MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

"Állítólag a vonat után rohantam, majd hopsz, összecsuklottam, úgy vittek be a mentők. Szívmegállás." Különleges kiállítás nyílt  a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán: kortárs magyar írók közreműködésével jött létre ez az egyedülálló kezdeményezés, amelynek keretében az irodalom eszközeit bevetve edukálják a lakosságot és az érintett betegeket, valamint családtagjaikat. Egy-egy szív története ihlette azokat a novellákat, amelyeket a Szívderítőn is olvashatnak.

Mélyvénás trombózisban a lábak mélyében futó nagy visszerei, vénái zárodnak el egy vérrög miatt. A mélyvénás trombózis egyrészt az érintett végtag fájdalmas duzzanatát okozza, mely szerencsétlen esetben tartósan megmaradhat (ún. poszttrombotikus szindróma), másrészt veszélyes szövődménye is lehet.

..."hagyjam Apát, neki most tünetei vannak." Rendhagyó módon közelítik meg a szívbetegségeket azok a költők, írók, akik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán a genetikai eredetű szívbetegségek kapcsán igyekeznek edukálni a lakosságot és az érintett betegeket, valamint családtagjaikat. Egy-egy szív története ihlette azokat a novellákat, amelyeket a Szívderítőn is olvashatnak.

Különleges kiállítás nyílt  a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán: kortárs magyar írók közreműködésével jött létre ez az egyedülálló kezdeményezés, amelynek keretében a genetikai eredetű szívbetegségek kapcsán igyekeznek edukálni a lakosságot és az érintett betegeket, valamint családtagjaikat. Egy-egy szív története ihlette azokat a novellákat, amelyeket a Szívderítőn is olvashatnak.

A hirtelen szívhalál a nőket ugyanúgy érinti: csupán a veszélyeztett korban és a tünetekben van eltérés. A férfiaknál a szívroham kockázata már fiatalabb korukban (30-40 év között) megnő, míg a nőket "csak" 50-60. életévüktől fenyegeti a hirtelen szívhalál. A kockázat mértékében viszont nincs jelentős különbség: a szívroham és a hirtelen szívhalál hasonló arányban jelent veszélyt nőkre és férfiakra, és a halálozási statisztikák között sincs jelentős eltérés.

Folytatjuk a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán "A szív világnapja" alkalmából készült novellakiállítás publikálását. Kortárs magyar írók közreműködésével jött létre ez az egyedülálló kezdeményezés, amelynek keretében a genetikai eredetű szívbetegségek kapcsán igyekeznek edukálni a lakosságot és az érintett betegeket, valamint családtagjaikat. Egy-egy szív története ihlette azokat a novellákat, amelyek immár a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika falait díszítik.

Egy sikeresen túlélt szívinfarktus után megy az élet tovább, de nem mindegy, hogy hogyan. Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk az elszenvedett szívkárosodáson gyorsan túllépni, és haladni tovább azon az úton, ami az első panaszhoz, tünethez vezetett. Pedig az akut, életmentő ellátás után mód van állami támogatással, ingyenesen speciális kardiológiai rehabilitáció keretein belül 3 hét alatt megismerni azokat a lehetőségeket, amelyekkel elkerülhető az infarktus megismétlődése. Lássuk érdemes-e 21 napot feláldozni az életünkből?

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

A stroke-ot gyakran követi depresszió, és lényeges, hogy ezzel az összefüggéssel tisztában legyenek a betegek, valamint az egészségügyi ellátók – hívta fel a figyelmet dr. Ricardo Jorge, a Houstoni Baylor Orvosi Főiskola pszichiáter és magatartástudományi professzora.

Az egyetlen módja annak, hogy megtudja, van-e magas vérnyomása, ha időnként megméri a vérnyomását. Az eredmények megértése kulcsfontosságú a magas vérnyomás megfelelő kezeléséhez és a szívhalálozás csökkentéséhez.