MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Vélhetőleg mindenki járt már úgy, hogy az orvostól hazafelé jutott eszébe: mi mindent akart még elmondani, megkérdezni. Épp ezért érdemes a vizit előtt összeszedni a gondolatainkat, és leírni egy papírra. Ezt aztán az orvosnál elővéve ellenőrizhetjük: mindent megbeszéltünk-e.

Aki szívbeteg, önkéntelenül is jobban figyeli és keresi a kapcsolatot az élet bármely területén előálló változásokkal. Vajon tényleg rosszabbul leszek, ha front jön vagy nagy stressz alatt állok? Vajon tényleg jobban lettem attól, hogy többet mozogtam és rendszeresen szedem a gyógyszereimet? 

A futás az egyik legegészségesebb sport, legideálisabb a napi 5-8 km megtétele. Aki rendszeresen kocog heti 20-30 km-t, akár 30 százalékkal tovább élhet, mint aki egy lépést sem tesz önmagáért­.  Van egy határ a sportban, amit átlépve már nem tapasztaljuk az előnyös hatásokat. Az extrém terhelés már nem jótékonyabb az állandó, de átlagos intenzitású sportnál, bár még mindig jobb életkilátást biztosít azokhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Betegség esetén is segít a gyógyszerszedést elodázó, gyógyító edzés, ezért lett a sport a fő témája a 23. Szívünk Napja egészségfesztiválnak.  Szeptember utolsó vasárnapján (szeptember 24.) várják az érdeklődőket a Városligetben ingyenes szűrővizsgálatokkal, színes családi programokkal, értékes nyereményekkel, szakmai előadásokkal, számtalan kiállítóval.

A hála több mint egy közhelyes szó. Egy olyan viselkedésmód és gyakorlat ez, ami megváltoztathatja a jóllétről való elképzelésünket.

Nem titok, hogy a szívbetegséggel élő nők aggódnak amiatt, hogy miként lesznek képesek fenntartani a normális, egészséges szexuális életüket. Ez fontos kérdés, ami számos problémát vet fel. Okozhat-e szívinfarktust a szex? A szívgyógyszerek vajon visszafogják-e a szexuális vágyat? A partner megérti-e, hogy min megy keresztül a szívbeteg nő?

Ahogy egyre több születésnapot élünk meg, úgy merül fel egyre gyakrabban a kérdés bennünk, hogy mikortól számítunk majd idős embernek, és mivel fog ez járni.

A depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, a szívbetegségek pedig a betegek részénél depressziót okoznak. Mi az összefüggés?

A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a nem megfelelő koleszterinszint. Örökletes tényezők is szerepet játszhatnak ebben, de elsősorban általában az életmódi tényezők, így a nem megfelelő táplálkozás és testmozgás befolyásolják a szintjét.

Jó lenne, ha már fiatal felnőttként tudnánk róla, hogy fokozott genetikai hajlamunk van egyes (akár életveszélyes) keringési betegségekre, melyek így megelőzhetővé válnának? Mindez ma már létezik. Az egyedi genetikai hátteret és az egészségesnek tartott tartományoktól való egyéni eltéréseket ma már nagyon hatékonyan képes kimutatni a laborvizsgálat.

A vérzsíroknak nagyon sok fajtája van, de ebből három az, amit a kardiológusok a leggyakrabban emlegetnek – erről beszél érthetően, érdekesen két szakember: Dr. Tóth Kálmán és Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus, akik a Szívünk Napján beszélgettek az erek fő ellenségéről, a koleszterinről, az érelmeszesedésről és következményeiről.