MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Aki szívbeteg, önkéntelenül is jobban figyeli és keresi a kapcsolatot az élet bármely területén előálló változásokkal. Vajon tényleg rosszabbul leszek, ha front jön vagy nagy stressz alatt állok? Vajon tényleg jobban lettem attól, hogy többet mozogtam és rendszeresen szedem a gyógyszereimet? 

Nagyobb eséllyel kell szembesülniük az artériás érfalmerevség kockázatával a rendszertelen alvásszokásokkal élő idősödő embereknek, azokhoz képest, akik rendszeres időben fekszenek le, és eleget alszanak – áll egy friss tanulmányban.

Az edzéstervet és a diétát nem könnyű betartani. Ám egy friss kutatás ajánl erre egy megoldást: biztosítsuk magunknak, hogy minden éjjel jól aludjunk, így számos kockázati tényezőt csökkenthetünk.

A szívritmusértékének az ismerete még akkor is hasznos visszajelzést ad az edzettségéről, ha ön nem atléta, ráadásul még felhívhatja a figyelmét valamilyen kialakulófélben lévő egészségkárosodásra is.

A szokásostól eltérő módon most egy páciens (a Marfan-szindróma miatt érintett Szonday Szandra) szemén keresztül pillanthatunk bele a CT-vizsgálatba, az arra való készülésre és az eredményre.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Szabó Lőrinc (1900–1957) neve minden érettségizett diák számára ismerősen cseng, hiszen a Kossuth-díjas költő és műfordító a modern magyar líra egyik legnagyobb és máig legnépszerűbb alakja. Verseiben egyaránt megjelenik a társadalmi konvenciók elleni lázadás, az erotika, a nyugati és keleti filozófiák iránti érdeklődés, valamint a harmónia és a megnyugvás iránti vágyakozás. 

Egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával jöttem világra 1983-ban. Akkoriban azonban még kevés orvos ismerte fel e betegség jellegzetességeit vagy tudta, miről is van szó, így nem volt egyszerű sem a diagnózisa, sem a kezelése.

A mexikói festőművész életművében különösen meghatározó a szívmotívum, ahogy az alább bemutatott művek is mutatják. Fájdalmas emlékei alapvetően két nagy témához köthetők: betegségéhez és házasságához – mindkettő szüntelen szenvedést jelentett a számára, ugyanakkor művészete elsődleges ihletőivé is váltak.