai,
illetve a jelölés szabályai értelemszerűen irányadók.
(4) A tisztújító küldöttgyűlés forgatókönyvét a
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza
(1) A tudományos szerveződéseket:
a. a négyévente megrendezendő tudományos Nagygyűlés,
b. a Magyar Nőorvosok Lapja rendszeres kiadása,
c. szakcsoportok vagy szekciók önálló vagy más
társaságokkal közös fórumai jelentik.
(2) Szakcsoportot vagy szekciót a Társaság legkevesebb 10
rendes tagja alakíthat az Elnökség előzetes engedélye alapján. Ezek a
szerveződések területi vagy szakmai alapon jöhetnek létre. Működésüket a
Társaság Alapszabálya, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata szerint
kötelesek folytatni.
(3) A szakcsoportok, szekciók külön tagdíjat nem
gyűjthetnek, külön pénztárt nem tarthatnak fenn, nem minősülnek jogi
személynek.
(1) Az Alapszabályban nem rendezett kérdéseket illetően a
hatályos jogszabályok valamint a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata,
valamint annak mellékletei az irányadóak.
(2) A Befektetési Szabályzat az Alapszabály melléklete.
(3) A Társaság tagjainak névsora az Alapszabály
melléklete
A módosított Alapszabályt a Magyar Nőorvos Társaság
Küldöttgyűlése 2007. 09. 08.-án tartott ülésén fogadta el.
Utolsó módosítás: 2007. 09. 08.
Dr. Szabó
István
A Magyar Nőorvos Társaság elnöke
Közhasznú tevékenységek, amelyek ellátása során a
Társaság olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy a törvény
felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami
szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia:
-Az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának
javulását befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak
kialakításában közreműködők feladatainak meghatározása a reproduktív egészség
területén (1997. évi CLIV. Tv. 1. § a).).
-Az egészségtudományon belül a szaktudomány és határterületei
fejlődésének elősegítése (1997. évi CLIV. Tv. 1. § f).).
-Emberközpontú, tudományos tényekre alapozott és
költség-hatékony eljárások kidolgozása a reproduktív egészség területén (1997.
évi CLIV. Tv. 2. § (5).).
-A betegek jogainak és kötelezettségeinek biztosítása
vonatkozásában:
-Az egészségügyi ellátórendszer működtetésének és
fejlesztésének vonatkozásában tudományos megalapozottságú javaslatok készítése:
-Az egészségügyi ellátórendszer minden formájának a
reproduktív egészséget megőrző és visszaállító működésének segítése (1997. évi
CLIV. Tv. 86-1o6. §).
-Az egészségügyi szolgáltatásoknak a reproduktív egészség
megőrzését és visszaállítását szolgáló szakmai követelményrendszere
megteremtésének, biztosításának és fejlesztésének segítése, különös tekintettel
a személyi és tárgyi feltételrendszer meghatározására, a képzés-továbbképzésre,
a minőségbiztosításra, az egészségügyi dolgozók jogainak, kötelezettségeinek
témájára (1997. évi CLIV. Tv. 1o7-14o. §).
-Annak megfelelően, hogy az állam, felelősségének
gyakorlásában a lakosság egészségi állapotáért, az egészségügy szervezéséért és
irányításáért, a rendelkezésekre álló eszközökkel támogatja és elősegíti az
egészségügy területén működő szakmai kamaráknak és más köztestületeknek,
valamint szakmai érdekképviseleti szerveknek, szakmai egyesületeknek és más
társadalmi szervezeteknek az 1997. évi CLIV., az egészségügyről szóló
törvényben foglaltakkal összhangban lévő tevékenységét (1997. évi CLIV. Tv.
144. par (1)), a Társaság, szakterületének megfelelően, az államot
közfeladatában segíti:
-Támogatást nyújt az emberen végzett orvostudományi
kutatások tudományos véleményezéséhez és szervezési, etikai kérdéseinek
megoldásához, különös tekintettel az emberi reprodukcióra irányuló különleges
eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások vonatkozásában
(1997. évi CLIV. Tv. 157-186. par).
-Támogatást nyújt a nemző- illetve fogamzó-képességet
megakadályozó eljárások tudományos véleményezéséhez, elterjesztéséhez,
beleértve a művi meddővé tétel körülményeit (1997. évi CLIV. Tv. 187. §).
-Támogatást nyújt a szerv- és szövetátültetés tudományos,
etikai és szervezési kérdéseinek megoldásához, különös tekintettel a spermium
és a petesejt, valamint az embrió és a magzat vonatkozásában (1997. évi CLIV.
Tv. 2o2-215. §).
-Támogatást nyújt a halottakkal kapcsolatos rendelkezések
definiálási, szervezési, etikai, adatgyűjtési vonatkozásainak alkalmazásában és
kidolgozásában, különösen a perinatális halál és az anyai halál eseteire (1997.
évi CLIV. Tv. 216-222. §).
-Támogatást
nyújt az egészségügyi szakértői tevékenység reproduktív egészséget érintő
területeinek műveléséhez (1997. évi CLIV. Tv. 233-237. §).
Továbbá:
-Elősegíti a magzat és a várandós nő védelmének
folyamatos fejlesztését (1992. évi LXXIX. Tv. 1. §).
-Folyamatosan korszerűsíti a terhesgondozás tudományos
alapjait (1992. évi LXXIX. Tv. 3. §, 33/1992. (XII. 23.) NM. rendelet).
-A tudomány eszközeinek igénybevételével folyamatosan
korszerűsíti a terhesség kíméletes művi megszakításának javallati rendszerét és
módozatait (1992. évi LXXIX. Tv. 5., 9., l2., 13. §, 32/1992. (XII.23.) NM.
rendelet).
Továbbá:
-A Társaság a maga eszközeivel és működési területén
támogatja a közművelődési tevékenységeket (1997. évi CXL. Tv. 73. § (1)). Ennek
keretében a helyi önkormányzatokat segíti az iskolarendszeren kívüli,
felnőttoktatási, ismeretterjesztési feladatok megoldásával (1997. évi CXL. Tv.
76. par. (2) a)), aminek megvalósítása érdekében elfogad a Közművelődési
törvényben meghatározott (1997. évi CXL. Tv. 92. § (1)).célirányú költségvetési
támogatást.