Sikeres összefogás a
mozgásszervi betegekért
2009-02-24
A csont és ízület évtizedét, amely 2000-től 2010-ig tart, az
ENSZ Egészségügyi Világszervezete a mozgásszervi betegségek társadalmi és
gazdasági terhének extrém növekedését látván indította el. E kórok okozzák
világszerte a legtöbb fogyatékosságot és rokkantságot, költségük a szív- és
érrendszeri betegségekét követi.
Világszerte
a betegek 20-30 százaléka fordul háziorvosához mozgásszervi fájdalom miatt,
így van ez hazánkban is. Minden negyedik európai szenved ebben. Ezen a téren
az uniós Eurobarométer felmérése (2007) alapján Magyarország az első 33
százalékkal, Belgium a második. A krónikus fájdalomról tudnunk kell, hogy az
fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel alig mérsékelhető, s –
bizonyítékokon alapuló vizsgálatok szerint – 20-30 százalékkal emeli a rák,
illetve a szív- és érrendszeri betegségek halálozási arányát.
Az ízületi porckopással kapcsolatos költségek az USA-ban az elmúlt hét évben
csaknem 10 százalékkal nőttek. Az adatok elemzése kimutatta: nem a kiadások,
hanem a betegek száma nőtt ennyivel. Ez csak részben a népesség öregedése,
inkább az elhízása miatt van.
Az ízületi porckopásban szenvedők szív- és érrendszeri megbetegedése és
halálozása kétszerese a korban és nemben illesztett nem arthrosisos
népességének. Az egyévi költségük duplája az azonos korú, arthrosisban nem
szenvedő népességének. Egy beteg egyéves kiadása az USA-ban mintegy 2600
dollár.
A tüneteket okozó porckopás világszerte a népesség kb. 10-15 százalékát
érinti. Egy magyar beteg költsége amerikai adatok alapján 550 ezer forint,
egymillióé 550 milliárd, vagyis az OEP-büdzsé több mint egyharmada lenne. A
külföldi direkt kiadások legnagyobb részét a műtétek, elsősorban az ízületi
endoprotézisek beültetése teszi ki. Ennek költsége hazánkban fele a
Nyugat-Európai átlagnak, amely kb. 1,5 millió forintnak felel meg. A
várólisták fél évvel való hosszabbodása a költségeket csaknem 100 százalékkal
emeli meg.
A csontritkulás okozta törések száma az Európai Unióban 2000–06 között 8
százalékkal nőtt. Ha nem teszünk többet a megelőzésért, a legfejlettebb ipari
államoknak sem lesz elegendő sebészi kapacitása a törések ellátására.
Magyarországon 600 ezer nő és 300 ezer férfi szenved csontritkulásban. Az e
betegség okozta combnyaktörések száma az utóbbi időkig nem emelkedett;
mintegy évi 14 ezer körül maradt, hála a jól működő Nemzeti Osteoporosis
Hálózatnak. Korábban a csontritkulásban szenvedők mintegy 20-25 százaléka
részesült megfelelő gyógyszeres megelőzésben, az úgynevezett egészségügyi
reform óta ez 10-12 százalékra csökkent.
Derékfájás miatt fizetik ki a legtöbb táppénzt a fejlett európai országokban,
hazánkban is. A rokkantosítás okai között a nyugat-európai államokban a
derékfájás az 1-2., hazánkban a 3-4. helyen áll. Mint azt a Csont és Ízület
Évtizede Alapítványa az Egészségügyi Minisztérium felhívására végzett
felmérésében kimutatta, az akut derékfájás kezelése európai irányvonalainak a
követése jelentékenyen lerövidíti a táppénzes időt, s csökkenti a
költségeket.
A mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges
megelőzése teljesen, a ráké részben azonos: megfelelő minőségű és mennyiségű
mozgás, táplálkozás, az ideális testsúly megtartása vagy visszaszerzése, a
dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése. Ezzel szemben a magyar
népesség a legkevesebbet mozgók között van Európában, a magyar gyerekek ülnek
a legtöbbet – több mint napi négy órát – a tévé előtt, az elhízásról,
dohányzásról, alkoholfogyasztásról nem is beszélve. Hazai felmérés szerint a
magyar iskolások 80 százalékának nem megfelelő az izomzata és a gerince.
Az Európai Unió két évvel ezelőtt egészségügyi prioritásnak fogadta el a
mozgásszervi betegségek elleni küzdelmet; ennek hazánkban nem sok
visszhangját hallhattuk, illetve csekély eredményét láttuk. Ezt leszámítva a
csont és ízület évtizede mindeddig igen sikeres hazánkban. Állami szinten
hazánk elsőként csatlakozott hozzá, s ezt a program kormányzóbizottsága máig
nagyra értékeli.
A legnagyobb sikernek azt tartjuk, hogy sikerült a döntéshozók, a szakma és a
civil társadalom érdeklődését tartósan ébren tartanunk az évtized iránt. Az
Egészségügyi Minisztérium a heveny derékfájás korszerű, költséghatékony modellezésével,
majd a mozgásszervi betegségek prevenciójának, korszerű kezelésének és
rehabilitációjának a kidolgozásával bízta meg az mozgalmat. Ez a program az
egészségügyi tárca honlapján olvasható:
http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/koncepciok-vitaanyagok/koncepcio-mozgasszervi.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács különbizottságot hozott létre a
mozgásszervi betegségek kutatására, az évtized hazai koordinátorának
elnökletével. Megvizsgáltuk egyes reumatológiai betegek életminőségét,
ellátásuk színvonalát, mind az alap-, mind a szakellátásban. Felmértük az
iskolás gyerekek gerincének és izomzatának állapotát. Nagy eredmény, hogy a
serdülők gerinctornája helyet kapott az iskolai testnevelésben. Lépéseket
tettünk a reumatológia és rehabilitáció kötelező egyetemi oktatása, valamint
a mozgásszervi ultrahang-diagnosztika elterjesztése érdekében.
Betegfelvilágosító sorozatot indítottunk a Springmed Kiadó segítségével,
számos előadást, előadás-sorozatot tartottunk. Tévéfilm készült az
évtizedről, orvostovábbképző könyveket, cikk- és előadás-sorozatot
tartottunk.
A hazai hálózat munkájában részt vevő szakmai és civilszervezetek igen komoly
tudományos és társadalmi tevékenységet fejtettek ki. A Magyar Osteoporosis és
Osteoarthrológiai Társaság érdeme, hogy három éve európai parlamenti
képviselő látogatott Budapestre, hogy a hazai osteoporosishálózatot
tanulmányozza. Mindezt az eredményt szinte teljesen önerőből, jelentősebb
anyagi támogatás nélkül értük el. Az évtized kormányzóbizottsága 2002-ben a
Legjobb Nemzeti Akciós Hálózat díjat a magyaroknak ítélte, 2008-ban pedig
Szabóné Dúl Katalin ízületi gyulladásban szenvedő beteg, a Csont és Ízület
Évtizede Alapítvány alapítója az évtized népszerűsítéséért kapott díjat.
Amennyiben javítani akarunk népességünk és a jövő generáció egészségi
állapotán, és csökkenteni szeretnénk az egészségügy költségeit, valamint
munkaképes munkaerőt szeretnénk, haladéktalanul lépnünk kell. A csont és
ízület évtizede jelmondatául fogadta el a kínai közmondást: „A legjobb
időpont facsemeték ültetésére húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb
időpont azonban MOST van!”
|