Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

MLDT HÍRARCHÍVUM


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    Pozitív hemokultúrával asszociált faktorok feltételezett bakterémiás járóbetegekben
    2012.03.09. - MLDT - Hírkategória: Szakmai referátumok
    A sürgősségi osztályokon kezelt betegek körében a sepsis incidencia igen magas és akár 50%-os mortalitása is lehet. Ezért fontos olyan prediktív faktorok azonosítása, amivel előre lehetne jelezni, kinél lesz később pozitív a hemokultúra.
    A szerzők a Bázeli klinikán közel 2 év alatt ambulánsan ellátott, illetve maximum 48 órát bent tartózkodó betegek hemokultúrás adatait dolgozták fel. A pozitív hemokultúrával rendelkező eseteknél vizsgálták még a fehérvérsejtszámot, albumint és CRP szinteket, valamint a laboratóriumi paramétereken kívül a SIRS (systemic inflammation response syndrome) jelenlétét, különféle klinikai paramétereket, egyéb sepsisre hajlamosító társbetegségek meglétét. Kontrollként ugyanazon periódusból származó negatív hemokultúrás esetek adatait is gyűjtötték.
    A 22 hónapos vizsgálati periódus alatt 1432 páciensből 91-nek volt pozitív hemokultúrája. Részleteiben közülük csak 38 adatait értékelték (kontamináció, hiányos dokumentáció, más kórházba áthelyezés vagy halál miatt). Adataikat 114 negatív kontroll betegével hasonlították össze. Az összes beteg (pozitív esetek+kontrollok) 66%-ánál két alkalommal vettek hemokultúrát.
    A pozitív esetek és a kontrollok összehasonlításakor a vizsgált laboratóriumi paraméterek közül a CRP magasabbnak (70 mg/l vs. 25 mg/l), a fvs szám is magasabbnak (11,2/μl vs. 9,2/ μl), az albumin alacsonyabbnak (35 mg/l vs. 39 mg/l) bizonyult pozitív hemokultúra esetén. Figyelemre méltó különbségek még a két csoport között, hogy a később igazolódott bakterémiák esetén az életkor magasabb (58 vs. 42 év), SIRS jelenléte (74% vs. 55%) és alacsonyabb testhőmérséklet (38,5 ˚C vs. 39,1 ˚C) volt megfigyelhető. A kórokozók a pozitív hemokultúrákban 45%-ban E. coli, 13%-ban S. aureus, 18,5%-ban polibakteriális. Az egyes fertőzésekből kitenyészett patogének között szerepeltek Pseudomonas spp, Clostridium spp, Enterococcus faecium, Proteus mirabilis, Streptococcus pneumoniae, Acinetobacter spp, Peptostreptococcus asacharolyticus, Klebsiella pneumoniae, viridans csoportba tartozó sterptoccoccusok, Fusobacterium necrophorum és Bacteroides ureolyticus. Klinikai megjelenés szerint 39,9% húgyúti fertőzés volt, 21% láz meghatározatlan fertőzési góccal, 7,9% pneumonia, 5,3% sepsis, endocarditis, nem specifikus fertőzés és 2,2% diverticulitis.
    Az uni- és multivariációs regressziós analízis során a pozitív hemokultúrával asszociált faktorok voltak a SIRS megléte, a szérum albumin csökkenése és a CRP emelkedése. Az utánkövetés adataiból kiderült, hogy 34%-ban át kellett értékelni a terápiát: 6 beteget hospitalizáltak, ebből 4 kapott további antibiotikumot és 2-nél váltani kellett. A 7 ambuláns esetből 2-nél új antibiotikumot kezdtek adagolni, míg 5-nél volt szükség antibiotikum váltásra.
    Ezeket az eredményeiket megerősítik korábbi tanulmányok, melyek fekvőbetegek esetén találtak összefüggést a SIRS jelenléte (≥90/perc szívfrekvencia, ≥37,8 ˚C testhőmérséklet és 12/μl feletti fvs) és a bakterémia között. A hypoalbuminaemia köztudottan együtt jár súlyos infekciókkal. A CRP vizsgálat alacsony specificitása mellett is jelző értékű lehet, ha a klinikai képpel (SIRS megléte vagy hiánya) együtt figyelik. A vizsgálat korlátját képezte, hogy sok betegnél csak egy alkalommal vetek le hemokultúrát, melyből csak 90-91,5%-ban lehet a bakterémiát detektálni, így lehet, hogy a kontroll csoportba álnegatív eseteket is beválogattak. Ennek ellenére valószínű, hogy SIRS, emelkedett CRP és alacsony albumin szintek esetén érdemes hemokultúrát levenni a járóbetegektől és csökkenhet a felesleges mintavételek száma.

    dr. Veres Szilvia

    Forrás: Wildi K, Tschudin-Sutter S, Dell-Kuster S, Frei R, Bucher HC, Nüesch R.
    Factors associated with positive blood cultures in outpatients with suspected bacteremia
    Eur J Clin Microbiol Infect Dis DOI 10.1007/s10096-011-1268-0

Vissza a hírekhez