MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

1954-ben hungarikumként indult el az első rohamkocsi a budapesti Markó utcai Központi Mentőállomáson. Ez lényegében az intenzív betegellátás helyszínre vitelét jelentette, így nagyobb volt az esély az életben maradásra szívroham esetén.

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

A hála több mint egy közhelyes szó. Egy olyan viselkedésmód és gyakorlat ez, ami megváltoztathatja a jóllétről való elképzelésünket.

Az idei Szívünk Napja látogatói 3 kvízt tölthettek ki a Millenárison szeptember 25-én, de most a Szívderítő olvasóival is megosztjuk, hogy próbára tehessék a szívvel kapcsolatos tudásukat. Ha rovatunk rendszeres olvasója, sok választ biztosan azonnal rá fog tudni vágni! Lássuk az első kérdéssort!

Meddig vezethető vissza a kardiológia története? Mik voltak a legfontosabb felfedezések, amelyek máig meghatározzák a szív- és érrendszeri betegségek felismerését és kezelését? Hány híres szívspecialistát ismer? Az alábbiakban 10 mérföldkőnek számító tudományos eredményt foglalunk össze A szív és a verőerek betegségei című könyv alapján, amelyet orvostanhallgatók számára szerkesztett Prof. Dr. Csanádi Zoltán és Dr. habil. Czuriga Dániel a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetében 2019-ben.

1947-ben alkalmaztak először sikerrel elektromos áramütést kamrafibrilláció megszüntetésére. Szívműtét közben került erre sor. Kilenc évvel később már rendelkezésre állt az a készülék, a külső defibrillátor, amely, ha a szív elektrokardiográfiás (EKG) görbéjén mutatkozó ritmuszavar ezt indokolta, a mellkas megnyitása nélkül is hatásos áramütést volt képes leadni. Újabb tíz év múltán az angliai Belfastban megjelentek a mobil defibrillátorral felszerelt mentőautók.