SARLÓSEJTES BETEGSÉG

A sarlósejtes megbetegedés öröklödő betegség, mely csak afrikaiak leszármazottjain és néhány esetben mediterrán területről származók között található meg. “A sarlósejtes krízis" alatt a beteg vörösvérsejtjei sarló alakúvá válnak. Ezek elzárják a kisereket és megakadályozzák, hogy az oxigén eljusson a test különböző részeibe. Emiatt elhal a testnek az a része, vagy a beteg meg is halhat. A sarlósejtes krízis alatt súlyos fájdalom és érzékenység kezdődik a csontokban, a lépben és a test bármely részében. A fájdalom általában 2-7 nap alatt fejlődik ki. Gyakran a kézujjak és a lábujjak a legérintettebbek. A krízis alatt aspirint vagy paracetamolt kell bevenni, legalább 4 liter folyadékot kell inni egy nap, pihenni és melegen maradni.

Ezek a krízisek gyakran fertőzés, malária, kiszáradás, izgalmi hatás vagy hideg időjárás után jelentkeznek. A sarlósejtes betegség nem gyógyítható, nem is előzhető meg, de a krízis csökkenthető a fertőzések, a kiszáradás elkerülésével. Óvakodni kell a megfázásoktól, a szűk ruha viselésétől és műtétektől.

Sarlósejtes betegség krónikus vérszegénységet is okozhat, mely vassal, folsav tabletta adásával kezelhető, de sürgős esetben vértranszfúzióval.

Sarlósejtes anaemiában szenvedő betegek általában alacsonyak és szokatlan formájú a fejük. Megfelelő kezeléssel elfogadható életet élhetnek, bár évente három alkalommal is lehet krízisük.