MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A hirtelen szívhalál a nőket ugyanúgy érinti: csupán a veszélyeztett korban és a tünetekben van eltérés. A férfiaknál a szívroham kockázata már fiatalabb korukban (30-40 év között) megnő, míg a nőket "csak" 50-60. életévüktől fenyegeti a hirtelen szívhalál. A kockázat mértékében viszont nincs jelentős különbség: a szívroham és a hirtelen szívhalál hasonló arányban jelent veszélyt nőkre és férfiakra, és a halálozási statisztikák között sincs jelentős eltérés.

A hirtelen szívhalál világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozik. Nyilvános helyen csak laikusok segítségére számíthat, aki holtan esik össze. Ilyenkor az első 3-4 perc kritikus ugyanis a túlélés szempontjából: a mentő kiérkezéséig jó eséllyel egy hozzá nem értőnek kell megkezdeni az újraélesztést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) 2024-es kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a nők és férfiak a túlélésért folytatott küzdelemben.

Az egyetlen módja annak, hogy megtudja, van-e magas vérnyomása, ha időnként megméri a vérnyomását. Az eredmények megértése kulcsfontosságú a magas vérnyomás megfelelő kezeléséhez és a szívhalálozás csökkentéséhez.

A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint. Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.

Mérgezett levegő, orvosetika, új eszközök és eljárások, párna a has alá, a beteg saját karjával végzett újraélesztés, a nyelv huzigálása - újabb érdekes próbálkozásokról olvashatunk Debrődi Gábortól (OMSZ).

Rutinszerűen mammagramokkal végzik a nők mellrákszűrését. Ám egy új kutatás szerint ennél többre is alkalmas ez a szűrőviszgálat: a képek alapján előre lehet jelezni, hogy a páciensnek mekkora a kockázata valamelyik főbb keringési betegségre, mint például a szívinfarktusra vagy a stroke-ra. Azért alkalmas erre ez az eljárás, mert látható a mammogramokon a mellben futó artériákon a kalciumlerakódás.

Egy új kutatásban kimutatták, hogy akik a szívrohamukat követő évben mérsékelttől intenzív fokozatig terjedő fájdalomról számolnak be, nagyobb valószínűséggel halnak meg a következő évben azokhoz képest, akiknek nincs semmilyen fájdalmuk.

A rosszul összeállított étrend nagyban hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez. Az egyes tápanyagok vagy élelmiszerek egészségvédő szerepüket csak jól összeállított étrendben tudják betölteni. A szív- és érrendszer egészsége szempontjából is fontos a kiegyensúlyozott és változatos étrend követése az élet egész tartama alatt, már a csecsemőkortól kezdve. Sőt igazából már az előző nemzedékben, azaz a várandósságot megelőzően is tenni kellene az egészséges táplálkozás kialakítására! 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, világszerte a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálozást a nem fertőző betegségek közül és kialakulásukban egyértelmű szerepe van az egészségtelen étkezésnek. Márpedig ha a kialakulásban szerepe van, akkor a megelőzésben is! Az alábbi összeállítást Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készítette.

Fesztiválszezon van, Európa egyik legnagyobb fesztiválja, a Sziget-fesztivál éppen most zajlik, talán ilyenkor a legfontosabb felhívni a figyelmet a különböző drogok szívet romboló hatásaira. Kutatások szerint a kokain, az ecstasy, vagy a speed a fiatalok körében történő hirtelen szívhalálok jelentős részéért lehet felelős. Amiről kevesebbet hallunk, hogy hosszútávon a drogok szívelégtelenséget okoznak. A SZÍVSN Országos Betegegyesület most a droghasználat kevésbé ismert káros hatásaira figyelmeztet.