MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.

Egy sikeresen túlélt szívinfarktus után megy az élet tovább, de nem mindegy, hogy hogyan. Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk az elszenvedett szívkárosodáson gyorsan túllépni, és haladni tovább azon az úton, ami az első panaszhoz, tünethez vezetett. Pedig az akut, életmentő ellátás után mód van állami támogatással, ingyenesen speciális kardiológiai rehabilitáció keretein belül 3 hét alatt megismerni azokat a lehetőségeket, amelyekkel elkerülhető az infarktus megismétlődése. Lássuk érdemes-e 21 napot feláldozni az életünkből?

A rizikófaktorok megismerése mellett fontos az is, hogy tegyünk is a szívünk védelméért – akár egészségesek vagyunk, akár már van kezelendő kardiológiai problémánk! Az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszerek semmiképp nem helyettesítik a kardiológust, vagy az általa felírt gyógyszereket, csupán jó tudni róluk, hogy miként hat a keringési rendszerre a fogyasztásuk.

Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További költséget jelentenek a pénzügyileg ugyan nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a rosszabb karrier, a munkahelyi diszkrimináció, a beilleszkedési problémák, és általában véve is a rosszabb életminőség.

Napjainkban az édesítőszerekkel kapcsolatosan számos tévhit merül fel, és nemcsak mesterséges édesítőszerekkel, hanem más édesítőkkel kapcsolatosan is találkozhatunk ilyen hiedelmekkel. Az alábbiakban ezekből hoztunk példákat.

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.

A szív- és érrendszer egészségét tudományosan bizonyított, támogató étrendek közé tartozik a fenntartható mediterrán étrend, a DASH (diéta a magas vérnyomás megállításának elősegítésére), a vegetáriánus vagy növényi alapú étrendek egyes változatai. Kevésbé ismert a HND (egészséges északi diéta), ami a korszerű élelmiszeralapú étrendi javaslatok, - mint amilyen a magyar OKOSTÁNYÉR® - és a fenntarthatóság jegyében a helyi élelmiszerek választásának előnyeit egyesíti. Azonban attól, hogy egy étrend fenntartható, még nem válik magától értetődően szívbaráttá!

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

A rosszul összeállított étrend nagyban hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez. Az egyes tápanyagok vagy élelmiszerek egészségvédő szerepüket csak jól összeállított étrendben tudják betölteni. A szív- és érrendszer egészsége szempontjából is fontos a kiegyensúlyozott és változatos étrend követése az élet egész tartama alatt, már a csecsemőkortól kezdve. Sőt igazából már az előző nemzedékben, azaz a várandósságot megelőzően is tenni kellene az egészséges táplálkozás kialakítására! 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, világszerte a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálozást a nem fertőző betegségek közül és kialakulásukban egyértelmű szerepe van az egészségtelen étkezésnek. Márpedig ha a kialakulásban szerepe van, akkor a megelőzésben is! Az alábbi összeállítást Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készítette.