MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A rizikófaktorok megismerése mellett fontos az is, hogy tegyünk is a szívünk védelméért – akár egészségesek vagyunk, akár már van kezelendő kardiológiai problémánk! Az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszerek semmiképp nem helyettesítik a kardiológust, vagy az általa felírt gyógyszereket, csupán jó tudni róluk, hogy miként hat a keringési rendszerre a fogyasztásuk.

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

Már a második extravaszkuláris ICD-beültetést végezték el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A hirtelen szívhalál kockázatát jelentősen csökkentő újfajta beültethető defibrillátor kifejlesztésében a klinikának is jelentős szerepe volt.

A pitvarfibrilláció világszerte a leggyakoribb felnőttkori szívritmuszavar, a betegek száma csupán Európában és az Egyesült Államokban meghaladja a kilencmilliót.

Az okoseszközök - ha szeretnénk, ha nem - megkérdőjelezhetetlenül fejlődnek és egyre többen használják őket. Elsődleges céljuk, hogy bizonyos feladatokat, tevékenységeket megkönnyítsenek a felhasználó számára. Természetesen a tudatosabb életmódhoz, az egészségvédelemhez is egyre több eszközt, applikációt dobnak piacra. Lassan minden alapvető életfunkciónkat (mint például a légzést, pulzust, alvást, kalóriafogyasztást) is követni tudjuk napról napra vagy akár percről percre. Ezért alkalmazzák egyre több területen, így például gyógytornászok is, a szív- és érrendszeri fizioterápiában - a betegmonitorozás kiegészítő eszközeként.

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

Fesztiválszezon van, Európa egyik legnagyobb fesztiválja, a Sziget-fesztivál éppen most zajlik, talán ilyenkor a legfontosabb felhívni a figyelmet a különböző drogok szívet romboló hatásaira. Kutatások szerint a kokain, az ecstasy, vagy a speed a fiatalok körében történő hirtelen szívhalálok jelentős részéért lehet felelős. Amiről kevesebbet hallunk, hogy hosszútávon a drogok szívelégtelenséget okoznak. A SZÍVSN Országos Betegegyesület most a droghasználat kevésbé ismert káros hatásaira figyelmeztet.

Fájni fog? Éhgyomorra kell mennem? Mit mutat ki? Ha valakinél most lesz először valamelyik kardiológiai vizsgálat az alábbiak közül, akkor biztosan felmerülnek ezek a kérdések.

Bár az alább olvasható történetek némelyike laikusoknak talán nehezebben érthető, de már csupán azért is érdemes végigfutni őket, hogy lássuk: elképesztő mennyiségű felfedezés segíti a mai kardiológusok munkáját és a betegek kezelését, gyógyulását!

A szívelégtelenség a felnőtt népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően világszerte hozzávetőlegesen 64 millió, az Európai Unióban 15 millió, hazánkban pedig 200 ezer embert érint. Ugyanakkor a betegség közel sem annyira közismert, mint más hasonlóan halálos kórképek. Pedig egy nemrég közzétett nemzetközi tanulmány szerint több mint 10 százalék a szívelégtelenségben szenvedők egyéves halálozási aránya – veszélyesebb, mint néhány gyakoribb ráktípus. De vajon mit jelent pontosan, ha valaki szívelégtelenségben szenved, mik a tünetei, hogyan diagnosztizálható, létezik rá modern terápia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki kilátogat szeptember 24-én hazánk egyik legnagyobb ingyenes lakossági egészségügyi eseményére, a 23. Szívünk Napjára.