Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Továbbképzések, rendezvények részletes információi
március
HKSCPSV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Társasági hírlevelek tagjaink számára
Nem kapja e-Hírleveleinket?
Magyar nyelvű referátumok, kivonatok a nemzetközi szakirodalomból
Kereshető adatbázisban a friss cikk referálók
doki.NET háttér-rendszert használó más társaságok legfrissebb hírei
• Időpont: 2024. november 08-09.Helyszín: Hotel Hungaria City CenterA rendezvényen a részvétel ingyenes....>> Magyar Kardiológusok Társasága hírei
[ 2024.03.28. ]
• Az MDT és a Sanofi-Aventis Zrt. (az MDT Platina fokozatú támogatója) pályázatot hirdet meg, melynek célja a folyamatos...>> Magyar Diabetes Társaság hírei
[ 2024.03.27. ]
• Gyermekintenzíves és gyermekaneszteziológiai tevékenység során nem ritka, hogy daganatos betegek ellátása kapcsán a tumor vagy a tumorellenes kezelés...>> Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság hírei
[ 2024.03.27. ]
• Fejfájás ellátása a mindennapokbanPTE ÁOK/2024.I./00140 Pécs, 2024....>> Magyar Fejfájás Társaság hírei
[ 2024.03.27. ]
• Tisztelt Társasági Tagok!  Az „Alapítvány Dr. Flerkó Béla és Dr. Bárdos Vera emlékére” emlékérmet alapított Dr. Flerkó Béla és Dr. Bárdos Vera...>> Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság hírei
[ 2024.03.27. ]
Linkek, dokumentumok oldalon belüli megjelenítése
Külön ablakban történő megjelenítés (gyorsabb!)
Folyóirat
 
A Magyar Nőorvosok Lapjába szánt közleményeket, cikkeket a szerzők e-mailben küldhetik be az mnl@szulesz-nogyogyasz.hu címre.


Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Éves Tartalom 2006

Változások a császármetszés érzéstelenítésében a Baross utcai Nôi Klinikán 1990 és 2005 között
Szerző(k): FEDÁK LÁSZLÓ DR., HIDVÉGI JÁNOS DR., BEKE ARTÚR DR., CSABAY LÁSZLÓ DR., HUPUCZI PETRONELLA DR.
A szerzôk tanulmányukban a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nôgyógyászati Klinikán az elmúlt 15 évben (1990 és 2005 között) végzett császármetszések érzéstelenítési módszereit vizsgálták. Ebben az idôszakban a nemzetközi és hazai irányzatnak megfelelôen intézetükben is nôtt a császármetszések száma. Ebben szerepet játszott, hogy a klinika a progresszív betegellátás egyik csúcsintézményeként nagy számban lát el súlyos eseteket, illetve magas az in utero szállítás során a klinikára érkezô koraszülônôk száma. A vizsgált 15 éves idôszakban a regionális technikák, így a spinális anesztézia és az epidurális anesztézia aránya fokozatosan emelkedett, az intratrachealis anesztézia száma csökkent. A szerzôk az általuk szerzett tapasztaltok birtokában megfelelô feltételek esetén a spinális anesztéziát praeeclampsia esetén is alkalmazhatónak tartják. A császármetszés anesztéziájában bekövetkezett változásnak köszönhetôen a szövôdmények aránya csökkent, egyre biztonságosabban alkalmazzák a regionális technikákat, azon belül is a spinális anesztéziát részesítik elônyben.

Szemléletváltás a császármetszések indikációjában klinikánkon
Szerző(k): SZABÓ DÁVID DR., KOZINSZKY ZOLTÁN DR., ORVOS HAJNALKA DR., NÉMETH GÁBOR DR., PÁL ATTILA DR.
A császármetszés gyakoriság növekedésének ütemében az utóbbi években tapasztalható gyorsulás hátterében a császármetszés indikációs körében bekövetkezett szemléletváltás áll. A Szegedi Tudományegyetem, Szülészeti és Nôgyógyászati Klinikán 1995-ben, illetve 2004-ben elvégzett császármetszések javallatainak változását határoztuk meg. A tíz évvel ezelôtti 15,3%-os császármetszés-frekvencia 2004- re 37,5%-ra emelkedett. 2004-re releváns módon gyakoribbá vált az elhúzódó tágulási szak diagnózisa (6,6% vs. 12,5%; P<0,05). A medencevégű fekvések gyakorisága nem változott (14,6% vs. 16,6). Az acut intrauterin distress (3,3% vs. 9,7%) és az elôzetes császármetszés (3,7% vs. 9,1%) indikációk hozzájárulása a teljes császármetszés- frekvenciához szignifikánsan nôtt. 1995-ben az acut intrauterin distress diagnózisának felállítása esetén (76 eset) nagy arányban, 70 esetben döntöttek császármetszés mellett (92,1%), ez az arány 2004-re tovább növekedett (193/198: 97,5%). A medencevégű fekvés esetén a változás még kifejezettebb (56/78: 71,8% vs. 113/116: 97,4%). A császármetszés frekvenciájának rapid emelkedése klinikánk anyagában elsôsorban a magzat monitorizálásának alaposabbá válásával, a medencevégű fekvés és az anamnézisben szereplô sectio gyakoribb elôfordulásával, illetve az elhúzódó tágulási szak diagnózisának gyakoribb felállításával magyarázható.

Hogyan csökkenthetôk a császármetszés utáni szövôdmények?
Szerző(k): RÁCZ ERNÔ DR., SZIGETI LÁSZLÓ DR., KOVÁCS LAJOS DR.
A császármetszések (CSM) után fellépô szövôdmények csökkentésére a szerzôk két módszert vezettek be osztályukon. Az egyik a perioperatív antibiotikum- profilaxis (AP), a másik a Misgav–Ladach-féle (ML) műtéti technika alkalmazása. Elsô lépésként 1991-tôl a magas rizikójú esetekben, majd 1993-tól válogatás nélkül minden CSM-nél egydózisú AP-t lkalmaztak. 208 AP-ban végzett CSM után jelentkezô infekciós anyai morbiditást hasonlították össze 208 korábbi idôszakban AP nélkül végzett császármetszést követô morbiditással. Az AP bevezetése után a lázas állapotok száma felére, a sebfertôzések aránya harmadára csökkent. A postoperatív ápolási idô és a terápiás antibiotikus kezelések száma és ideje is jelentôsen visszaszorult. Második lépésként minden császármetszést ML módszerrel végeznek. Azonos esetszámú (No: 208) kontroll csoporttal összehasonlítva azt találták, hogy az AP-al kombinált ML császármetszések után csak 5 esetben jelentkezett szövôdmény (2,4%). 4 esetben vált szükségessé terápiás antibiotikum-kezelés (1,9%) mindössze 21 napig. A számszerűsíthetô adatok mellett a szerzôk kiemelik a betegek nagyfokú elégedettségét a bevezetett eljárásokkal kapcsolatban. Eredményeik mellett figyelmeztetnek arra, hogy a szakma szabályainak szigorú betartása, az aszepszis, antiszepszis következetes alkalmazása nem pótolható a fenti módszerekkel.

Petesejtfagyasztás az asszisztált reprodukcióban. Elsô hazai terhességek és szülések fagyasztott–felengedett petesejtbôl
Szerző(k): KONC JÁNOS DR., KANYÓ KATALIN DR., KRISTON RITA, CSEH SÁNDOR DR.
Jelen dolgozatunkban a petesejtek fagyasztásával kapcsolatban napjainkig elért eredményeinket és tapasztalatainkat foglaljuk össze, amelyek egyben az elsô hazai sikereknek is tekintendôk. Röviden bemutatjuk saját vizsgálatainkat, amelynek köszönhetôen Magyarországon megszülettek az elsô gyermekek, és több terhesség van jelenleg is folyamatban fagyasztott petesejtek felolvasztást követô termékenyítésébôl származó embriók beültetésébôl. Napjainkig 25 betegbe transzferáltunk fagyasztott petesejt ICSI-jével elôállított embriót, és 6 terhességet értünk el (3 gyermek már megszületett). A módszer hatékonysága ma még elmarad attól a szinttôl, ami a széles körű gyakorlati bevezetést lehetôvé tenné, ugyanakkor a nemzetközi és a saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy az eljárás már napjainkban is elfogadható hatékonysággal „működik” ahhoz, hogy speciális esetekben (pl. onkológiai betegeknek sugár-, illetve kemoterápiás kezelés elôtt, vagy nagyobb sugárterhelésnek kitett speciális munkakörben dolgozók stb.) javasoljuk pácienseknek petesejtjeik mélyhűtését a termékenységük megôrzése érdekében.

Chromosoma-rendellenességek elôfordulása egyoldali és kétoldali plexus chorioideus cysta esetén
Szerző(k): BEKE ARTÚR DR., BARAKONYI EMESE DR., BELICS ZORÁN DR., JOÓ JÓZSEF GÁBOR DR., CSABA ÁKOS DR., PAPP CSABA DR., TÓTH-PÁL ERNÔ DR., MEZEI GÁBOR DR., BÁN ZOLTÁN DR., PAPP ZOLTÁN DR.
A szerzôk plexus chorioideus cysta esetén a trisomiák és egyéb chromosomarendellenességek elôfordulását vizsgálták egyoldali és kétoldali elváltozás mellett. 390 esetben végeztek chromosomavizsgálatot ultrahangvizsgálattal észlelt plexus chorioideus cysta esetén. A chromosoma-rendellenességek összesített kockázata 3,59% volt (14 eset), ebbôl a trisomiák kockázata 2,05% volt (8 eset). Trisomiák közül 18-as trisomiát 6 esetben (1,54%), 21-es trisomiát 1 esetben (0,26%), és szintén 1 esetben 9-es trisomiát találtak (0,26%). Az X-monosomia kockázata 0,77% volt (3 eset). Egy esetben találtak 47,XXY karyotypust és két esetben egyéb chromosoma-rendellenességet (46,XX/46,XY mosaicismus és 46,XY/47,XXY/47,XYY mosaicismus). Egyoldali volt a plexus chorioideus cysta 212 esetben, és 7 esetben mutattak ki chromosoma- rendellenességet (3,3%). Kétoldali elváltozás esetén történt a karyotypizálás 178 esetben, és 7 esetben találtak kóros karyotypust (3,93%). Az eltérés nem volt szignifikáns. A plexus chorioideus cysta más magzati ultrahangeltéréssel együtt fordult elô (polyhydramnionnal/oligohydramnionnal vagy anélkül) 112 esetben, és 4 esetben mutattak ki chromosoma-rendellenességet (3,57%). Egyéb magzati eltéréssel nem társult, de polyhydramnionnal vagy ligohydramnionnak társult 66 eset, és 3 esetben mutattak ki kóros karyotypust (4,55%). A plexus chorioideus cysta nem társult más ultrahangeltéréssel 212 esetben, és 7 esetben találtak kóros chromosoma-állományt (3,3%).

Az ultrahangvizsgálat szerepe a Turnersyndroma praenatalis diagnosztikájában (69 eset tapasztalatai)
Szerző(k): PAPP CSABA DR., HAJDÚ JÚLIA DR., BEKE ARTÚR DR., BÁN ZOLTÁN DR., SZIGETI ZSANETT DR., TÓTH-PÁL ERNÔ DR., CSABA ÁKOS DR., JOÓ JÓZSEF GÁBOR DR., MEZEI GÁBOR DR., PAPP ZOLTÁN DR.
Szerzôk az elsô és második trimeszterben végzett ultrahangvizsgálattal Turner-syndromás magzatokon észlelt magzati anomáliák diagnosztikus értékét vizsgálták. Az 1990 és 2004 között végzett 22150 magzati kromoszómavizsgálat közül 514 esetben találtak kóros karyotypust (2,3%), melyekbôl 69 eset (13,4%, 69/514) bizonyult Turner-syndromának. Huszonnégy esetben a karyotypus 45X volt (34,8%), míg 45 esetben (65,2%) mozaik Turner-syndromáról volt szó. A magzatok 68,1%-a (47/69) mutatott valamilyen eltérést ultrahangviszgálat során. A Turner-syndromás magzatok jelentôs hányadánál találtak a terhesség korai szakaszában jelentkezô, s ultrahangvizsgálattal már az elsô trimeszterben is felismerhetô elváltozásokat (29,8%, 14/69). A leggyakoribb anomáliák a következôk voltak: hygroma colli (26,1%, 18/69), magzati hydrops (11,6%, 8/69), congenitális szívhiba (13%, 9/69) és megvastagodott nyaki redô (13%, 9/69). A szívhibák közül a coarctatio aortae volt a leggyakoribb anomália (44,4%, 4/9). A magzati minor anomáliák („soft markerek”) is relatíve magas arányban kerültek felismerésre anyagukban (23,2%, 16/69). Szerzôk úgy gondolják, hogy a Turner-syndroma súlyosabb esetei kiszűrhetôk ultrahangvizsgálattal a terhesség elsô trimeszterében, míg a második trimeszterben végzett sonográfia során a minor anomáliák célzott keresése és az echocardiográfia széles körű alkalmazása segíthet a Turner-syndromás magzatok szűrésében.

Nemi különbségek patkányok intramurális koronáriája rezisztenciaartériáinak biomechanikai és farmakológiai mûködésében
Szerző(k): MERICLI METIN DR., NÁDASY GYÖRGY L. DR., MÁTRAI MÁTÉ DR., VÁRBÍRÓ SZABOLCS DR., SZEKERES MÁRIA DR., BÁNHIDY FERENC DR., ÁCS NÁNDOR DR., MONOS EMIL DR. ÉS SZÉKÁCS BÉLA DR.
Bevezetés: A kardiális történések azonos életkorú férfiakban jóval gyakoribbak, mint nôkben. Ez részben a koszorúerek mûködésének nemi különbségeivel magyarázható. Feltételeztük, hogy patkányok intramurális koronáriája rezisztenciaartériáinak biomechanikai és vazoaktív (kontrakciós és endotélium-függô relaxációs) mûködésében nemi különbségek vannak. Módszerek: hím és nôstény patkányok bal anterior descendens koronária ágrendszerének ~200 μm méretû intramuralis ágait izoláltuk, kanüláltuk, nyomás szervokontroll rendszerbe helyeztük. Az intraluminális nyomást 2-tôl 90 Hgmm-ig növeltük, az érátmérôt mikroangiometriás berendezéssel mértük. A méréseket tromboxán A2-agonista U46619 (10-6 M) és bradikinin (BK, 10-6 M) jelenlétében megismételtük. A passzív érátmérôt kalciummentes oldatban regisztráltuk. Eredmények: a belsô sugár kalciummentes és normál Krebs-oldatban mérve nem különbözött a két csoportban, de hímek esetében az érfal vastagabb volt (41,5±2,9 μm vs. 31,4±2,7 μm 50 Hgmm-en passzív állapotban, p<0,05), így a falstressz alacsonyabb volt (18,9±1,9 kPa vs. 24,9±2,5 kPa 50 Hgmm-en, p<0,05) a nôstényekéhez képest. Az elasztikus modulus a hímek ereiben alacsonyabb volt magasabb nyomástartományban. Az U46619 hatására létrejött vazokonstrikció hím patkányokban jóval nagyobb volt, mint nôstényekben (50 Hgmm intraluminalis nyomáson 30,9±6,6% vs. 4,5±3,3%, p<0,001), míg a BK-dilatáció hasonló mértékû volt a két csoportban. Következtetések: jelen eredmények elsôként demonstrálják, hogy patkány intramurális koronáriája rezisztenciaartériáiban a biomechanikai jellegzetességek és a vaszkuláris reaktivitás nemi különbségeket mutat. A hím erekben nagyobb falvastagság, nagyobb kontrakciós képesség és hasonló mértékû endoteliális dilatációs képesség mellett kisebb falstresszt és nagyobb magas nyomású elaszticitást eredményezett a nôstényekéhez képest. E nemi különbségek a koronária rezisztencia artériáinak mûködésében részben magyarázhatják a kardiovaszkuláris patológiás állapotok nemi különbségeinek kialakulását.

A Bret–Sirbu-metroplasztika hatása a terhességek kimenetelére
Szerző(k): MOLNÁR GÁBOR DR., GŐCZE PÉTER DR., KOVÁCS GÁBOR DR., SZABÓ ISTVÁN DR.
A Müller-csô fejlôdési rendellenességei az intrauterin élet 6-17. hete között alakulnak ki, a nôk 1–2,3%-ában fordulnak elô. A Bret–Sirbu szerinti metroplasztika az uterus subseptus, septus és a bicornis műtéti megoldására szolgáló műtéti eljárás. Retrospektív vizsgálatuk célja a Bret–Sirbu metroplasztika eredményességének felmérése volt. A PTE ÁOK OEC Szülészeti és Nôgyógyászati Klinikáján 1983. január 1. és 2002. december 31. között 88 Bret–Sirbu szerinti metroplasztikán átesett nô és 92 egészséges kontroll terhességeinek történetét hasonlították össze. Műtét elôtt és után 115-115 terhesség következett be. A metroplasztika után szignifikánsan csökkent a spontán vetélések gyakorisága (97 versus 18), míg az érett szüléseké és koraszüléseké szignifikánsan nôtt (10 versus 84)
(p<0,001) a műtét elôttihez képest. A kontrolloknál 121 terhességet egisztráltak, akiknél szignifikánsan több érett szülés (p<0,001), kevesebb koraszülés (p<0,001) és kevesebb spontán vetélés volt (p<0,05), mint a septumeltávolításon átesetteknél. A műtét után a spontán szülések gyakorisága (34 versus 69) szignifikánsan alacsonyabb (p<0,001), a császármetszéseké (28 versus 18) (p<0,05) és a fogóműtéteké (21 versus 7) (p<0,01) magasabb volt, mint a kontrolloknál. Az újszülöttek születési súlyának megoszlásában a műtét után és a kontrollok között nem találtak szignifikáns eltérést. Megállapítható, hogy a septum megléte a teherbejutást nem gátolja, ugyanakkor nagymértékben rontja a nôk reprodukciós képességét. Vizsgálataik bizonyítják, hogy a Sirbu szerinti metroplasztika eredményesen alkalmazható az uterus subseptus, septus és a bicornis műtéti kezelésére.

Költséghatékony antibiotikus megelôzés és kezelés a szülészetnôgyógyászatban
Szerző(k): KOVÁCS LAJOS DR., HORVÁTH BOLDIZSÁR DR.
A műtéti szisztémás antibiotikum-profilaxis célja a műtéti fertôzéses szövôdmények csökkentése. Hatékony megelôzéssel legalább a fertôzések fele elkerülhetô. Javallata függ: a műtét nosocomiális környezetétôl, a műtéttel kapcsolatos speciális kockázatoktól, illetve a beteggel kapcsolatos szempontoktól. A megelôzésre ma már csak az ún. „1 dózis” a javasolt eljárás. A gyógyszerválasztás fô szempontja a feltételezett kórokozók (exogén-endogén flóra?) alapján határozható meg, megválasztásához helyes antibiotikum- politika (a megelôzés és a kezelés szétválasztása, rezisztencia monitorizálása) szükséges. Megelôzésre ajánlott rezsimek: I. / II. (III.?) generációs cefalosporin (cefazolin, cefamandol, cefuroxim 1-2 g) + metronidasol, amoxicillin + klavulánsav, ampicillin + szulbaktám (1,5–3 g), penicillinallergia esetén: clindamycin + aminoglikozid. Elsôsorban az utolsó generációs készítmények a kezelés fegyverei! A költséghatékony antibiotikus kezelés technikái (árkülönbség sokszor 10-szeres!): szekvenciális (követô): a parenterális készítményt p.o. folytatjuk; streamlining (szűkítô): a bakteriológiai lelet birtokában szűkebb spektrumú (p.o.) kezelés; step-down (visszalépô): iv. kezelést orálisan és alacsonyabb dózisban folytatjuk; switch (átkapcsoló): a parenterálisan alkalmazottól eltérô, de azonos spektrumú orális kezelést folytatunk. A szekvenciális kezelés elônyei: betegbarát, nôvérbarát, költségbarát.

Agresszív fibromatózis, hüvelyt bedomborító daganat
Szerző(k): VIDA BÉLA DR., NAGY JÓZSEF DR.
A nôgyógyászati gyakorlatban rendkívül ritka kórképrôl – agresszív fibromatosis – számolnak be a szerzôk. Sorozatos sebészi beavatkozások után a kismedence állapota, a beteg nôgyógyászati statusa folyamatosan romlik, műtétek sorozata után tüneti kezelésben részesül.

2024. március 28.
Gedeon, Johanna napja
Időjárás
0.1http://www.wundergr.
Min / Max: 2 °C / 14 °C
Szélsebesség: 31 km/h

Jelszó
 [ Emlékezzen rám! ]

 
[ Böngésző beállítása ]
[ Elfelejtett jelszó ]

[ Regisztráció ]

Társasági leveleit olvashatja el.
[ Tagoknak E-mail ]

Gyorskeresés a dokumentumok között
[ Keresési feltételek ]

Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]
Részletes információk a Web-rendszer működéséről, szolgáltatásairól
Részletes információk a Web-rendszer működéséről, szolgáltatásairól
Rendszerünk a MS Internet Explorer 6-ra, 800X600-as felbontásra optimalizált.
A Java és Active-X alkalmazások futtatását engedélyeznie kell az optimális megjelenítéshez. [ Kattintson ide ] az IE legfrissebb verziójának letöltéséhez!

[ Vissza az előző oldalra ]

A Web-rendszerben található információk szolgáltatása és gyűjtése a magyar média és adatvédelmi törvények előírásait figyelembe véve történik.
A Web-rendszer teljes tartalmára minden jogot fenntartunk!
Copyright © 2024 Magyar Nőorvos Társaság
Internet rendszerének szerkesztősége.


Magyar Nőorvos Társaság
Cím: 1082 Budapest, Üllői út 78/a.
E-mail: noorvos [ kukac ] doki.net
[ www.mnt.hu ]

Háttér Portál:

[ www.doki.NET ]