A tudomány vonzásában IV. Túl korán sem szabad közölni? (magyar szerzôk prioritását megmenti egy dél-amerikai radiológus)

A diuretikus (furosemid-) renográfia felfedezése feltehetôleg megelôzte a korát. Erre utal, hogy többen is újrafelfedezték. Garfield ötlete nyomán a szerzô statisztikai elemzést végzett, ami alátámasztotta ezt a felfogást. Az eljárás leírását követô idézések megjelenési ideje, az "idézési intervallum" átlagosan 21,3±9,6 (SD) évnek bizonyult, szignifikánsan hosszabb volt, mint a szerzô öt, egyéb jelentôs felismerését egybevonva számított 8,7±7,4 (SD) év. Camargo, egy dél-amerikai radiológus, egyébként a vizsgáló eljárásunkat elôször megerôsítô kutató, egy északamerikai folyóirathoz került szerkesztônek, ahol kiállásával megmentette a magyar szerzôk prioritását. Az orvostudományi kutató a betegek érdekében kockázatot vállal, és ebbe az is beletartozhat, hogy „túl korán közöl”. Dr. Radó János professzor úr teljes cikke a témában elolvasható a kapcsolódó dokumentumban.